Antioxidánsok és mérésük - Jelenlétük fiatalon tart - hiányuk öregít!

Napjainkban rengeteg szó esik az antioxidánsokról: szinte nincs olyan termék, legyen az akár egyszerű kézkrém, amelynek összetevői között ne szerepelne ez a kifejezés. Ennek ellenére sokan nem vagyunk tisztában sem a szó pontos jelentésével, sem azzal, mennyire fontosak ezek a vegyületek szervezetünk számára!

antioxidáns, szabadgyök, vitamin, szabadgyök | Ideál - Reforméletmód magazin 0200 ;19(6):17-19   Celsus Kft. | Móritz, H.

Az antioxidáns, mint neve is mutatja, valami ellen irányul. A fogalom pontos megártáséhez szükség van egy kis biokémiára. Tudjuk, hogy szervezetünk nem létezhet oxigén nélkül. Ez a gáz az anyagcserefolyamatok motorja, biztosítja, hogy megfelelő mennyiségű energia álljon szervezetünk rendelkezésére. Jelenlétében egy adott molekulából 36 egységnyi energia képződik, míg nélküle csak 2. Ám ez csak részfeladata az oxigénnek.

Az oxigén általában O2 formában fordul elő, ami azért lényeges, mert 1 oxigénatomnak 1 elektronja van. Ezen energetikailag instabil állapotnak a megszüntetésére 2 oxigénatom „szövetkezik”, azaz köztük kémiai kötés alakul ki, és létrejön egy egységes, zárt szerkezet.

A szabad gyök hasznos is!

Szervezetünkben viszont az oxigénmolekula az anyagcsere-folyamatok során felbomlik, méghozzá úgy, hogy mindkét atomhoz visszakerül az elektronja. Ezt kémiai fogalmakkal úgy írják le, hogy lesz egy szabad vegyértéke. A szabad vegyérték viszont mindenképpen kötődni akar, ezért keres valamit, amihez hozzákapcsolódhat. Ezek a szabad vegyértékkel rendelkező oxigénatomok lesznek a szabad gyökök.

Tudta? A vegyértéket más néven gyöknek is nevezik. Sajátosságuk, hogy rendkívül rövid életűek, akár a másodperc töredéke alatt is megszűnnek létezni, ám eközben károsítják a körülöttük levő szerkezeteket: a sejtfalat, a belső sejtszervecskéket, érfalat, koleszterinszállító molekulákat, tehát bármit, ami a közelükben van.

Eredetileg természetesen nem ez a feladatuk. A szervezet fontos védelmi rendszerét adják, jelentősen segítik például a kórokozókkal szembeni védekezést, mivel azokat is ugyanúgy megtámadják, emiatt a baktérium vagy a vírus elpusztul. Ezenkívül részt vesznek az erek simaizmainak működésében, és még számos egyéb folyamatban.

Alapvetően tehát hasznosak a szervezet számára, szükség van rájuk, és a szervezetünk - amennyiben egészségesen működik - kontroll alatt is tartja őket.

Kontroll nélkül

A szabad gyökök kordában tartásáról

  • egyrészt az immunrendszerünk gondoskodik, többek között azzal is, hogy eltakarítja a szabad gyökök által károsított sejteket, ezek ugyanis működésükben és szerkezetükben is sérültek, és mint ilyenek, potenciális ráksejtek lehetnek
    másrészt számos vegyület - többnyire vitamin - létezik, amely azáltal kontrollál, hogy „megfogja” ezeket az oxigénatomokat.
  • Innen ered a gyökfogó elnevezés. Ha ez a kontrollálórendszer zavart szenved, a szabad gyökök elszaporodva károsan befolyásolják az egészséges sejtek működését: károsítják a DNSt, a fehérjéket, szénhidrátokat és zsírokat, elősegítik a sejtek öregedését is.

Szabadgyökforrások

Szabad gyökök mindig is képződtek szervezetünkben, a legfőbb problémát az jelenti, ha a termelődésük mértéke olyannyira megnő, hogy szervezetünk - különösen gyökfogó molekulák hiányában - lassan képtelen megbirkózni velük.

Honnan származik ez a hatalmas mennyiségű oxigén-szabadgyök?

Egyrészt a felszabaduló oxigén mennyisége függ attól, milyen ételt fogyasztottunk. (Például a vörös húsok - a bennük levő vasnak köszönhetően - kiváló szabadgyökforrást jelentenek. Az ételek között további szabadgyöktermelők a zsírok és a finomított olajok, különösen, ha hevítve voltak.)

Jegyezzük meg! Szabadgyökforrássá válik minden olyan étel, melyben forró zsiradék van, vagy abban készült!

A szabad gyökök mennyisége nagyban függ az emésztésünktől, az emésztőszervek állapotától. Gyakorlatilag valamennyi élelmiszer-adalékanyag és kifejezetten mérgező vegyi anyag - ezek akár a levegőből is bejuthatnak szervezetünkbe - rendelkezik oxigén-szabadgyököt előállító tulajdonsággal.

Természetes szabadgyökforrást jelent a napfény - általában a sugárzások - és az anyagcsere is. A napfény egyrészt minden élet forrása a Földön, másrészt súlyos károkat is okozhat, bár ezt jórészt az ózonlyuknak, illetve esetenként saját magunknak köszönhetjük.

Hatalmas mennyiségű szabad gyököt termel szervezetünkben a dohányzás.

Sajnos, éveink számának növekedésével párhuzamosan egyre több szabad gyök képződik szervezetünkben. Tulajdonképpen egyfajta önrontó kör indul be: mivel a szabad gyökök károsítják a védekezőrendszert, amely aztán egyre kevesebb szabad gyököt képes hatástalanítani, a szervek tovább öregednek, így a folyamat saját magát rontja. A szabad gyökök elszaporodásának hatására a szervezetben olyan betegségek is kialakulhatnak, mint például idegrendszeri zavarok, szív és érrendszeri betegségek, szembetegségek, tüdőbetegségek, daganatok stb.

Legfontosabb vitaminok

A szabad gyökök semlegesítése úgy történik, hogy a vitaminmolekula „megengedi” a szabad gyöknek, hogy elraboljon tőle egy elektront.

  • E-vitamin: a leghatékonyabb gyökfogó, szervezetünk folyamatos pótlást igényel belőle.
  • C-vitamin: közvetlen gyökfogóként működik.
  • A-vitamin (béta-karotin): saját maga semlegesíti a szabad gyököket.

Antioxidánsok - A védőfaktorok

Szervezetünk felkészült a támadásokra. Mint már említettük, számos anyag, köztük vitaminok, ásványi anyagok és egyéb mechanizmusok védenek bennünket és szerveinket a szabad gyökök károsító hatásától.

Az antioxidánsoknak két fő csoportja van:

  • azok, melyeket szervezetünk maga termelhet: enzimek, kéntartalmú vegyületek stb. és
  • azok, melyekhez szervezetünk a táplálék révén jut hozzá: vitaminok, ásványi anyagok.

Fontos! Ha ezek az anyagok megfelelő mennyiségben vannak jelen szervezetünkben, képesek vagyunk kivédeni a szabad gyökök károsító tevékenységét.

Az antioxidánsok védik a szervezetet az oxidatív szabad gyökök sejtkárosításától, a karcinogének okozta hatásoktól, és többszörösen támogatják az immunrendszer munkáját. Öregedést lassító hatásuk révén lehetővé válik életünk akár egyharmaddal történő meghosszabbítása!

Elengedhetetlen anyagok

Az ásványi anyagok önmagukban nem antioxidánsok, de elengedhetetlenül fontosak a szervezet által termelt antioxidáns enzimek felépüléséhez. Az ásványok közül a legfontosabb a szelén, a vas a réz, a cink és a mangán.

Speciális növényi hatóanyagok, leggyakoribb képviselőik a flavonoidok és a polifenolok csoportjai, védőhatásukat elsősorban azáltal fejtik ki, hogy elősegítik az egyéb gyökfogók működését.

A flavonoidok szerepe szerteágazó: immunerősítő, gyulladáscsökkentő hatásúak, gátolják a daganatok növekedését, csökkentik az asztma és az allergia kialakulásának esélyét; májvédők, vírus és baktériumellenesek, és kedvező hatással vannak a szívre és az érrendszerre is. A flavonoidok kedvező hatásukat leginkább más antioxidánsokkal együtt - A, C, E-vitamin - fejtik ki, emiatt sokkal hasznosabb, ha ezeket élő forrásokból, növényekből „szerezzük be”.

A legjobb antioxidánsforrások

A minket érő káros környezeti hatások egy részét - levegőszennyezés, munkahelyi stressz - nehéz vagy lehetetlen elkerülni, ám a helyes táplálkozással, rendszeres életmóddal nagyon sokat tehetünk egészségünk megóvása érdekében.

A helyes táplálkozásnak kiemelkedő szerepe van az egészség fenntartásában és számos betegség megelőzésében. Antioxidánsok elsősorban a növényi táplálékokban - zöldségek, gyümölcsök - találhatók. Minél frissebb a zöldség, annál magasabb az antioxidánstartalma. Különösen a sötét színű zöldségek, gyümölcsök hatékony antioxidánsok, nagy mennyiségű klorofill és flavonoidtartalmuknak köszönhetően. Ezek közé tartozik a fekete és a vörös áfonya, a fekete szeder és berkenye, a kökény, a homoktövis, a piros szőlő héja, s valamennyi sötétzöld leveles zöldség is ebbe a kategóriába sorolható. A sárga, narancssárga és piros zöldségek, gyümölcsök főleg karotinoidokban bővelkednek. Ezért minden évszakban fogyasszunk belőlük!

Gazdag még antioxidánsokban a brokkoli, a karfiol, kelkáposzta, és - különösen télen - ne feledkezzünk meg a savanyú káposztáról sem!

Antioxidáns-mérés

Az elmúlt évek kutatásainak egyik forradalmi újítása, hogy egyszerű módszerekkel mérhetővé vált a szervezet antioxidáns-ellátottsága. A kutatók többféle módszert is kidolgoztak, ezek egyike egy speciális fotoszkenner, amelyet a tenyér bőre felett elhúzva megismerhető az antioxidáns-kapacitás.

Egy másik eljárás egyetlen csepp vérből, laboratóriumi módszerrel és pontossággal méri a szervezet redoxpotenciálját: minél magasabb, annál alacsonyabb a sejtvédő antioxidánsszint, vagyis annál nagyobb a szervezetben az úgynevezett oxidatív stressz.

A mérés nagyon egyszerű: egyetlen apró tűszúrást kell csupán elviselni, a kicseppenő vért egy apró üvegkapillárisban felfogják, majd a műszer 60 másodperc alatt megméri az oxidatív stressz szintjét, amelyet számértékkel, mV-ban kifejezve ad meg, s egy színes skálán ábrázolva látványosan is megjelenít. Ez a módszer a jelenlegi ismeretek alapján a legpontosabban mutatja a szabad gyökök okozta oxidatív stressz fokát.

Miért érdemes mérni?

Az antioxidánsszint-mérés kiváló állapotfelmérő módszer, amely akár az évenként javasolt kivizsgálási listába is felvehető. Korán jelzi, ha szervezetünk kimerült, kifogyott antioxidáns-tartalékaiból, ezáltal lehetőséget nyújt a korai beavatkozásra. Kezdetben az antioxidánsok hiányának nincsenek tünetei, vagy jellegtelenek: gyakori levertség, fáradékonyság, bizonytalan panaszok, amelyek hátterében nem találnak semmilyen elváltozást.

Ahogy egyre idősebbek leszünk, úgy csökken szervezetünk antioxidáns-kapacitása - érdemes tudnunk, hol tart ez a folyamat. Bizonyos dolgok - mint a rendszertelen életmód, helytelen étkezés, dohányzás, alkohol, túlzásban vitt édességfogyasztás – mind-mind csökkentik az antioxidánsok szintjét, így idő előtt öregítik szervezetünket. A mérés segítségével kiválóan nyomon követhető állapotunk javulása - amennyiben az oxidatív stressz csökken szervezetünkben, a mérés számszerűen kimutatja a javulás mértékét is.

Az alábbi esetekben javasolt az antioxidánsszint-mérés:

  • állapotfelmérés
  • krónikus fáradtság, bizonytalan panaszok, általános gyengeség
  • visszatérő fertőzések, immunrendszeri problémák
  • daganatos betegségek
  • emésztési panaszok
  • depresszió, magas stressz, feszültség, koncentrációs zavarok
  • bőrproblémák, hajhullás, körömgyengeség
  • menopausa, klimax
  • magas vérnyomás, érelmeszesedés
  • kórházi utókezelés
  • aktív sport, versenysport
  • dohányzás.

Az antioxidáns-hiány és a betegségek

A következő néhány betegséghez hozzájárul az antioxidáns-hiány:

  • bizonyos rákfajták: tüdő, mell, bőr, prosztata, béldaganat, különösen dohányzás esetén
  • érelmeszesedés, érrendszeri betegségek
  • Parkinsonkór, Alzheimerkór
  • asztma, allergia
  • reumás artritisz - ízületi gyulladás
  • csontritkulás
  • csökkent ellenálló képesség
  • látásgyengülés, hályogképződés
  • agyvérzés, szívinfarktus
  • cukorbetegség
  • krónikus fáradtság.

(Cikkünk bővebb terjedelemben a www.ideal.hu honlapunkon olvasható!)

Móritz Hajnalka

| antioxidáns, szabadgyök, vitamin
2007-06-16 23:12:48

Web Design & Development Prowebshop