Lakásunk veszélyei

Az embereket a munkahelyükön kívül a környezetükben, így lakásukban is érik a légszennyezettségből adódó hatások. A munkahelyeken a munkáltató feladata az egészséget nem károsító körülmények kialakítása. A környezetünk megfelelőségének biztosítása azonban összetett feladat, mely igényli az egyén, a szűkebb és tágabb környezet együttműködését.

légszennyezés, higiénia | Gyógy-ír   Kisalföld | Ratatics, I.

A továbbiakban a lakásban előforduló légszennyezőkkel, eredetükkel, esetleges hatásaikkal, a megelőzés és csökkentés lehetőségeivel foglalkozunk. A lakótér szennyezettségének egyik forrása a külső környezet (ipar, közlekedés stb.), melyet az időjárás, az évszakok és egyéb tényezők is befolyásolnak.

A forgalomból adódó levegőszennyezettséggel (szén-monoxid, nitrogén-oxidok, aromás szénhidrogének, ólom, por stb.) a nagy forgalmú utak környezetében kell számolni. Ahol a forgalom változó, ott célszerű a kis forgalmú időszakokban szellőztetni, és az úttól távoli nyílászárókat használni.

Szennyező forrásként szerepelhetnek a közeli, vegyi anyagokat felhasználó és kibocsátó üzemek.

Ilyen esetben szintén a szellőztetés helyének és idejének (széljárás, üzemek alacsony kibocsátású időszakai) helyes megválasztásával lehet védekezni. Természetesen a kibocsátott légszennyező anyagok alacsony szinten tartását a Környezetvédelmi Felügyelőség is ellenőrzi.

Vannak olyan, úgynevezett illatos üzemek, melyek nem az egészségre, hanem a szaglószervünkre ható anyagokat bocsátanak ki, ezzel keserítve környezetük életét. Ilyen esetben egyénileg még védekezni sem lehet, mivel a szag zárt ablakokon keresztül is megtalálja az utat a lakásba. A környezet megkímélése ilyenkor csak közös lakossági és hatósági fellépéssel kélnyszeríthető ki. Az ilyen helyzetek ismételt kialakulása pedig csak körültekintő engedélyezési eljárással kerülhető el.

Fontos otthonunk rendszeres és alapos takarítása!

A lakások szennyezésének másik forrása a bentlakók tevékenységéhez kapcsolódik. Az egyedi fűtésű lakásokban a szakszerűtlenül beállított fűtőberendezések, a nem megfelelő kémények is okozhatnak esetenkénti, vagy folyamatos légszennyezettséget. Nagyon veszélyesek a nem megfelelő huzathatású kémények, amelyek a visszaáramló füstgázok szén-monoxid-tartalma miatt okozhatnak súlyos mérgezéseket.

A nem kéménybe kötött gázkészülékek a kis légterű, szellőzetlen helyiségekben az égéstermékek - főleg a szén-dioxid, esetleg a szén-monoxid - feldúsulása, valamint az oxigén elhasználódása révén okozhatnak veszélyes helyzetet.

A tüzelőberendezéseknél az előírás szerinti üzemeltetés és az ellenőrzések elvégeztetése nyújt biztonságot. A gázkészülékek szakszerűtlen üzemeltetése vagy megbontása a gázömlés révén is okozhat életveszélyt.

Az "illatos üzemek" bűze gyakran a zárt ablakon is behatol.

A modern háztartás elképzelhetetlen a tisztító-, mosó-, fertőtlenítőszerek és egyéb vegyi anyagok használata nélkül, melyek szakszerűtlen használat esetén komoly szem- és bőrsérüléseket okozhatnak. A hypo és sav együttes használata pedig a keletkező klórgáz miatt veszélyes mérgezést okoz. A vegyszerek és gyógyszerek a háztartásban a legnagyobb veszélyt a gyerekekre jelentik. Itt alapvetően a hozzáférhetőség teljes kizárása ad biztonságot, de fontos a gyerek korának megfelelő felvilágosítás is.

Alapszabály: veszélyes anyagot tilos megtévesztésre alkalmas edényzetbe tölteni, élelmiszerrel együtt tárolni. Fontos a megfelelő feliratozás, jelölés is.

A lakás légszennyezettségét okozza a dohányzás is. Mérési eredmények bizonyítják, hogy olyan helyiségben, ahol többen dohányoznak, a szén-monoxid koncentrációja tartósan 40-50 milligramm/köbméter, amely jelentősen meghaladja a munkahelyeken megengedett 20 milligramm/köbmétert is, miközben a távolabbi helyiségekben is magas értékek mérhetők. Az előzőek miatt gyerekek jelenlétében különösen káros és tilos a dohányzás.

A dohányzásból eredető légszennyezettség erőteljes szellőztetéssel csökkenthető, illetve a dohányzást különálló, jól szellőztethető helyiségre kell korlátozni. A legjobb védekezés a megelőzés: a rászokás elkerülése.

A lakásban nagy figyelmet kell fordítani a pormentességre, mivel a por az egyik kiváltója lehet a napjainkban lassan népbetegségnek számító allergiás megbetegedéseknek. A por egyrészt a levegőből kiülepedve, illetve a használati tárgyaink kiporzásából kerül a lakásba. A járófelületeken, különösen a szőnyegeken kiülepedett por a mozgás hatására állandóan a levegőbe kerül. Ezért fontos a rendszeres és alapos takarítás oly módon, hogy a porképződést elkerüljük (nedves feltörlés, porszívózás stb.) Mivel a por és a hozzá kötődő poratka 3-5 mikron nagyságú, ezért olyan porszívót célszerű használni, amelyik ezek felszívására is képes.

Gyakran nem fordítunk kellő figyelmet lakásunk páratartalmára. Az alacsony nedvességtartalmú, úgynevezett száraz lakásban a felsőlégutak nyálkahártyája kiszáradásával, ellenálló képességének csökkenésével kell számolni. Mindezek elősegíthetik a felsőlégúti megbetegedéseket. A magas páratartalom sem kedvező, mert a hideg felületeken létrejövő páralecsapódás helyén penészgombák telepedhetnek meg. A kedvező 40-60 százalék közötti értéket száraz lakásban párologtatók beállításával, nagy felületű növényzettel, nedves lakásban pedig gyakori erőteljes szellőztetéssel lehet biztosítani.

A lakásban sem csak veszélyes anyagokat használunk, hanem veszélyes hulladékot is termelünk (szárazelemek, gyógyszermaradékok, törött lázmérő, festékes dobozok stb.), melyeket nem szabad a háztartási hulladékhoz keverni. Az ilyen anyagokat össze kell gyűjteni, és a város különböző pontjain elhelyezett veszélyeshulladék-gyűjtőkbe kell rakni.

Ratatics, I.

| légszennyezés, higiénia
2002-07-18 14:37:45
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop