A rovarriasztó készítmények olyan anyagokat tartalmaznak, melyek a vérből és az izzadságból származó, a bőrről elpárolgó illatanyagokat annyira megváltoztatják, hogy már nem csalogatják oda a rovarokat, mert azok nem ismerik fel a zsákmányt.

A rovarcsípések ellen számtalan készítmény kerül forgalomba, melyek a hatóanyagaik alapján különbözőek: illóolaj alapú szerek (eukaliptusz, levendula, citromfű, szegfűszeg és borsmenta), és létezik egy aránylag új, természetes alapú szer, mely a kókuszolajból kivont anyagoknak köszönheti védőhatását.

A rovarok elleni védekezésben nem mindig érvényes az a köztudatban elterjedt nézet, miszerint a természetes szerek jók, a kémiai úton előállítottak pedig mindig károsak. A szúnyogriasztásra használt természetes illóolajoknak sajnos számos hátránya is van: sokkal rövidebb ideig hatnak, mint a szintetikus hatóanyagok, mellékhatásként például bőrirritációt és allergiát válthatnak ki, és nem mindenki kedveli átható illatukat.

A helyesen alkalmazott rovarriasztók megfelelő védelmet biztosítanak az összes rovar ellen, de a védelem időtartama a rovarok fajtájától is függ. Bár a legkiválóbb készítmények 6-8 órán át hatnak a szúnyogok ellen, azonban csak 4 órát a bögölyök vagy a darazsak ellen. És még ennél is kevesebb ideig, mintegy két órán át, a kullancsokkal szemben.

A hőmérséklet, a levegő páratartalma és a szél is befolyásolja a hatóidőt. Az sem mindegy, hogy például a balkonon napozunk vagy éppen sportolunk, és közben erősen izzadunk.

A rovarriasztó szerek nem csak a házi patika elengedhetetlen kellékei. Sosem hiányozhatnak az utazáskor magunkkal vitt kis gyógyszercsomagból sem, hiszen a déli és a trópusi országokban a szúnyogok csípéseikkel számos betegséget terjesztenek. Amennyiben ilyen veszélyes vidékekre készülünk, kérjünk felvilágosítást a szükséges védőintézkedésekről gyógyszerészünktől, orvosunktól, az Egészségügyi Minisztériumtól vagy a trópusi betegségekkel foglalkozó intézményektől.

A csecsemők és a kisgyerekek különösen szenvednek a rovarcsípésektől. Mégsem ajánlatos náluk a szokásos rovarriasztó szereket bevetni: A kicsik alvás vagy játék közben akaratlanul is beledörzsölik a szert a szemükbe vagy az orrukba, ahol ez nyálkahártya-irritációt idézhet elő. Érzékeny bőrüket felesleges irritációnak tesszük ki.

A csecsemők és a kisgyermekek bőrén keresztül sokkal könnyebben felszívódnak az idegen anyagok, mint a felnőtteknél, ezért a rovarriasztót náluk nem szabad nagy felületre felvinni, pedig így a szer nem tudja megfelelőképpen kifejteni hatását. A kicsiket tehát inkább vastag ruházattal vagy szúnyoghálóval védjük. Amikor az esti órákban a szúnyogok csapatostul megjelennek, ők már úgyis többnyire ágyban vannak. A szobát a szúnyoghálóval bevont ablakokon keresztül szellőztessük.

A B-vitaminok átható szaga is jó szúnyogriasztó, törjünk fel egy ampullát, és ecseteljük be vele a kicsi bőrét vagy adjunk be egy-két tablettát.

Ha megcsípte a szúnyog, tegyünk rá levendula, geránium, mentol vagy eukaliptusz tartalmú hűsítő, bőrnyugtató krémet, vagy borogatást (vízben vagy teában oldjunk fel pár csepp illóolajat, majd áztassunk be vele egy puha kendőt, és tegyük a csípésre).

A kalciumkészítmények csökkentik a túlzott, allergiaszerű tüneteket. Ha valaki érzékeny a csípésekre, a veszélyes időszakban akár rendszeresen szedhet is ilyet pár napig.

A begyulladt csípési helyekre hűsítő és gyulladáscsökkentő krémeket, pakolásokat tegyünk. Ha lehet, azonnal kenjük be grépfrútmagcseppel vagy teafaolajjal, mert azok jó fertőtlenítők és gyulladáscsökkentők.