Hirdetés

Szigorodó élelmiszer-biztonság

élelmiszer-biztonság, marha, hús |

Népszabadság   Népszabadság

Az Európai Unió élelmiszer-biztonsági szigorításait követik a hazai hatóságok is: az ellenőrzés fokozása, a veszélyek gyorsabb elhárítása érdekében új szakhivatal felállítását tervezi az agrártárca. Bár a szigorúbb előírások bevezetése mintegy tíz százalékkal emelheti az élelmiszerek előállítási költségeit, a regulázás aligha kerülhető el.

A hazai élelmiszer-egészségügyi és -higiéniai viszonyok javítása, illetve az ellenőrzés fokozása érdekében élelmiszerbiztonsági hivatal felállítását tervezi a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Németh Antal, a tárca illetékes főosztályának vezetője munkatársunknak elmondta: az új intézmény az előzetes elképzelések szerint már az idén, az első fél évben megkezdi működését. Létszáma 25 fős lenne, felállításának költségei 2001-ben 150-200 millió forintot tehetnek ki. A főosztályvezető kijelentette: már folyik a hivatal megalakításához szükséges törvénymódosítások előkészítése, s a javaslatok a tavasz elején a parlament elé kerülhetnek.

Németh Antal lapunknak beszámolt arról: a hivatalon belül várhatóan működik majd egy úgynevezett gyors reagálású csoport is, amelynek fő feladata az élelmiszer-biztonságot veszélyeztető váratlan helyzetek kezelése és a szükséges óvintézkedések végrehajtása lesz. Az intézményben külön csoportban dolgoznak majd olyan szakértők is, akik az úgynevezett rizikóelemzést - a lehetséges veszélyforrások felmérését - végzik, de az előzetes tervek szerint a feladatok közé tartozna a megyei élelmiszer-ellenőrző állomások higiéniai felügyelete, valamint a gyártó- és árusítóhelyek, üzletek szúrópróbaszerű ellenőrzése is. Megtudtuk, a hivatal felállításának költségeit - legalábbis a pillanatnyi álláspontok szerint - az agrártárca költségvetéséből kell megteremteni.

Az élelmiszer-biztonsági előírások szigorításával, illetve azok fokozottabb ellenőrzésével a szakma nagyobb része is egyetért. Piros László, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének főtitkára úgy véli: a fogyasztói társadalmakban és Magyarországon is joggal elvárható, hogy a fogyasztó ne féltse egészségét a megvásárolt élelmiszerektől.

A BSE-ügy egyik tanulsága ezzel kapcsolatban az, hogy egyes takarmányok is lehetnek a fertőzés hordozói. Ez ráirányította a figyelmet arra, hogy a termőföldtől a fogyasztóig terjedő folyamatot, a teljes termékpályát kell egységes elvek szerint szabályozni. Fontos, hogy a termék-előállítás minden egyes szereplője és anyaga azonosítható legyen. Ezt az elvet képviseli az új német mezőgazdasági-élelmezési miniszter is. A marhakórválság miatt lemondott Karl-Heinz Funke agrárminiszter helyére Renate Künastot nevezte ki Gerhard Schröder kancellár, aki új hangot hozott az agrobizniszbe. A zöldek baloldalához tartozó miniszter azonnal szembeszállt a parasztlobbival, és a minisztérium fennhatósága alá vonta az élelmiszer-fogyasztói érdekvédelmet. Az új német politika a héten uniós szintű elvárás lett: a tagországok mezőgazdasági minisztereinek ülése után nyilvánvalóvá vált, hogy az EU támogatási rendszerén is változtatnak, és a gazdák érdekei helyett a fogyasztók biztonságának növelése kerül előtérbe.

Mikola István egészségügyi miniszter elmondta: Magyarország készül az új uniós szabályok átvételére. Az egészségügyi tárca a Külügyminisztériummal együttműködve készíti elő a szigorítások átvételét jelentő jogszabályokat.

A váltásra Magyarországon fel kell készülni - állítja Piros László -, mert az élelmiszeriparban ugyan szigorú és korszerű a szabályozás, a mezőgazdasági termelésben és a kereskedelemben azonban már vannak hiányosságok. A magyar mezőgazdaságban olyan felelősségi rendszert kell kialakítani, hogy egy gazdának se jusson eszébe egy trágyadomb mellé vermelni azt a krumplit, amelyet később az országút mentén árusít. Legalább ilyen fontos a bolti higiénia is, mert minden kormányzati, mezőgazdasági, feldolgozói erőfeszítés hiábavaló, ha a boltban a hentespulti eladó nem tartja be a higiénés szabályokat. Emellett jelentős szervezeti, tárgyi, technikai, személyi fejlesztésekre lenne szükség.

Becslések szerint az élelmiszeriparban további 100 milliárd forintos nagyságrendű, pusztán az élelmiszer-biztonsághoz köthető fejlesztésre lenne szükség, amit össze lehet vetni az elmúlt három év beruházásainak átlagából kiszámolt évi 70 milliárd forinttal. Az viszont nem kerül pénzbe, hogy a mezőgazdaságban megszokott úgynevezett minőségi támogatást felcseréljék a használati érték növelését szolgáló fejlesztések támogatásával, s ez már szolgálhatná a biztonságot. Egyelőre nem tudni, hogy mennyibe kerülhet mindez, az viszont tény, hogy - meglehetősen pontatlan becslés szerint - a jelenlegi előállítási költséget mintegy 10 százalékkal drágítanák a további élelmiszer-biztonsági szigorítások.

A biztonságos, vagyis garantáltan kergemarhakór- (BSE) mentes hús árát Franciaországban a fogyasztók fizetik meg - jelentette párizsi tudósítónk. Jean Glavany mezőgazdasági miniszter és a francia húságazat képviselői a közelmúltban megegyeztek arról, hogy Franciaországban már az idén januártól alkalmazott BSE-gyorstesztek költségét a marhahústermékek vásárlóira hárítják át. Az egyezség értelmében a kiskereskedelem átlagosan két frankkal (mintegy nyolcvan forinttal) emeli a "biztonságos" marhahúsfélék fogyasztói árát. A francia állat-egészségügyi hatóságok a tervek szerint hetente 20 ezer BSE-gyorstesztet végeznek el. Egy teszt költsége 350-500 frank között mozog. Az Európai Unió brüsszeli Bizottsága korábban azt vállalta, hogy fedezi az összeg egyharmadát. A Bizottság egyébként nemrégiben arról tájékoztatta a magyar hatóságokat, hogy a mintegy harmincezer forintba kerülő tesztekhez a még nem tag országok esetében nem tud támogatást nyújtani.

A magyar szürkemarha nem megoldás

A magyar szürkemarha nem jelent megoldást a kergemarhakór által sújtott húspiac számára. Nem lehet számítani arra, hogy a tenyésztés és a húshozam szempontjából fölválthatja a jelenleg elterjedt fajtákat - állítja Boda Mihály, a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kht. igazgatója.

A figyelem azért terelődött az ősi magyar szürkemarhákra, mert ezeket az állatokat állítólag nem veszélyezteti a kergemarhakór. Boda Mihály azonban csupán arra lát esélyt, hogy a magyar szürkemarha húsa a jövőben fölértékelődhet. Ennél többre, vagyis arra, hogy ez a fajta valódi húsmarhává válhat a piac számára, szerinte nem lehet számítani, a magyar szürke ugyanis lassabban fejlődik és nehezebben szaporodik a többi fajtánál, és húsának minősége is eltér a többiétől.

Hazánkban közel ötezer magyar szürkemarha van, ami a teljes húsmarhaállomány tíz százaléka. Negyven százalékuk a Hortobágyi Nemzeti Parkban található, hatvan százalékuk pedig a többi nemzeti parkban, illetve mintegy hetven tenyésztőnél. Főleg a gyepfenntartásban veszik hasznukat. Az emberi táplálkozásban mindeddig csekély szerepet játszottak: biohúsukból egy német cég készít bébiétel-alapanyagot.

Borjúmentés Németországban

Sajátos módon tüntetnek a tömeges marhalevágások ellen állatvédő csoportok és gazdálkodók Schleswig-Holsteinben: tiltakozásuk megtestesítésére egy Jeanne d’Arc-nak elnevezett borjút adoptáltak, amelyet a tartományban egy tömeges levágás alkalmával mentettek meg. A német állatvédők szövetsége panaszt nyújtott be a Németországban a tervezett 400 ezer marha levágása ellen, mondván: az intézkedés sérti az állatvédelmi törvényt.

Németország szerdán jelentette be, hogy csatlakozik az Európai Unió marhalevágási kompenzációs programjához, amely minden - a marhakórral összefüggésben - levágott állat után kompenzációt fizet. Az összeg 70 százalékát az unió, 30 százalékát az adott állam fedezi. Csütörtökön Észak-Rajna-Vesztfália és Szászország tartományok miniszterei maguk is aggodalmukat fejezték ki a tömeges marhairtások miatt, de a fogyasztóvédelmi, élelmezési és agrárminiszter szerint ezen tiltakozások kevés sikerrel kecsegtetnek.

élelmiszer-biztonság, marha, hús

2002-07-10 16:33:47

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop