Maradjon szellemileg fitt!

A szellemileg éberek bizonyítottan hosszabb életre számíthatnak. Ezenkívül jobban érzik magukat, elégedettebbek, s környezetük megbecsülését is élvezik.

agytréning, szellemileg fitt, memória, agyserkentő, öregedés, agyserkentÅ‘ | InforMed Hírek14:15-16   InforMed | Balaicza, E.

Mit várhatunk a célirányos agytréningtől? Ha csupán arról szólna, hogy könnyebben jegyezzünk meg telefonszámokat, akkor hatása meglehetősen korlátozott lenne. De ennél sokkal többet nyerünk vele! Például tudatosabban és rugalmasabban gondolkodhatunk, könnyebben alkalmazkodunk a gyors változásokhoz, és különösen hivatásunk terén vehetjük hasznát.

Mintázatok és agyhullámok

25 milliárd vagy még ennél is több idegsejt csoportosul az agyban. Sejtnyúlványaik révén hálózatot alkotnak, így minden egyes sejt ezernyi másikkal folyamatosan kapcsolatban áll. Bioelektromos áramok és hírvivő anyagok gondoskodnak arról, hogy az impulzusok célba érjenek.

Az ismerős, gyakran észlelt folyamatok jellegzetes mintázattá sűrűsödnek, így válnak megszokottá, rutinjellegűvé. Ezek a sztereotípiák szükségesek ahhoz, hogy biztosan és felesleges erőfeszítések nélkül tájékozódhassunk. A mintázatok bonyolult sorrendiségét az új benyomások, élmények és tapasztalatok újra és újra megbontják, máskülönben túlzott kényelmességhez és merevséghez vezetnének. (Például nem tudnánk mit kezdeni a hirtelen fellépő változásokkal.)

Napszaktól, hangulattól, tevékenységtől függően változik az agy frekvenciamintázata (agyhullámok).
  • Az alfa hullámok az ellazult ébrenlétre jellemzőek, nagyon hatékony állapot az információk felvételére. Ezt a fázist leginkább röviddel elalvás előtt érjük el, de meditáció és jógagyakorlatok segítségével is előidézhető.
  • Béta és gamma hullámok kísérik a megfeszített gondolkodást és napközbeni aktív ténykedésünket.
  • Tétanhullámok rendszerint az élénk álmodási periódusban jelentkeznek.
  • Delta hullámok pedig akkor, amikor a világtól s az élettől leginkább eltávolodunk (mélyalvás).
Gyors memóriavesztést okoznak
  • alkohol, dohányzás, kábítószer
  • gyógyszerfüggőség (például nyugtatók, altatók)
  • zavart pajzsmirigyhormon-termelés
  • az agy ereinek elmeszesedése, az agy hiányos vérellátása
  • Alzheimer-kór , vagyis az idegsejtek pusztulása (agyzsugorodás)
  • súlyos fejsérülések (bokszolók tünetei)
  • krónikus, nagy stressz, tartós alváshiány, depresszió
  • szerotonin, dopamin, más idegi átvivők hiánya,
  • sok cukor és más izolált szénhidrát fogyasztása
  • fizikai tétlenség, „szellemi mozgáshiány” (pl. állandó tévézés)
Az agy és a szabad gyökök

A teljesen működőképes idegszövet, fokozatos elvesztésének egyik fő oka a toxikus szabad gyökök által kiváltott károsodások, melyek egyre inkább a kutatások középpontjában állnak. Az agy messze a legoxigénéhesebb szervünk, és a leginkább veszélyeztetett is, mert az agresszív, veszélyes gyökök ennek az egyébként létfontosságú elemnek a vegyületei.

Az öregedéssel a mitokondriumok antioxidatív (gyökfogó) tevékenysége csökken, vagyis szervezetünk egyik központi méregtelenítő komponense fokozatosan veszít hatékonyságából. A sejtkárosodások is ezen folyamat következményei: a szabad gyökök hatására elsősorban az érzékeny sejtmembránok sérülnek. Az agy öregedési folyamataiban nem véletlenül tartják különösen fontosnak az antioxidánsok szerepét.

A szabad gyökök agyban kifejtett káros hatását úgy előzhetjük meg, illetve mérsékelhetjük, ha antioxidánsokról gondoskodunk, mindenekelőtt C- és E-vitaminról, valamint béta-karotinról. A melatonin is a védőfaktorok csoportjába sorolható, hasonlóképpen a koenzim, Q 1 és Q 10.

Természetes szellemi frissítőként - kávé helyett is! - próbálja ki a következőket!
  • Reggelente vegyen gyors hideg-meleg vizes, váltott zuhanyt - mindig a meleggel kezdje és a hideggel fejezze be!
  • Ha kezd lankadni a figyelme, igyon zöld teát, vörös teát vagy ginzenget.
  • Hetente 1-2 alkalommal menjen szaunába!
  • Salaktalanítson rendszeresen - a heti 1 gyümölcs- vagy lénap jelentősen csökkenti az érelmeszesedést, és javítja a véráramlást. Ezenkívül segít kiüríteni azokat a toxinokat is, melyek rontják az agysejtek működését.
Agyunk létfontos táplálékai

Kiemelkedően fontos, eddig mégis nagyon mostohán kezelt tápláléknak számítanak a B-vitaminok (elsősorban a B 1, a B 2 és a B 6, a folsav és a B 12) és legtartalmasabb természetes forrásuk, a sörélesztő.

C- (aszkorbinsav) és E-vitamin ( tokoferol). Különösen a tokoferolok döntő fontosságúak a központi idegrendszer működésében és "karbantartásában". Bármilyen táplálékhiány következménye az idegrendszer egyre súlyosbodó és visszafordíthatatlan működési elégtelensége.

Kifejezett agyserkentők az ásványi anyagok is, a vas, a magnézium, a cink, a kalcium és a réz. Ezek részben az oxigéntranszportban, részben a keringésjavításban fontosak.

Ritka nyomelem a bór, melynek eddig csak csekély figyelmet szenteltek - újabb kutatások szerint a koncentrálóképességet javítja: segíti az „ébrenlétért felelős” alfahullámok aktiválását az agyban. E ritka elemet elsősorban az aszalt termések, valamint a dió, a mogyoró tartalmazzák. A diákcsemege néven ismert magkeverék (mandula, mazsola, dió, mogyoró) úgy tűnik, valóban rászolgált a nevére.

Nélkülözhetetlen továbbá a kolin (a lecitin alkotórésze) és az inozitol (a B-vitamin-komplexhez tartozik). Felvételük javítja az emlékezőképességet. A kolin előanyaga az egyik idegi hírvivő anyagnak, az acetilkolinnak, melyet egykor a tanuláshoz szükséges „drogként” tartottak számon. Az inozitol nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a fenti „emlékezést serkentő” vegyület a szerotoninnal együtt (idegi átvivőanyag) hatékonnyá váljon.

A többszörösen telítetlen zsírsavak közül különösen fontos a DHA (dekozahexaénsav), amely omega-3-zsírsav féle. A halolaj-kapszulák közvetlenül szolgáltatják ezt a zsírsavat, emiatt javasolják szedésüket. A szervezet azonban linolénsavból (különösen gazdag forrása például a lenmagvak) képes előállítani. Ám ez utóbbi sokkal lassúbb és kevésbé hatékony folyamat, ráadásul könnyen vakvágányra terelődhet, ha hiányzanak bizonyos hatóanyagok (B 6-vitamin, cink, magnézium).

Hasonló érvényes a zsírszerű vegyületre, a foszfatidil-szerinre, amely az agy zökkenőmentes anyagcseréjéért felelős legfontosabb vegyületek egyike. Normális esetben a központi idegrendszerben szintetizálódik, amely folyamat létfontosságú anyagok (B 12-vitamin, folsav) hiánya esetén nem megy végbe kielégítően.

A fehérjék építőanyagai, az aminosavak közül az L-tirozinnak és az L-triptofánnak tulajdonítanak nagy jelentőséget. A fontosabb agyi hírvivő anyagok (dopamin, szerotonin) termeléséhez bocsátanak rendelkezésre komponenseket.

Mivel agyunk a legnagyobb energiafogyasztó szervünk, glükózra bőségesen szükségünk van. A gyakori túltápláltság, a sok édesség, a rengeteg péksütemény, tészta és társaik fogyasztása miatt a cukor szinte sohasem hiányzik a szervezetnek.

A memória működése

Az emlékezés és a felejtés három alapvető folyamatra épül:

Az ultrarövid emlékezet észlelésünk legkülső rétegének felel meg, melyet végtelenül nagy mennyiségű és különböző formájú ingerek bombáznak. Olyan ez, mint a szellemhez vezető első kapu, mely egyben a gát az árral szemben. Az információk itt csak egy vagy két másodpercig tárolódnak. Sikeres túlélésünk feltétele, hogy a bezúduló víztömegből (az ingerek sokaságából) az arany (a lényeges információ) kimosódjék.

A rövid távú memória egyfajta ideiglenes irattárolóhoz hasonlítható. A benyomások, szavak, mondatok és összefüggések némileg hosszabban időznek itt, de ez még mindig csak néhány másodpercet jelent. Általában a hétpontos szabály érvényesül: mindössze ennyi dolgot és tárgyat tudunk megőrizni emlékezetünkben. Ha egyszerűen átadjuk magunkat a fontos és közömbös információk záporának, a legújabb hét részlet után az előzőek feledésbe merülnek.

A hosszú távú memória nem csupán az információk hosszabb időtartamra történő megtartását jelenti, hanem a fáradtsággal kimosott aranyszemcsék elhelyezését is. Az információk ugyanis nemcsak tudatosulnak, hanem keretbe foglalásuk után logikus, értelmes összefüggésbe is ágyazódnak, amint ez a szakember esetében is fennáll, aki szakterületébe képes egy-egy új szempontot a célnak megfelelően beépíteni.

A belső könyvtár új kötetei tehát nem egyszerűen egy újonnan felállított polcra kerülnek, hanem a megfelelő szakterületen belül tematika szerint a már meglevők közé ékelődnek. Csak így lehetséges a mélyre és korlátlan ható szaktudás kialakulása.

Sőt létezik egy középtávú emlékezés is. A vizsgákat megelőző rövid felkészülési időszakban rengeteg tudást képesek vagyunk felhalmozni, ami majdnem ugyanilyen gyorsasággal feledésbe is merül. A gyors magolás ezért értelmetlen és hatástalan, akkor is, ha napirendhez tartozik. Sokkal inkább arra kellene törekednünk, hogy lehetőleg sok ismeretet rögzítsünk a hosszú távú memóriában, és ott tartsuk lehívásra készen.

Agyserkentők kistükre

Memóriánk karbantartására fogyasszunk bőségesen a következőkből: lecitin, fokhagyma, sörélesztő, spirulina, ginkgó, glutaminsav, ginzeng, egyéb vitaminok és nyomelemek; többszörösen telítetlen zsírsavak, jó minőségű (értékes) fehérjék.

A gyakorlás a szellemi fittség alapja. Szedegessük ízekre a szavakat, fogalmakat, és rakjuk össze őket újra! Gyakoroljuk játékosan az emlékezést, a különböző társításokat, faggassuk a félretett memóriatartalmat! Fejtsünk rejtvényt! Absztrakt helyzeteket örökítsünk meg képeken!

A mozgás segít új idegi kapcsolatokat teremteni. Szörnyen elhanyagolt terület a „titkárnői jelenség”. A naponta legalább perceken át gyakorolt gépelés vagy más, kézügyességet igénylő elfoglaltság fejleszti az emlékezőképességet, az intelligenciát, a koncentrálóképességet. Hasonló hatású a hosszabb, oldottabb hangulatú vagy lendületesebb séta, ami a keringést 15-20, maximum 40 százalékkal fokozza.

Ujjgyakorlatokkal tornáztassuk memóriánkat! Tanuljunk meg zongorázni, hogy az átlagéletkort túlszárnyaljuk!

Apropó, zene! Mozart, Telemann vagy Bach muzsikájával a fülünkben ebben igazán ügyessé válhatunk. Kimutatták, hogy a klasszikus zene a koncentrálóképességre és az intelligenciára egyaránt jó hatással van. Elsősorban akkor, ha valaki maga is gyakorolja (persze nem kell rögtön Beethovennel kezdeni). A zene a szociális magatartást és a kapcsolatteremtő képességet is pozitívan befolyásolja. Aki zenél, kevésbé agresszív.

Az aromaterápia is élesíti az elmét. Gondoskodjunk dolgozószobánk kellemes légköréről! (Például úgy, hogy borsmentaolajat cseppentünk az illatmécsesbe, és párologtatjuk. Újabb vizsgálatok szerint már ez a csekély mesterfogás is akár 20 százalékkal javíthatja koncentrálóképességünket!)

Az agytréning edzés a szürkeállománynak. Természetesen ezen a téren is különböző irányzatok bontakoztak ki. Közülük a Fischer/Lehrl-féle iskola tett szert egyértelműen domináns szerepre, még konkrét szabályokkal működő, s a gyakorlatban is sokrétű sikerrel alkalmazott módszer. A célirányos agytréning gondolkodószervünket úgy formálja, mint az erőkifejtő gyakorlatok a bicepszet.

Agyunk egyre nagyobb plaszticitásra tesz szert, s emiatt egészen idős korunkig képesek leszünk új feladatok kijelölésére. Emellett nagyon lényeges, hogy gutaütéses betegek is profitálhatnak belőle. Az edzett agyban a veszendőbe ment funkciókat a szomszédos agyterületek könnyebben megtanulják kompenzálni. Az efféle egészen meglepő önszabályozó folyamatok lényegében az agy említett plaszticitásának függvényei.

Trenírozzuk koncentrálóképességünket! Kiválóan alkalmas erre az egyszerű inga-kulcs gyakorlat. Készítsünk ingát: egy kulcsot rögzítsük 40 centi hosszú zsinórra! A gyakorlat során üljünk le egy asztalhoz, könyököljünk! A kezdetben mozgó inga fokozatosan nyugalomba kerül, ha összpontosítjuk figyelmünket. Ha gondolataink elkalandoznak, enyhe lengőmozgásokat észlelünk. Ekkor a figyelem összpontosításával ellen kell kormányozni, ami folyamatos visszacsatolást, azaz feedback jellegű szabályozást biztosít, amely segít mindig a tárgynál maradni.

Legyünk ismét olyan kíváncsiak, mint a gyerekek! Mindenhol, ahol hosszabb ideig tevékenykedünk (akár az íróasztalon, akár a dohányzóasztalon), legyen készenlétben egy lexikon vagy idegen szavak szótára, hogy különféle fogalmaknak, adatoknak, eseményeknek, évszámoknak, melyek számunkra nem egészen ismertek, rögtön utánanézhessünk. Kutatásunk eredményét jegyezzük fel kis kártyalapocskákra, s az aktuális pakkokat időről időre nézzük át, lehetőleg családi körben, a gyerekekkel közösen!

Ne feledjük! A kor előrehaladtával a szellemi éberség meghosszabbítja, az életet és elősegíti a környezettel való kapcsolatteremtést. Az érzés, hogy használhatók vagyunk még valamire, segít megőrizni fittségünket és életörömünket. Megóv az olyan elbutulásos betegségektől, mint például az Alzheimer-kór.

| agytréning, szellemileg fitt, memória, agyserkentő, öregedés
2016-12-19 16:53:50
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop