Az állattartás közegészségügyi szabályai
A Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram "TÉT" Megyei Környezet-egészségnevelési Mintaprogram keretében, lakóhelyi környezettel foglalkozó cikksorozatunk következő részét olvashatják.
Közvetlen környezetünkért, egészségünkért mi magunk is tehetünk. Ezekből a lehetőségekből ajánlunk ismét néhányat az olvasók számára.
Az állattartás közegészségügyi szabályait jelen esetben a lakótelkeken történő haszonállatok, kis- és nagy haszonállatok tartására vonatkoztatva kívánjuk összefoglalni.
Haszonállatok: sertés, juh, kecske, strucc.
Kis haszonállatok: baromfi, nyúl, brojlercsirke.
Nagy haszonállatok: ló, szarvasmarha.
Az állattartás létszámát tekintve lehet a családi szükségletet kielégítő és az értékesítést szolgáló kistermelői és nagyüzemi tartás.
Az állattartásból adódó környezeti ártalmak - a bűz, a talaj, talajvíz-elszennyeződés, rovarok, rágcsálók elszaporodása - megelőzése érdekében szabályozásra van szükség, amely optimális esetben egyaránt szolgálja az állattartó, valamint annak környezetének az érdekeit. Az adott közigazgatási területen az önkormányzat rendeletben határozza meg azokat a közegészségügyi, állat-egészségügyi, építésügyi, vízügyi és környezetvédelmi feltételeket, amelyek megléte esetén lehet állattartást létesíteni, illetve a meglévőt folytatni.
Az önkormányzatok által alkotott állattartási rendeletek a lakótelkeken folytatható családi szükségletű, valamint kistermelői célú állattartás szabályait tartalmazzák. Az állattartási rendeletek legfontosabb közegészségügyi vonatkozású elemei a következők:
- A környezeti adottságoktól függően tartalmazhatnak a tartásra vonatkozó korlátozást és tiltást.
- Meghatároznak bizonyos létesítmények (ivóvízellátó-rendszer, lakóház stb.) védelme érdekében betartandó védőtávolságokat.
- Szabályozzák az állattartás körülményeit.
Az állattartásból adódó környezeti ártalmak elsősorban a megfelelő tartási körülményekkel védhetők ki. Sgy az illatok elhelyezésére szolgáló létesítményeket könnyen tisztítható, szilárd, hézagmentes burkolattal kell ellátni. A trágyalevet, a takarításból származó csurgalékvizet szivárgásmentes trágyalétárolóba kell bevezetni. A létesítményeket szükség szerint, de legalább naponta egyszer ki kell takarítani, gondoskodni kell a fertőtlenítésükről. Rendszeres rovar- és rágcsálóirtást kell végezni.
A tárgyatárolót szilárd, szivárgásmentes alappal, peremmel ellátva kell kiképzeni. A trágyalé, illetve a csurgalékvíz elvezetését vízzáró, fedett aknába kell megoldani.
Az elhullott állatok ártalommentes elhelyezése (elföldelés, konténeres gyűjtés, ATEV általi elszállíttatás stb.) a mindenkori szabályok betartása mellett az állattartó feladata.
Szerencsére megyénkben egyre kevesebb azoknak a településeknek a száma, ahol nem rendelkeznek állattartási rendelettel. Ezek hiányában egy adott állattartás megfelelősége egyedi elbírálás alapján dönthető el. Ez a feladat az érintett hatóságokra hárul, amelyet a jelentős számú panaszügyek kivizsgálása során kell elvégezniük.
2002-07-29 11:37:24