Hirdetés

Az állattartás közegészségügyi szabályai

A Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram "TÉT" Megyei Környezet-egészségnevelési Mintaprogram keretében, lakóhelyi környezettel foglalkozó cikksorozatunk következő részét olvashatják.

állattartás, közegészségügy, jogszabály |

Gyógy-ír   Kisalföld | Szabó, A.

Közvetlen környezetünkért, egészségünkért mi magunk is tehetünk. Ezekből a lehetőségekből ajánlunk ismét néhányat az olvasók számára.

Az állattartás közegészségügyi szabályait jelen esetben a lakótelkeken történő haszonállatok, kis- és nagy haszonállatok tartására vonatkoztatva kívánjuk összefoglalni.

Haszonállatok: sertés, juh, kecske, strucc.

Kis haszonállatok: baromfi, nyúl, brojlercsirke.

Nagy haszonállatok: ló, szarvasmarha.

Az állattartás létszámát tekintve lehet a családi szükségletet kielégítő és az értékesítést szolgáló kistermelői és nagyüzemi tartás.

Az állattartásból adódó környezeti ártalmak - a bűz, a talaj, talajvíz-elszennyeződés, rovarok, rágcsálók elszaporodása - megelőzése érdekében szabályozásra van szükség, amely optimális esetben egyaránt szolgálja az állattartó, valamint annak környezetének az érdekeit. Az adott közigazgatási területen az önkormányzat rendeletben határozza meg azokat a közegészségügyi, állat-egészségügyi, építésügyi, vízügyi és környezetvédelmi feltételeket, amelyek megléte esetén lehet állattartást létesíteni, illetve a meglévőt folytatni.

Az önkormányzatok által alkotott állattartási rendeletek a lakótelkeken folytatható családi szükségletű, valamint kistermelői célú állattartás szabályait tartalmazzák. Az állattartási rendeletek legfontosabb közegészségügyi vonatkozású elemei a következők:

- A környezeti adottságoktól függően tartalmazhatnak a tartásra vonatkozó korlátozást és tiltást.

- Meghatároznak bizonyos létesítmények (ivóvízellátó-rendszer, lakóház stb.) védelme érdekében betartandó védőtávolságokat.

- Szabályozzák az állattartás körülményeit.

Az állattartásból adódó környezeti ártalmak elsősorban a megfelelő tartási körülményekkel védhetők ki. Sgy az illatok elhelyezésére szolgáló létesítményeket könnyen tisztítható, szilárd, hézagmentes burkolattal kell ellátni. A trágyalevet, a takarításból származó csurgalékvizet szivárgásmentes trágyalétárolóba kell bevezetni. A létesítményeket szükség szerint, de legalább naponta egyszer ki kell takarítani, gondoskodni kell a fertőtlenítésükről. Rendszeres rovar- és rágcsálóirtást kell végezni.

A tárgyatárolót szilárd, szivárgásmentes alappal, peremmel ellátva kell kiképzeni. A trágyalé, illetve a csurgalékvíz elvezetését vízzáró, fedett aknába kell megoldani.

Az elhullott állatok ártalommentes elhelyezése (elföldelés, konténeres gyűjtés, ATEV általi elszállíttatás stb.) a mindenkori szabályok betartása mellett az állattartó feladata.

Szerencsére megyénkben egyre kevesebb azoknak a településeknek a száma, ahol nem rendelkeznek állattartási rendelettel. Ezek hiányában egy adott állattartás megfelelősége egyedi elbírálás alapján dönthető el. Ez a feladat az érintett hatóságokra hárul, amelyet a jelentős számú panaszügyek kivizsgálása során kell elvégezniük.

állattartás, közegészségügy, jogszabály

2002-07-29 11:37:24

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop