Csonterősítő gyerekeknek - Sok mozgás, megfelelő táplálkozás...
Ne csomagoljuk vattába gyerekeinket! A rohangászás, ugrálás, szökdécselés hatására ugyanis erősödik a csontvázuk. De ne feledkezzünk meg a megfelelő mennyiségű tejről se!
Ideál - Reforméletmód magazin 2007 ;19(5):47-49 Celsus Kft. | Kovács, R.
Sokszor megnyugtatóbb, ha mi, szülők oda se figyelünk akkor, amikor gyermekeink úgy igazán „elemükben vannak”.
Nézzük Annát, aki négyéves, és bátyja tanítja biciklizni! Ha édesanyja most látná, biztosan mondaná: „Vigyázz, el ne ess!”
Pedig a szakértők szerint a csontrendszer annál erősebb lesz, minél vadabbul és lendületesebben mozognak, sportolnak gyermekeink.
Az „erős” kifejezéssel ne becsüljük le csontrendszerünk teljesítményét: az egészséges csontváz - felnőttek esetében - csupán néhány kilogramm, azonban járás és állás közben egyedül hordozza saját súlyának sokszorosát. Napjainkban sajnos a csontritkulás népbetegség.
Tudta? Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO a csontritkulást a világszerte tíz legelterjedtebb betegség közé sorolta. Megelőzése ezért a gyermekgyógyászat egyik legfontosabb feladata.
Csak mindent természetesen!
A csontok későbbi terhelhetőségének mértékét a gyermekkor életmódja határozza meg. Annak érdekében, hogy gyermekünknek erős csontozata legyen, nem szükséges mindent úgy tenni, ahogy a „nagykönyvben” elvileg áll. A természet mindent meglehetősen ügyesen elrendezett, csak hagyni kell ezeket az íratlan törvényeket érvényesülni. A gyerekek szeretnek sokat mozogni, mi, felnőttek eközben ne korlátozzuk őket, s máris sokat tettünk gyermekünk egészséges csontfejlődéséért. Engedjük őket minél többet mászni, később menni, futni, az idősebbeket tombolni, ugrálni, szökdécselni!
Csakis a csont vastagsága az, ami genetikailag meghatározott. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy gyermekünknek törékeny csontozata lesz azért, mert már valamelyik családtag ebben a betegségben szenved. Ugyanis a csontfal vastagsága befolyásolható.
Tegyünk az egészséges csontképződésért!
A szervezetnek különféle építőelemekre van szüksége ahhoz, hogy a csontok fala megfelelően vastag legyen. Közülük a legfontosabb a kalcium, melyet mozgás nélkül a szervezet nem épít be megfelelően a csontokba, még akkor sem, ha elegendő mennyiségben van jelen. (Ennek magyarázatául elegendő a házépítésre gondolnunk, ahol nemcsak kőre, hanem kőművesekre is szükség van. A „kő” a kalcium, a „kőművesek” pedig a csontot képző sejtek. Természetes, hogy a ház sem lesz csak úgy magától elég nagy és stabil, ha a kőművesek mindennap csak egymásra pakolják a kalciumtéglákat. A sikeres munkához szorgalmasan kell dolgozniuk, ehhez motivációra van szükségük, és tájékoztatásra azzal kapcsolatban, hogy milyen magas is legyen a ház.
Ez a motiváció akkor érkezik el a csontot képző sejtekhez, ha a gyerek sokat mozog. A mozgás által feszessé váló izmok is részt vesznek a csontok alakításában. Itt már az építésvezető kap feladatot: ő jelzi a sejteknek, hogy milyen magas legyen a „csontház”. Ráadásul a csontokban található egyfajta mozgás-hírvivő, mely speciális sejtekből álló, érzékeny hálózat, méri az erő intenzitását, mely a csontokra hat. Ez az erő adja le a jelzést a csontokat építő sejtek számára: most építsétek be a szükséges mennyiségű kalciumot a csontszerkezetbe!)
Anna édesanyja tehát jót tesz gyermekének, ha nem csomagolja vattába, és hagyja őt, hogy egyre ügyesebben bukdácsoljon biciklijével. Éppen ezek a gyors és erős impulzusok - mint az ugrókötelezés - aktivizálják jelentős mértékben a csonton belüli építőmunkát. Ezzel szemben, ha a gyerek állandóan a tévé vagy a számítógép előtt kuksol, úgy izomzata idővel ellustul. Ez az állapot a hírvivőt arra készteti, hogy a „kőművesek” ellenlábasának küldjön impulzusokat: a csontokat lebontó sejtek vonják ki a kalciumot a csontokból, és ezáltal gyöngítsék azokat!
Rendszeres kalcium-utánpótlást!
A kalciumot táplálkozásunkkal vesszük magunkhoz, beépítéséhez azonban D-vitaminra van szükségünk.
Ahhoz, hogy gyermekünk elegendő mennyiséget megkapjon ezen létfontosságú ásványi anyagból, az kell, hogy kívülről fújjuk a különféle élelmiszerek kalciumtartalmát. Aki kiegyensúlyozottan táplálkozik - azaz fogyaszt tejtermékeket, teljes kiőrlésű gabonatermékeket, sok gyümölcsöt és zöldséget, de kevés húst és zsiradékot -, elvileg biztonságban van.
Biztos, ami biztos!
A legtöbb kalcium a tejben és a tejtermékekben található: zsíros tej, joghurt, sajt - Gouda, Pannónia, Ementáli, Parmezán. Sok kalciumot tartalmaznak a zöld színű zöldségek is - kelkáposzta, kelbimbó, spenót, brokkoli, póréhagyma. A kalciumhiány pótolható tejes, sajtos, zöldséges felfújtakkal, kalciumban gazdag ásványvizekkel. Abból a célból, hogy gyermekeink kezdettől fogva elegendő kalciumhoz jussanak, a következő egyszerű tennivalókat kell szem előtt tartanunk:
A kismama naponta igyon meg fél liter tejet, mellyel már a mamának és a magzatnak szükséges kalciummennyiség 2/3-át fedezte (1 000 mg a teljes napi szükséglet). Ennyi kalciumra egy felnőttnek is szüksége van, s nemcsak akkor, ha várandós vagy szoptat.
Az újszülöttek a kalciumot az anyatejből sokkal jobban tudják hasznosítani, mint a tápszerből.
A kisgyermekek naponta 2 csésze zsírszegény tejjel - reggel és este -, vagy joghurttal, egy darab sajttal fedezhetik kalciumszükségletüket. Az esti tejtermékfogyasztás azért előnyös, mert alvás közben a csontokban kalciumleépülés figyelhető meg.
Ne adjunk esélyt a kalciumrablóknak!
Gyermekeink csontozata erős marad, ha hagyjuk őket sokat mozogni, a táplálékkal elegendő kalciumot vesznek fel, s ha a kalciumrablókat - ilyen a limonádé és a kóla - kerülik. Igazi kalciumrabló a nagy mennyiségben fogyasztott só vagy az ömlesztett sajtokban található foszfát, a túl kevés mozgásból adódó izomleépülés, az alkohol és a cigarettázás. Ez magyarázza, hogy miért is szenvednek oly sokan csontritkulásban annak ellenére, hogy a prevenció igen egyszerű lenne.
A D-vitamin véd a görbe lábaktól
A kalcium csontokba történő beépítéséhez a szervezetnek D-vitaminra van szüksége. Hiányában a gyerek rachitist kap, melynek egyik jellemző tünete a görbe láb, hiszen ilyenkor a csontok megpuhulnak és deformálódnak. Régebben a gyerekek e betegség megelőzése érdekében naponta egy kanál csukamájolajat vettek magukhoz, s ez igazi D-vitaminbombának számított. Manapság gyermekeink profilaktikus D-vitamint kapnak, naponta egy tablettát.
Erre az első életévben van szükség, de sokan adják még a második életév téli hónapjaiban is. Ennek háromszoros oka van: egyrészt az anyatejjel vagy a tápszerből nem képes a kicsi elegendő D-vitamint felvenni. Ezenkívül ő még nem eszik lazacot, tojássárgáját, csirke- és marhamájat, sajtot, gombát vagy vajat, melyekben D-vitamin található. Harmadszor: az emberi szervezet képes napsugarak pro-vitaminjából D-vitamint képezni, s a folyamat végén mindent elraktározni. Ha a téli hónapokban gyakran sötét van, a kicsi túl kevés napsugárzáshoz jut. Ezen kockázatok elkerülését célozzák a D-vitamin-tabletták.
Kovács Rita
2007-05-29 10:49:55