A gyógygolyóktól a mágnestűig

Tudományos alapjai vannak a hagyományos kínai orvoslásnak - állapítja meg a Magyar Tudományos Akadémia orvosi tudományok osztálya 1998. április 2-án kelt állásfoglalásában. A szakemberek nagy áttörésnek tekintik az Akadémia áldását.

kínai, kínai orvoslás, gyógynövény-terápia, kínai | Népszabadság   Népszabadság
A hagyományos kínai gyógyászatnak immáron hazánkban is esélye van arra, hogy kilépjen a természetgyógyászat misztikus hátteréből, és markánsan megfogalmazódjanak a kínai orvoslás alapjai, sajátosságai. A szegedi orvosegyetemen hamarosan vizsgázni is lehet kínai gyógyítástanból.

A kínai gyógyászat divatjelenség. Magyarországon egyszer már - a múlt század harmincas éveiben - óriási népszerűségnek örvendett. Igaz, akkor még csak egy speciális sebészeti eljárásnak tekintették, hiszen csak az akupunktúrás és a moxaterápiás kezeléseket ismerték. Dr. Eőry Ajándok, a magyarországi kínai orvoslás apostola szerint azonban a hagyományos kínai gyógymód alapját, gyógyító tevékenységének 80 százalékát a gyógynövény-terápia jelenti. Magyarországon viszont - egyedüli jelenségként a világon - nem válhat meghatározóvá a gyógynövény-terápia, ugyanis a Kínából behozott gyógyteakeverékek többségét nem engedik át a vámosok a határon. Az egyes teák vámengedélyét az Országos Gyógyászati Intézet adhatja meg, ám egyetlen teakészítmény megvizsgálása és engedélyeztetése jelenleg 6000 dollárba kerül. Dr. Eőry Ajándok szerint néhány teakeverék engedélyeztetése nem oldja meg a problémát, hiszen a hagyományos kínai orvoslás lényege az egyénekre szabott, az egyéni diagnózison alapuló gyógynövény-kombináció meghatározása. Ehhez viszont szükség volna a teljes gyógynövény-kollekcióra. Éppen ezért nálunk az akupunktúrás terápia vált meghatározóvá.

A múlt századi fellángolás után több mint egy évszázadig szinte teljesen ismeretlen volt a kínai gyógyászat. Furcsa, hogy éppen a magyar-kínai viszony elhidegülésének idején, 1963-ban szinte a semmiből bukkant elő Pálos Istvánnak a Hagyományos kínai orvoslás című könyve, amelyben eredeti kínai orvosi szövegek fordítása olvasható. Utána két évtizedig megint semmi. Aztán 1984-ben megalakult a Biofizikai Társaság akupunktúra-munkacsoportja, a kínai orvoslás első nyilvános hazai fóruma. Már ekkor világos volt, hogy a kínai gyógyászattal foglalkozók két nagy csoportra oszthatók: orvosokra - és az összes többi megszállottra. Éppen ezért 1988-ban létrejött a csak orvosokat tömörítő, 1989-ben pedig a kínai orvoslás valamennyi hívét magába foglaló társadalmi szervezet.

Eőry Ajándok szerint sok olyan ága van a kínai gyógyászatnak, amelynek gyakorlásához nem szükséges orvosi diploma. Ilyen például a masszázs vagy a gyógynövény-terápia. A teljes körű kínai orvosláshoz azonban szükség van az orvosi ismeretekre. Eőry Ajándok, aki 1969-ben biológusként végzett az ELTE-n, 42 éves korában iratkozott be az orvosi egyetemre, és 1996-ban szerezte meg a diplomáját. Úgy érzi, hogy azóta enyhültek a támadások, az orvostársadalom lassan befogadta.

Az első kínai orvosok 1988-ban tűntek fel Magyarországon. Először csak előadásokat tartottak, majd 1989-ben elkezdték a tényleges orvosi tevékenységet is. Abban az évben alakult meg az Egészség Biztonság Alapítvány, amely engedélyt kapott Csehák Judit akkori minisztertől arra, hogy lehetőséget adjon a kínai orvosok működésére. Kezdetben a Lukács fürdőben folytak a kezelések, ma már a Váci úton működik a Kínai Klinika. Bár pontos adatok nem állnak rendelkezésre, a becslések szerint az országban negyvenen foglalkoznak kínai orvoslással. Hivatalosan jelenleg tizenegy kínai származású orvosnak van engedélye a praktizálásra, közülük hatan a Kínai Klinikán dolgoznak.

A Kínai Klinika egészségügyi vállalkozás, valójában az Egészség Biztonság Alapítvány működteti. Állami támogatásban nem részesül. Ahhoz képest, hogy kizárólag a páciensekből tartják fenn magukat, meglehetősen szolid árakkal dolgoznak az orvosok. A vizsgálati díj 1000 forint, a kezelésért 1200 forintot kell fizetni. Naponta 60-70 beteg keresi fel a klinikát, főleg az akupunktúrás kezelések végett, de sokan kérik az akupresszúrás-masszázsos kezeléseket is, hiszen jó néhányan félnek a tűszúrástól.

A kínai gyógyászat kiegészítő kellékei közé tartoznak bizonyos segédeszközök, amelyek elsősorban nem a gyógyításban, hanem az egészség megőrzésében hasznosíthatók. Ki ne ismerné például a kínai gyógygolyókat? A hirdetés szerint a természetgyógyászat csodájáról van szó. Nehéz lenne felsorolni, hogy mi mindenre jó. Azok, akik hisznek benne, elfogadják, hogy "csökkenti a fáradékonyságot, megnyugtat, kellemes közérzetet biztosít, az egészséget helyreállítja, illetve fenntartja". Ehhez képest viszonylag olcsón, 1000-2000 forint közötti áron kapható.

Léteznek még különféle masszírozó eszközök - 2000 forint körüli áron -, moxarudak (füstölők) egyenként 250 forintért és a hozzá való rúdtartó, ami már 2000 forintba kerül. A legdrágább gyógyászati segédeszköz a mágneses tű, amely tízdarabos kiszerelésben 20 ezer forintért kapható, és az otthoni akupunktúrára ad lehetőséget. Ezeket a tárgyakat a Herbária üzleteiben, bio-boltokban, valamint a kínai piacokon lehet kapni.

Ma már nemcsak a kínaiak képesek magas színvonalon alkalmazni a hagyományos kínai gyógymódot. A Kínai Klinika az elmúlt nyolc évben ötvenöt magyar fiatalt képzett ki hagyományos kínai orvossá. A hároméves, önköltséges képzés havi 7000 forintba került a hallgatóknak. Ezt a diplomát jelenleg egyetlen magyarországi egyetem sem fogadja el, miközben a Kínai Népköztársaság hivatalosan elismeri. A tervek szerint a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem a közeljövőben olyan kurzus indítását tervezi, ahol a hagyományos kínai orvoslásból vizsgát lehet majd tenni.

| kínai, kínai orvoslás, gyógynövény-terápia
2002-07-10 11:47:47
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop