Az időjárás hatása a hangulatra

Több tényezőt is vizsgáltak, nem csupán a napos és felhős időt; megnézték a hőmérséklet, a szél, a napsütés, az eső, a hó és a légnyomás adatait is, valamint figyelembe vették a napok hosszúságát.    

A vizsgálatban 1233 németországi lakos vett részt, a legtöbbjük 13-68 év közötti nő, az átlagéletkor 28 év volt. A résztvevőkkel személyiségtesztet végeztek, többek közt felmérték mennyire extrovertáltak, neurotikusak, mennyire nyitottak az élményekre, és mennyire lelkiismeretesek.

A kísérleti személyek online naplót vezettek, és a fáradtságukra, valamint a jó és rossz hangulatukra vonatkozó kérdőíveket töltöttek ki. A pozitív hangulatot olyan jelzőkkel jellemezték, mint „aktív”, „élénk”, „figyelmes”, „izgatott”, a negatív hangulatjelzők pedig többek közt az „ingerült”, „szorongós”, „ideges” voltak.

Figyelemmel kísérleték a résztvevők társasági életét éppúgy, mint alvási szokásait, valamint összevetették adataikat a napi időjárás-jelentéssel.

Szemben a közvélekedéssel, a kutatók azt tapasztalták, hogy a napi hőmérsékletnek, szélnek, napsütésnek, csapadéknak, légnyomásnak illetve a nap hosszának nincs számottevő hatása a jó hangulatra.

Kiderült, sok más megállapítás mellett, hogy a hőmérséklet, szél és a napsütés inkább a rossz hangulatra hat, míg a napfény a fáradtságra, és a szél inkább tavasszal és nyáron rontja az emberek hangulatát, semmint ősszel és télen. A napok rövidülésre egyesek rosszabban, mások, épp ellenkezőleg, jobb hangulattal reagáltak.

A szerzők szerint azok, akik a rövidebb napokon nyomottabbaknak érzik magukat, fokozott veszélynek vannak kitéve az ún. SAD, azaz az évszakokkal összefüggő hangulati megbetegedések szempontjából.