A közvetlen hatásokért az egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szélsőséges időjárási események - például árvizek, hőhullámok - felelősek, míg a közvetett faktorok közé a fertőző betegségek lefolyásának megváltozása, a légszennyezés, az élelmiszerbiztonság romlása, az alultápláltság, a konfliktusok és a vándorlás tartozik - derül ki a The Lancet című orvosi folyóirat megbízásából készült és a lapban közzétett tanulmányból.

"A klímaváltozás egészségügyi szükségállapot" - hangoztatta a kutatást bemutató keddi londoni sajtótájékoztatón Hugh Montgomery, a University College London (UCL) intézetigazgatója, a tanulmány egyik szerzője. "Azonnali választ követel, a jelenleg elérhető technológiák felhasználásával" - tette hozzá.

A szakértői csoport szerint számos olyan lépés kínálkozik, amely egyszerre biztosít közvetlen egészségügyi hasznot és csökkenti a klímaváltozás káros hatásait. Ezek közé tartozik a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentése, amely a légúti megbetegedéseket is mérsékelné, vagy a gyaloglás, kerékpározás népszerűsítése, amely csökkentené a környezetszennyezést, a közúti balesetek számát, valamint az elhízás, a cukorbetegség, a szívbetegségek és a stroke gyakoriságát.

Anthony Costello, a UCL egy másik intézetének igazgatója, a kutatás egyik vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az éghajlatváltozás egészségügyi kockázatait gyakran mellőzik a szakmapolitikai vitákban.

A jelentést európai és kínai klímakutatók és geográfusok, társadalomtudósok, környezetvédelmi, energetikai és egészségügyi szakemberek állították össze.