Válaszul azokra a tudományos cikkekre, amelyek a mobiltelefonok által kibocsátott sugarak és az agydaganatok közt összefüggést vélnek felfedezni, a japán Postaügyi és Távközlési Minisztérium olyan törvényeket fontolgat, amelyek azt követelik a telefonok gyártóitól, hogy csökkentsék a kibocsátott elektromágneses hullámok mennyiségét.

Jelenleg egy 1977-es törvény a használó minden testsúlykilogrammjára maximum 2  wattos sugárzást engedélyez. Ezt a mennyiséget egy olyan kísérlet után állapították meg, melynek során 10 gramm agyszövetet 6 percen keresztül elektromágneses sugárzásnak tettek ki. Az Egyesült Államokban ez a standard szigorúbb, 1,6 watt.

A japán irányelvek jogilag még nem kötelezők, de a minisztérium most dolgozik a törvénybe iktatásukon.

Japánnak igen nagy szerepe van a globális mobilpiacon, de a tudományos világ, a mobiltelefonok gyártói és a kormány között nincs egyetértés a tekintetben, hogy veszélyes-e az egészségre a mobiltelefonok használata.

A nemzetközi tudományos élet eredményeinek ismeretében Japán egy kissé megkésett lépéseket igyekszik tenni az elektromágneses sugrázás korlátozása érdekében.

Japánban a legmagasabb a mobiltelefon-használók aránya az iparilag fejlett országok közül, a lakosság 45 százaléka használ mobiltelefont. De mégis ezeknek csak egy kis százaléka aggódik az egészségéért.

Ez talán azért lehet így, mert a kormány, a szolgáltatók és a gyártók nyíltan felhívták a fogyasztók figyelmét a lehetséges veszélyekre és nem titkoltak el semmilyen adatot az elektromágneses hullámok kibocsátására vonatkozóan.

Egyes tudósok aggodalmuknak adtak hangot, miszerint a sugárzás agytumort okozhat. Ám Japánban nem sok kutatást végeztek ennek igazolására. A kutatások jobbára csak állatkísérletekre korlátozódtak, és mindössze néhány hétig tartottak.

 A törvénykezési lépésen túl a kormány azt tervezi, hogy részt vesz egy két éves nemzetközi tanulmányban, amely az agytumorok és a mobiltelefon használata közben az agyat ért sugárzás kapcsolatát tanulmányozza.

"Világos választóvonalat akatunk húzni aközött, mi ad aggodalomra okot és mi az, ami teljesen biztonságos" - mondja Hiroshi Asami, a projekt minisztériumi felelőse.

A szeptemberben kezdődő tanulmányt a WHO-n belül működő International Agency for Research on Cancer (IARC) kezdeményezte.

Egyebek mellett fel akarják tárni, hogy van-e oksági összefüggés a mobiltelefonok használata és az agytumorok előfordulása közt, azzal, hogy megnézik, az agydaganatos betegek és az e szempontból egészségesek milyen mértékben használnak vagy nem használnak mobiltelefont.

A 2004-re várt eredményekre alapozva fog az IARC dönteni, felvegye-e a mobiltelefonokat a rákkeltő ágensek listájára.

Az elektomágneses sugárzás egészségre gyakorolt hatásának kutatása az 1960-as évekre vezethető vissza.

Azóta megállapítást nyert, hogy az elektromágneses hullámok felhevítik a testet, ennek megakadályozására biztonsági intézkedéseket léptettek életbe.

Ugyanakkor azt még nincs megerősítve, hogy a mobiltelefon vagy más, nagy frekvenciával és kis sugárzással működő elektronikus eszközök használata káros lenne az egészségre, mondja Masao Taki professzor, a tokiói egyetem nagy tekintélyű professzora, a bioelektromágesesség szekértője.

Bár egy nemrégiben kiadott brit tanulmány arra figyelmeztet, hogy a gyerekeket beszéljük le a mobiltelefon rendszeres használatáról, a tanulmányt nem támasztották alá tudományos érvekkel.

A legtöbb olyan ország, ahol szabályozzák a mobiltelefon használatát, a WHO-n belül működő International Commission on Non-Ionizing Radiation Protection (ICNRIP) irányelveit követi.

 Mind Japánban, mind az Európai Únióban az ICNRIP szabványa van hatályban, ami a használónak testsúlykilogrammonként maximum 2 wattot engedélyez. Japán esetében azonban önkéntes a standardhoz való ragaszkodás.

A szabályzók különbözősége miatt az Egyesült Államok-beli és európai telefongyártók nyilvánosságra hozzák az emissziós adatokat, a japán gyártók ezzel szemben nem.

Japánban április végén 57 millió mobiltelefon volt használatban. Ez a második legnagyobb szám az Egyesült Államok után, ahol becslések szerint 76 millió mobiltelefont használ a lakosság 28 százaléka. Olaszországban és Japánban a legnagyobb a mobiltelefonok egy főre eső száma.

A japán operátorok fejlett szolgáltatásokat kínálnak a felhasználóiknak, például az Internetes bankszolgáltatást. A japánok vezető helyen állnak a világban a mobiltelefonok következő generációjának kifejlesztésében is.

Mint ilyenek, szükségét érzik, hogy nyilvánossá tegyék az emissziós adatokat, és olyan szabványokat vezessenek be, amelyek megvédik a felhasználókat a lehetséges egészségi kockázatoktól.

Bár a mobilozás egészségre káros volta még nem nyert bebizonyítást, néhány európai kormány, mint pl. a svéd, az olasz és a svájci, "elővigyázarossági megközlítéssel" él e tekintetben.

Az elektromágneses emisszió a mobiltelefon-állomásokon is problémát okoz, ezért ezekben az országokban az adótornyokat lakott területektől távol állítják fel, amennyiben ez nem kerül külön pénzbe. A szabályzók azonban nem vontakoznak a már kiépült állomásokra.

Mindez csak a lehetséges károsodástól véd, mivel még az sem bizonyosodott be, hogy az adóállomások jelentenek-e veszélyt az egészségre.

"Az, amikor betiltják a marhahús importját, mielőtt a kergemarhakór okozóját meghatároznák, az valóban tudományos döntés" - mondja Taki professzor.

"Az elővigyázatossági intézkedések politikai döntésnek számítanak, bizonytalan esetekben. A fejlett technikától függő jövőbeli társadalmaknak szükségük van arra, hogy a minimális költséggel csökkentsék  a kockázatot, még akkor is, ha az a kockázat még nem teljesen világos."

Megjelent: Asahi News Service