Hirdetés

Televízió - mikor, mennyit, mit?

"Van egy unokám, áprilisban lesz 3 éves, és még csak pár szót beszél. A család szerint ráér még beszélni, az anyja dolgozik, a kislány állandóan a tévét nézi, de én nagyon félek, hogy nem tesz jót neki..."

logopédia, olvasói, levél, televízió |

Gyógy-ír   Kisalföld | Róth, M.

Aggódó nagymama

Egy gyermek beszéde általában 3 hónapos korában kezd fejlődni, ekkor fedezi fel a gyermek a kapcsolatot hangadásai és hallása között. A 4-5. hónapban elkezd gagyogni, a 6. hónapban már megindul a beszédértés, 1 éves korban a gyermek már ért felszólításokat csak a szavak jelentése alapján, és az első szavak is ekkor jelennek meg. Először lassú tempóban bővül a gyermek szókincse, a szavakat utánzással tanulja meg konkrét társas helyzetekben, majd a 2. életév második felében felgyorsul a beszédfejlődés. A környezettel való szoros, állandó, megerősítő és visszajelző kapcsolat alapvető feltétele a beszédfejlődésnek.

Sokan sokféle nézetet képviselnek a televízió-nézést illetően. Nem szeretnék egyik irányzat felett sem pálcát törni, csupán személyes véleményemet szeretném elmondani. Saját elveimet a gyermeklélektan, a szociálpszichológia és a logopédia eredményeire alapoztam. A televízió már olyan jelentős szerepet tölt be napjainkban, hogy nem helyes kizárni teljesen az életünkből, a gyermek életéből. A világlátásához, az alapműveltségéhez hozzátartozik a televízióval való "találkozásokból" leszűrt összes tapasztalata. A felelősség azonban bennünket, felnőtteket terhel: reálisan, józanul megválasztani, mit nézhet meg a gyermek. Fontos, hogy a televízió csak kellék legyen az életünkben, ne lételem, a gyermek életében különösen fontos, hogy minimálisra csökkentsük a tévénézés időtartamát. Van a dolognak pozitív oldala: fejlődik a gyermek szókincse, nyelvi készsége (de csak megfelelő műsorok esetén, és az élőszó, a beszélgetések, a szülői mesék is fejlesztik, sőt); megismerhet számára elérhetetlen vidékeket, állatokat, helyzeteket (de sokkal hatásosabb, ha mi vezetjük őt be a természet szépségeinek világába, konkrét tapasztalás útján); fejlődik elvonatkoztató-képessége, logikai gondolkodása (de csak ha elég érett a látottak befogadására); és még sorolhatnám az érveket. De nem szabad elfelejtenünk, hogy a gyermeknek egy háromdimenziós, humán világban kell az életét élnie, és meg kell tanulnia alkalmazkodni a valós helyzetekhez, viselkedni a társas kapcsolatokban, felfedezni a rejtett magyarázatokat - és ehhez az állandó szülői kapcsolatra van szüksége, mert a leghatásosabb fejlődés a közvetlen szülői, pedagógusi segítség, irányítás mellett érhető el. Meg kell találnunk az egészséges arányt a gyermek egyéb tevékenységei és a televízió-nézés között.

Ami a fenti kislány esetét illeti: a "pár szó" nagyon viszonylagos, hiszen egy nagymama jóindulatú aggódása másként értékeli a gyermek beszédét, mint egy szakértő fül. Jelen esetben a túlzott televíziós magányon kívül nem szabad figyelmen kívül hagyni a környezetet, a gyermek személyiségét és egyéb fejlődési tényezőket sem. Feltétlenül logopédus szakemberhez kellene fordulniuk tavasszal, és az ő vizsgálatai alapján kikérni véleményét.

logopédia, olvasói, levél, televízió

2002-07-18 13:22:26

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop