Hirdetés

A munka nem életveszélyes, de a munkahely az lehet

Arra már eddig is rengeteg bizonyíték volt, hogy a munkahelyi stressz ártalmas és a munkahelyi idegfeszültség összefüggésbe hozható a szív- és más testi betegségek gyakoribb előfordulásával. Kutatók egy csoportja most a túlórázás pszichológiai hatásait vizsgálja, valamint azt, hogy milyen pszichés következményekkel jár az, ha valaki nem szereti a munkáját.

Foglalkozási betegségek, Foglalkozási betegség, Foglalkozási megbetegedés, munkahelyi stressz, foglalkozás-egészségügy, stressz |

The New York Times Health News Service   Medincorp | King, D.

A munka nem életveszélyes, de a munkahely az lehet

Egy közel 200 férfi részvételével készült széleskörű és alapos amerikai felmérés arról tanúskodik, hogy azoknak, akik a legtöbb stressznek vannak kitéve a munkahelyükön, lényegesen magasabb a vérnyomásuk.

Szerte a világon, európai és japán kutatók vizsgálják a munkahelyi ártalmak befolyását a szív, a gyomor és emésztőszervek, az immunrendszer, valamint a hát és az ízületek megbetegedéseire, a depresszióra és a munkakerülésre, valamint arra, hogyan lehetne úgy átalakítani a munkahelyeket, hogy csökkenjen a stresszhatás.

A University of Iowa kutatója, Cynthia A. Bonebright a közelmúltban arról számolt be, hogy a "munkaholistáknak", akik állandóan túlóráznak, akár a munkájuk iránti lelkesedésből, akár nem, több konfliktusuk van a munkahely és a család között, kevésbé elégedettek az életükkel és nincs valójában életcéljuk. A Georgia State University professzora, Kenneth B. Matheny azt jelentette, hogy a legnagyobb kiégettségről panaszkodó munkások kevésbé bíznak a munkájukban és kevésbé érdekli őket.

Ezek és más prioritások, nem is beszélve a hosszabb munkanapokról, a miniatürizálásról, a komputerizálásról és a dolgozókat érintő egyéb változásokról, azt eredményezték, hogy a munkahelyi stressz az Egyesült Államok közegészségügyi szakembereinek az első számú problémájává lépett elő.

"Az amerikai dolgozók egy negyede nyilatkozott úgy, hogy munkája igen sok stresszel jár" - mondta dr. Linda Rosenstock, a National Institue for Occupational Safety and Health, az NIOSH igazgatója.

"Igen fontos probléma ez számunkra " - mondja a doktornő. Idézte a statisztikát, mely szerint az amerikai munkahét a leghosszabb egy emberölő óta: 47 óra.

Az ILO nemzetközi adatokra támaszkodva azt becsülte, hogy az munkahelyi stressz több mint 200 milliárd dollárjába kerül a munkaadóknak, és a WHO jelentése szerint a pszichiáterhez fordulóknak mintegy a háromnegyede olyan szimptómákkal rendelkezik, amelyek vagy a munkával való elégedetlenségre vagy a kikapcsolódás képtelenségére utalnak, jelentette ki Matheny professzor, a Georgia állam pszichológiai tanácsadójának igazgatója.

"Sok ember automatának érzi magát" - mondja. "Az a sok elektronikus izé, a mobilok, csipogók és az e-mail csak rontott a dolgon. Állandóan utolérik az embert."

De míg az amerikai kormány csak épp most kezdi felismerni azt, amit a kutatók a munkával kapcsolatos stressz pszichoszociális faktorainak neveznek, néhány európai ország már szabályozta a dolgozók védelmét ezektől a veszélyektől, jelentette ki Robert A. Karasek, a lowelli University of Massachusetts munkakörnyezeti tanszékének professzora.

Norvégiában például a kormánytisztviselőket utasítani lehet, hogy vizsgálják ki, ha a dolgozók arról panaszkodnak, hogy túlságosan egyhangú vagy túl gyors ütemű a munkájuk, mondja Karasek professzor, aki világszerte elismert foglalkozás-egészségügyi tanácsadó.

Japánban már több mint két évtizede foglalkozási ártalomként ismerik el a munkahelyi stresszt. Még külön szavuk is van az "agyonhajszoltság miatt bekövetkezett halálra", a karosi.

Egy márciusi döntésével, amely megnyitja az utat az alkalmazottak öngyilkossága utáni kártérítési perek sora előtt, a japán bíróság arra kötelezte a kormányt, hogy kártérítést fizessen egy gépészeti bolt eladójának, aki öngyilkosságot követett el, miután 80 munkaórás heteket dolgozott. A legújabban egy japán baseball-fejvadász vetett véget az életének, amit az állandó munkahelyi stressznek tudtak be, - családja rendszeres állami nyugdíjat kap.

Majdnem minden amerikai dolgozó azt állítja, hogy munkahelyi stressznek van kitéve, de a kutatók szerint a legnagyobb egészségügyi kockázatokkal az a fajta munka jár, ami magas követelményeket támaszt, de az illető csak kevés beleszólással bír a munkakörülményeit illetően.

Karasek professzor szerint többek között a következő munkakörökben igen nagy a stresszhatás: ruhagyári munkások, telefonkezelők, pincérnők, benzinkutasok és segédápolók.

A szakemberek azonban azt is megállapították, hogy lehet csökkenteni a munkahelyi feszültséget, és növelni a termelékenységet azáltal, hogy csökkentjük a követelményeket és a munkásoknak több lehetőséget adunk munkakörülményeik irányítására. Más szóval, ezt ajánlják: változtasd meg az illető munka szervezésének módját, ne csak azt mondd a dolgozóknak, hogy vegyenek részt stresszmenedzselő programokban, mert azoknak gyakran csak rövid ideig tartó hatásuk van.

A kutatók azt ajánlják, hogy a munkaadók és az alkalmazottak akár névtelen felmérés, akár személyes meetingek során találják meg a stressz forrásait, például az irreális határidők, a felügyelők támogatásának hiánya vagy a munkások nem bevonása a döntéshozatalba, és tegyenek konkrét lépéseket a munka menetére vonatkozóan.

Németországban például egyes munkahelyeken "egészség-körök" működnek, ahol az alkalmazottak összejöhetnek, hogy megbeszéljék a munkahelyi stressz okait, megoldásokat javasoljanak, mondja Karasek professzor. De, mint mondta, mielőtt egy efféle kommunikáció egyáltalán létrejöhetne, a munkaadó és a munkavállaló közt ki kell alakulnia a bizalom megfelelő szintjének.

"Az Egyesült Államok valóban jelentős mértékben el van maradva az ezzel kapcsolatos törődéssel" - jelentette ki a professzor, aki szociológusként segédkezett annak a megelégedettségi kérdőívnek az összeállításában, amelyet szerte a világon alkalmaznak, hogy megértésék a munkahelyi stressz okait és elébe tudjanak menni a magas követelmény-alacsony szintű irányítás típusú munkahelyek okozta egészségkárosodásnak. A professzor nemrégiben tért vissza Dániából, ahol az ottani kormány által fenntartott foglalkozás-egészségtani intézetben tanított.

Karasek professzor elmondta, hogy a NIOSH teljes költségvetése nem lenne elegendő a jelenleg Európában és Dániában folyó átfogó, alkalmazottak tízerezeinek bevonásával készülő tanulmányok finanszírozására, hogy felmérjék a stressz hatását olyan betegségekre mint a szívbetegség és a munkakerülés. Az Egyesült Államok kormánya valaha finanszírozott ilyen foglalkozás-egészségügyi tanulmányokat, de vagy 20 évvel ezelőtt leálltak vele, tette hozzá.

Dr. Rosenstock a NIOSH-tól elismerte, hogy "a probléma megoldásához képest igen alacsony e téren a beruházás", az ügynökség nem egész évi 2 millió dollárt költ a munkahelyi stressz okainak felderítésével és a jobb munkaszervezéssel foglalkozó tanulmányok támogatására.

De a NIOSH a munkahelyi stressz és a munkaszervezés kérdését a nemzeti kutatás napirendjére vette és kiadott egy jelentést "Stress... At Work" címmel, amely műfajában az első, hogy felvilágosítsa a munkaadókat és munkavállalókat a munkahelyi stressz okairól és megelőzéséről.

Bár Karasek professzor örömmel üdvözölte a próbálkozást, de "elenyészőnek" találta a dotációt. A pénztől függetlenül, égető szükség van változásra a munkahelyeken, ha figyelembe vesszük az itteni stresszről szóló történeteket, vallja dr. Peter Schnall, az irvine-i University of Califronia orvosprofesszora egy magas vérnyomásról és munkahelyi ártalmakról szóló tanulmány szerzője.

Példának idéz egy kaliforniai autógyárat, ahol a szerelőszalag olyan gyors, hogy az alkalmazottak minden 60 másodpercből 58-at munkával töltenek. "Az ilyesfajta üzemekben minden munkaóra minden percének minden másodpercével így el kell számolni" - mondta dr. Schnall, a Center for Social Epidemology igazgatója.

A Psychosomatic Medicine című folyóirat októberi számában közzétett magas vérnyomásról és munkahelyi stresszről szóló tanulmányukban dr. Schnall és csapata, a Cornell University munkatársai, 24 órás periódusokban közel 200 vizsgált személy vérnyomását kísérte figyelemmel. Azoknak, akiknek a legtöbb munkahelyi stresszhatást kellett elviselniük, átlagosan 12 ponttal volt magasabb a szisztolés vérnyomásuk, a diasztolés pedig 10 ponttal, mint akik a legkevesebb stresszhatásnak voltak kitéve.

Dr. Schnall szerint, ha a magas vérnyomás lehetséges okait nézzük, a munkahelyi stressz lényegesebb, mint a dohányzás vagy az erősen sózott ételek fogyasztása. A másik fő ok az elhízás, tett hozzá dr. Schnall, aki belgyógyászként dolgozik.

Karasek professzor hasonló tanulmány elkészítését kezdte el a worcesteri University of Massachussetts Medical School közreműködésével, fel akarják mérni a munkahelyi ártalmak hatására kialakult pulzusváltozást. Az önként jelentkező résztvevők hordozható monitort viselnek 48 órás időtartamra. A professzor és diákjai azonban nem egykönnyen találtak nagyfokú stresszhatásoknak kitett önként jelentkezőket: "Nekünk erre nincs időnk", hárították el a felkérést, meséli Karasek professzor.

Bár megindultak a kutatások a munkahelyi stressz kivédésének és megelőzésének támogatására, Karasek professzor továbbra sem elégedett az Egyesült Államok hozzáállásával és összehasonlítja az európai és japán helyzettel.

"Szerintem az Egyesült Államokban a párbeszéd hiánya a probléma", vagy a munkaadók, a munkavállalók, a családtagok, politikusok és a közvélemény hajlandóságának hiánya, hogy a témáról egyáltalán beszéljenek, mondja. "Nem arról van szó, hogy itt súlyosabb lenne a probléma, hanem arról, hogy kevésbé valószínű, hogy keresik a megoldást."

Megjelent: The Boston Globe

Foglalkozási betegségek, Foglalkozási betegség, Foglalkozási megbetegedés, munkahelyi stressz, foglalkozás-egészségügy, stressz

2002-08-01 00:22:39

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop