Az új kutatásoktól azt nem lehet elvárni, hogy egy szótlan vagy barátságtalan, félénk valakiből a társaság lelke legyen. Egyrészt igen nehéz beavatkozni a gének működésébe, másrészt azért, mert a társas viselkedés a gének és a neveltetés együttes hatásától függ.

1100 ikerpár társadalmi hálóját térképezték fel a kutatók; az ikrek között egyaránt voltak egy- és kétpetéjűek. A pontosan azonos génkészlettel rendelkező egypetéjű ikrek társadalmi hálói jobban hasonlítottak, mint a kétpetéjűek esetében.

Vannak velünk született jellemzők, amelyek meghatározzák irányultságunkat a társas kapcsolatokban. Ha valóban meg akarjuk érteni, hogyan működnek a társadalmi hálózatok, akkor figyelembe kell venni az emberek elhelyezkedését a hálózatokban, ami legalább is részben a génjeiktől függ.

Meglepő az a megállapítás, hogy valakinek a génszerkezete befolyásolhatja mások viselkedését. „Az én génjeim hatással lehetnek annak valószínűségére, hogy két barátom összebarátkozik” – mondta a kutató.

Az eddigi kutatásokból már akadt példa arra, hogyan hat a gének és a környezet együttese az emberi viselkedésre, ugyanis azok a szülők, akiknél megtalálható a MAO-A gén egyik variánsa, nagyobb valószínűséggel bántalmazzák gyerekeiket, de ez nagymértékben függ attól, hogyan bántak az illetővel gyermekkorában.