Hirdetés

Mérlegen... - ...a Föld és az ember

A rák alattomos betegség, mert amikor már fájdalmat, észlelhető elváltozásokat okoz, a beteget nehéz megmenteni. Az egészséges szervezet naponta számos rákos sejtet likvidál, ám a gyengülő, vírusokkal, baktériumokkal fertőzött állapotában nem képes mindenre figyelni, s teret enged a burjánzásnak. Ugyanez a helyzet az élő bolygóval is!

bolygó, föld, környezettudatosság |

Ideál - Reforméletmód magazin 2007 ;19(4):86-87   Celsus Kft. | Váczi, G.

Valamikor hagyta, hogy az ember bekerülhessen az élő rendszerbe, majd amikor a természeti és egyéb katasztrófák meggyengítették a védekezőképességét, már nem tudott az új, kártékony lénnyel mit kezdeni, képtelen volt a szellemet visszazárni a palackba.

Az emberiség átok lett a Föld számára, mert pénzre, törvényekre, elvont dolgokra váltotta a való világot. Különösen az ipari civilizáció óta váltunk kártékonnyá, okozunk ökológiai katasztrófát, s mindeközben felemésztjük a következő generációk életfeltételeit.

A daganat már látható formát öltött, de még elpusztítható, ám ehhez nélkülözhetetlen az őszinte helyzetelemzés, a történések mérlegelése.

Neoliberális útvesztő

Az élők világa olyan, mint egy óriásszervezet, amelynek fenntartásában mindegyik, testet alkotó fajnak megvan a maga szerepe. Az élőlények egymásért léteznek, életükkel, halálukkal egymás fennmaradását szolgálják. Látszatra az élők törvénye ránk, emberekre nem érvényes, hiszen belőlünk a vírusokon és baktériumokon kívül nem sok lény profitál. Sokon el is hiszik, hogy nem részei az ökológiai rendszernek.

Persze, mi rendhagyó élőlénynek számítunk, képesek vagyunk elpusztítani az összes élőlényt, beleértve az embertársat is. Úgy tűnik, többen élnek is a lehetőséggel, a világpusztító képességgel, s rákos daganatként szívják ki az erőt a világból s élőlénytársaikból. Ma már a globalizáció jegyében vágják alattunk a fát, miközben a mohó favágók észre sem veszik, hogy mellettünk ülnek, s mindenben sorstársaink.

Napjainkra a világnézet is globalizálódott, a fejlett világ neoliberálissá vált, ezért sokszor a fán ülők sincsenek tisztában a helyzetükkel, s paradox módon a favágókat éltetik. Tehetik, mert a világpusztítók a világ megmentőjének szerepében tetszelegnek, s miközben megszerzik a Föld maradék javait, kizsákmányolják embertársaikat, Föld-mentő konferenciákat szerveznek, s hasonló célra alapítványokat jegyeztetnek be.

A kezdet és a folytatás

A gondok az ipari forradalommal kezdődtek - 1 780 -, amikor is megjelentek a világban az ember teremtményei, a gépek. Hatásukra átalakult a civilizáció, felgyorsult a termelés, a szállítás és az értékesítés folyamata, új fogyasztási cikkek, termékek jelentek meg. Mindeközben az erdők eltűntek, az erdőlakók kipusztultak, a Föld nyersanyagkészlete drasztikusan megcsappant, tavak száradtak ki, a talaj, a föld és a vizek méreggel telítődtek.

De kilyukadt az élő bolygónk létezését biztosító ózonpajzs is, megváltozott az éghajlat, földrengések, viharok tombolnak. Persze egyes emberek kezében rengeteg pénz s hatalom összpontosult. Napjainkban az ipari forradalom a technikai forradalomban és az információs civilizációban csúcsosodik ki, melynek fennmaradásáért valamennyien dolgozunk. A pusztulás folyamata lényegében megállíthatatlan, hiszen mindenki jól, gazdagon szeretne élni, de a gazdagság az emberi és a dologi javak megszerzésétől függ.

Ma a világot uralók létkérdése, hogy kialakítsák a globális fogyasztói demokráciát, melyet törvényekkel, államhatalommal, rendőrökkel védenek meg. A daganatmentesítést, a világ jobbá tételét a világhatalmak kormányaitól, politikusaitól nem várhatjuk, a globális világban esélyünk sincs a történések megváltoztatására. Ma mindent a piacnak, a világüzletnek rendelnek alá; mindannyian a globális gazdaság fenntartásáért élünk és halunk.

A szellem forradalma

Önmagunk gépezeti csavarrá, globális állampolgárrá tétele ellen a leghatásosabb fegyverünk az önálló gondolkodás lehetne. Tisztáznunk kell, miért is létezünk a világban, mik is vagyunk mi, emberek, s miért az a világnézetünk, amit a világnézetünknek tartunk!

Az egyik uralkodó nézet szerint az ember spontán fejlődés pillanatnyi végállomása, a jelenlegi földi csúcslény.

Más világnézetet vallók ezt egy kicsit kiegészítik, fejlődésről beszélnek, s úgy gondolják, nem véletlen, hogy az élővilágban felbukkanhatott az ember, hiszen az egész rendszer értelmét éppen ő adja. Ráadásul az ember az értelme által a legéletrevalóbb létező, a fejlődés - evolúció - pedig a legéletrevalóbb forma felé halad. Megint más nézőpontból még hozzáteszik, hogy ember nélkül a világ létezése értelmetlen, az élők világa, az élő bolygó az értelemért létezik, s önmaga létezése és felemésztődése árán segíti az értelem kibontakozását.

Az evolúció csúcsa

Szükségszerűen, ha az értelem már nem tud tovább fejlődni, beteljesítette létét, s nyugodtan együtt pusztulhat a felemésztett világgal. De a Földön újra megjelenik az élet, hogy létrehozza a következő legéletrevalóbb, legsikeresebb létezőt.

A fejlődés csúcsa - úgy tűnik - nem az egyes ember, hanem inkább az emberiség, az összes találmányával, eredményeivel s az egész történelmével együtt. Az emberiség alkalmas arra, hogy egyedüli élőlényként birtokolja a világot, az értelme segítségével akár mesterséges klímát hozzon létre, s a technikai tudása segítségével áttelepüljön egy távoli bolygóra. Mindez azonban csak a globális világ vezetői számára adatott, akik a céljaik érdekében használják a Földet és az emberiséget.

Következésképp, az evolúció csúcsa egy szervezet, amely képes az egész emberiséget irányítani és befolyásolni.

Ugyanekkor nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy az egyes ember az értelme segítségével képes más dimenzióba emelni a fejlődést s meglátni a világban egy alkotót, egy Teremtőt is. Az ipari civilizációig uralkodó zsidó-keresztény világnézet szerint a világ és az ember teremtmény. Ebben a világnézetben szükségszerűen létezik egy Teremtő is, aki az embernek adta a Világot, hogy ápolja és gondozza azt.

A Világ-Isten-Ember-hármasság harmóniájának felborításával válik az ember pusztítóvá, rákos daganattá. A felborítás akkor valósul meg, ha az ember kimozdul önmagából, nem fogadja el önmaga eredeti helyzetét. Általában belopja magát Isten helyére, s ezzel elveszíti optimális, éltető távolságát az Istentől és a Világtól is. Mai problémánk gyökere ebben az eltávolodásban rejlik.

Az emberiség nem képes egy nálánál magasabb rendű cél irányába fejlődni, kibontakozni önmagából, az örök élet jellege átmeneti létezéssé silányult számára. Ezért egyáltalán nem meglepő, hogy a többség most, amikor él, szeretne gazdag és sikeres lenni...

Szemléletváltozást!

A kultúrának, az uralkodó vagy divatos világnézetnek nagy szerepe van abban, hogy miként bánunk a Földdel s embertársainkkal, ezért a világ, a Föld megmentése csak gyökeres szemléletváltozás után sikerülhet...

Veszélyben a haza!

Mi, magyarok különösen veszélyes helyzetben vagyunk, mert nem tiszták a fogalmaink, össze vagyunk zavarva, megfosztottak minket a hagyományainktól, a nemzettudatunktól, s minden átmenet nélkül egy kommunisztikus államformából egy utópisztikus, neoliberális államformába hajtanak minket. Amiért talán még boldogan fizetünk is...

Váczi Gábor

bolygó, föld, környezettudatosság

2007-04-16 00:14:00

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop