Szex-beszéd

Legyen szó TV-showról, képes magazinról, vagy akár kollégák és barátok közötti beszélgetésről – a szex manapság mindig téma. Mégis, ha saját problémáinkról, szükségleteinkről van szó, otthon legtöbben továbbra is tartózkodóak vagyunk. Az alábbiakból megtudhatjuk, hogyan törhető meg a hallgatás, hogyan önthetjük gondolatainkat szavakba, és hogyan fejezhetjük ki beteljesületlen vágyainkat.

szex | Ideál - Reforméletmód magazin 2003 ;15(4):53-54   Celsus Kft. | Kövi, R.
Amikor az olvasók, legyenek nők vagy férfiak, szaklapok szerkesztőségéhez fordulnak szexuális problémáikkal, az alábbi típus-mondatok fordulnak elő a leggyakrabban: „A szex eddig még nem igazán okozott örömöt, de erről a férjemnek fogalma sincs.”  „Időnként kipróbálnék valami újat, de tartok az elutasítástól.” „Barátomnak már régen észre kellett volna vennie, hogy szexuális életünk nekem már nem élvezet.” „Annyira szeretném, ha neki is jó lenne, de ő soha sem nyilatkozik ezzel kapcsolatban.”

Az őszinteség nehéz

Mindenesetre elgondolkodtató, hogy sok nő és férfi miért bízza legintimebb problémáit éppen egy újságíróra, akinek sokszor még a nevét sem ismeri. Miért nem tudja mindezt partnerével megbeszélni? Nagyon sok nő gyakran éveken keresztül szinte csak „elviseli” a számára kielégítést nem nyújtó szexet ahelyett, hogy társával közösen újszerű, örömet okozó szerelmi technikákat fedeznének fel. A férfiak nagy része is inkább magába fojtja teljesen ártalmatlan – és ezáltal kielégíthető – kívánságait ahelyett, hogy kerek perec megmondaná partnernőjének, hogy mihez lenne kedve.

S ha egyszer mégis valaki megtöri a hallgatást, és kimondja, ami a szívét nyomja, bizony utólag sokszor megbánhatja.

„Amikor egyszer végre erőt vettem magamon, és megmondtam férjemnek, hogy még soha sem éltem át vele orgazmust, halálosan megsértődött. Azóta egyszerűen megszakadt köztünk mindenféle szexuális kapcsolat.” – írja egy asszony. Utólag az a véleménye, bárcsak tartotta volna a száját!

Egy férfi, aki szívesen látta volna partnernőjét szexis fehérneműben,  hasonló eredményre jutott: „Mérgesen nézett rám, és csak annyit tudott mondani: látom, már nem vagyok elég vonzó számodra. S ezzel lezártnak tekintette az ügyet.”

Miért ilyen nehéz a szexről beszélni? Miért viseli el ennyi ember inkább a kielégítést nem hozó, unalmas szexuális életet, mintsem partnerével bizalmasan elbeszélgessen? Miért értik félre egymást és a helyzetet egymást szerető emberek éppen akkor, amikor kapcsolatuk legintimebb részéről van szó? A szex területén tapasztalható szótlanságnak és félreértéseknek igen sok oka lehet. Ha ezekre az okokra rátalálunk, máris megtettük az első lépést a kölcsönös megértés útján. Az alábbiakban felsoroljuk azokat a leggyakoribb érzéseket, mondatokat, melyek általában akadályozzák a felek közti párbeszédet:

Gátló mondatok

„Ez mégiscsak kínos!”

Aki már kisgyermekként átélte, hogy nemi szerveit – más egyéb testrészeivel ellentétben – fürdéskor vagy pelenkázáskor soha nem nevezték meg, annak felnőttkorában még nehezebb hangosan kiejteni olyan szavakat, mint klitorisz, vagina vagy pénisz, hangosan kiejteni. Hiszen tudatalattijában még mindig ott az üzenet: „Minden, ami a szexualitással összefügg, túl „piszkos” ahhoz, hogy egyáltalán beszéljünk róla.”

„Hírtelen nem is tudom, mit is mondjak!”

Sokan, különösen a nők, a szexnek csupán negatív oldalát ismerik. Tudják, hogy mi nem tetszik nekik. Sejtelmük sincs azonban arról, hogy szexuális életükben mit kellene megváltoztatni ahhoz, hogy élvezhessék a testi szerelmet. Hiszen abban a tévhitben nőttek fel, hogy a „becsületes” asszonynak nem lehetnek szexuális igényei, kívánságai. Soha nem volt alkalmuk, lehetőségük arra, hogy saját testüket felfedezzék s, hogy megtudják, mi okoz nekik örömöt, élvezetet. Testüket ösztönösen elutasítják. Talán tartanak attól, hogy a szexuális együttlét folyamán felébred „alvó szenvedély”-ük, melyet még maguk előtt sem mernek bevallani.

„Ha szeret engem, tudnia kell, mi hiányzik nekem!”

Az a tökéletes szerető, aki partnernője minden egyes kívánságát képes annak szeméből kiolvasni, csak az álmokban létezik. Teljesen irreális arra várni, hogy a mesebeli herceg egyszer csak előcsalogatja „alvó szexualitásunk”-at. Ez a gondolkodásmód ráadásul ezenkívül nagyfokú kényelmességre vall. Ahelyett, hogy felelősséget vállalnánk saját szexualitásunkért, „ráterheljük” partnerünkre és rögtön ő a bűnbak, ha valami nem stimmel.

„Mégse bánthatom meg ezzel!”

Sok nő „kímélni” akarja partnerét. Mivel nem igazán élvezik a szexet, az orgazmust csupán színlelik. Férjük, partnerük karjában is például gyermekük iskolai problémáira gondolnak, ugyanakkor arról biztosítják, hogy nagyon jó szerető. Hiszen biztosan nem bírná elviselni az igazságot! Ez a magatartásforma azonban sokszor nem szeretetet, empátiát jelent, hanem sokkal inkább közömbösséget a jelmondat szerint: „Egyszerűbb néhány percet kibírni, mint hosszú vitákba bocsátkozni.”

„Úgysem ért meg a férjem!”

Tény, amikor a férfiak és a nők a szexről beszélgetnek, gyakran félreértik egymást. Úgy tűnik, nem fejezik ki magukat elég érthetően, és bizonyos dolgokról homlokegyenest eltérő módon gondolkodnak. A nők jól ismert kívánsága mögött – „Több gyengédséget!” – az bújik meg, hogy partnerük talán minden jó-éjszakát-puszit ne értelmezzen szexre való felhívásként, hanem mi nők szívesen vennénk, ha néha csak kedvesen – gyengéden – összebújna velünk és csupán simogatna, kényeztetne minket. Partnerünk viszont hajlamos úgy értelmezni ezt a mondatot, hogy az előjáték idejét talán 5 percről 10 percre kellene növelni.

Rejtett félelmek

Persze ezek a félreértések is tisztázhatók. Azonban van itt még valami! Sokan amiatt aggódnak: „hogy túlságosan kiszolgáltatjuk magunkat neki! Ha legtitkosabb kívánságainkat nyilvánosságra hozzuk, és teljesen megnyílunk – ettől sérülékenyebbé is válunk, és ezáltal partnerünk hatalmába kerülhetünk. Mennyivel egyszerűbb és biztonságosabb, ha kívánságainkat, vágyainkat csupán átvitt módon, vagy egyáltalán nem hozzuk nyilvánosságra, visszavonulunk csigaházunkba és arra a végkövetkeztetésre jutunk, úgysem értené meg, mire gondolunk.

Nincs jó szex beszélgetés nélkül

Teljesen mindegy, hogy miért hallgat bármelyik fél, a tisztázás hiánya mindig ugyanazzal az eredménnyel jár: eltitkolt kívánságok, elhallgatott, szőnyeg alá söpört problémák, néma félreértések – mindezek teszik idővel a kapcsolat légkörét puskaporossá. Talán egy nő kis ideig képes megelégedni azzal, hogy partnerével nem él át orgazmust. Idővel azonban felébrednek az elfojtott vágyak, elfordul – legalábbis érzelmileg – partnerétől, s valaki másnál keres vigasztalást, kielégülést. Eközben férjének sejtelme sincs mindarról, mit érez felesége, mi is hiányzik neki valójában, hiszen „egy szóval sem mondta”.

Ha a férfi fellatio-t kíván, de nem meri feleségével közölni, átmenetileg egész jól megvan nélküle. Elérkezhet azonban a pillanat, amikor feleségét csak egy „szürke egér”-nek látja, aki nemcsak szexuális kívánságait, hanem őt magát is teljesen elutasítja. Ugyanakkor még annak a lehetőségét sem adta meg neki, hogy legalább tudomást szerezzen kívánságáról.

Még ott is, ahol nincsenek ilyen komoly eltérések, a párok hallgatásukkal komoly esélyeket rabolnak el egymástól: „A kielégítő szex nemcsak nagy élvezet, hanem olyan intenzív közelséget teremt két ember között, mely messze túlmegy egymás testi megtapasztalásán, egyszeri és megismételhetetlen” –tartják a szakemberek. Véleményük szerint a szexuális kiteljesedés folyamat, évek során fokozatosan alakul ki, s állandó, őszinte kommunikációt feltételez. Az igazán tartalmas beszélgetés pedig nem elkoptatott frázisok felsorakoztatása. Hangulatát megteremthetjük gyertyafénnyel és egy üveg borral, önmagában azonban ez kevés ahhoz, hogy a házasfelek szexuális életükről egymás előtt kendőzetlenül megnyílhassanak.

Fontos!

Senki sem várhatja a másiktól, hogy szexuális kívánságait „a szeméből olvassa ki”!

Hogy is mondjuk el?

Az eredményes beszélgetéshez a szakemberek szerint 4 lépés szükséges:

Az első lépés: Kezelje tudatosan saját testét!

Tény, hogy legtöbben rossz viszonyban vagyunk saját testünkkel, nem fogadjuk el, súgy tekintünk rá, mint lovas a lovára. Eszköz céljaink elérésében, ezért tökéletesen kell működnie. Többnyire lelkünket azonosítjuk önmagunkkal, és testünket valamiféle függeléknek tekintjük, melyet birtoklunk és használunk. Ez azonban élet és szex-ellenes beállítást eredményez. Hiszen, aki nem szereti saját testét, az nem tapasztalja meg partnere testéhez, ezáltal magához a szexualitáshoz fűződő egészséges viszonyt, gyengédségre való igényt sem.

Azok a nők, akiknek problémát okoz, hogy saját külsejükkel megbékéljenek, jót tesz, ha esténként rendszeresen a tükör elé állnak, és nem kritikus szemmel méregetik, hol képződtek új ráncok és zsírpárnácskák, hanem figyelmüket a pozitív dolgokra fordítják, például teltebb melleikre, melyek a terhességek következtében kissé megereszkedtek, a szemek körül húzódó nevetés-ráncocskákra, hasukra, mely kihordta gyermekeiket. El kell tudni fogadniuk, hogy már nem 17 évesek, és hogy az élet nem múlik el nyomtalanul – de éppen ezek a nyomok egyszeriek és megismételhetetlenek.

A második lépés: Ragaszkodjon szexuális kívánságaihoz!

Semmi okunk arra, hogy szégyelljük a szexre vonatkozó kívánságainkat, álmainkat vagy érzéseinket – s ezért elnyomjuk azokat. A megérzéseknek mindig megvan a maguk jogosultsága. Aki maga előtt képes tisztázni, hogy sokféle tabu például vallásos neveltetéséből adódik – melyeket felnőttként megtanul kritikusan kezelni és legyőzni -, az könnyebben veszi a bátorságot ahhoz, hogy kívánságaihoz ragaszkodjon, és vágyait felismerje. Ehhez tartozik az is, hogy saját testében és annak reakcióiban megbízzon. Aki ezen a területen bizonytalannak érzi magát, tegyen egyedül felfedező utat: mely érintések esnek jól, melyek nem? Végül is mindenki saját maga tapasztalja meg, mi okoz neki örömet, s csak ezt követően képes ezt partnere tudomására hozni.

A harmadik lépés: Gyakorolja a beszédet!

Vezessen naplót, s ebben gyakorolja, hogyan tudja szavakba önteni szexuális jellegű élményeit, érzéseit vagy kívánságait. A lehető legérthetőbben írja le, hogyan éli meg szexualitását, miről álmodozik, milyennek találja partnerét. Próbálja meg eközben a lehető legkonkrétabban kifejezni magát, ne kerülgesse a kényes témákat, kifejezéseket.

Természetesen eleinte általában nehezünkre esik, őszintén és elfogulatlanul írni, azonban egy idő után sok nő leli örömét ebben a tevékenységben.

Ezenkívül még más értelme is van a szex-naplónak, azok a mondatok, kifejezések vagy fogalmak, melyeket már többször leírtunk, beszélgetés közben könnyedébben és természetesebben jönnek szájunkra. Ezenkívül bizonyos gondolatok és kívánságok sokkal világosabbakká válnak azáltal, hogy a naplóvezetés során „nyomda- kész”-re kell formálnunk azokat.

Akinek kis gyermeke van, kihasználhat még egy további lehetőséget a gyakorlásra: pelenkázáskor és fürdetéskor újra és újra tudatosan nevezzen meg minden egyes testrészt. „Ez az orrod, mellyel jól tudsz szagolni.” Továbbá:  „Ez a hüvelyed, melyen látszik, hogy később nő leszel.” Ezzel már előre segíthetünk gyermekeinknek, hogy egészen kicsi koruktól fogva természetes módon kezeljék szexualitásukat, s ezáltal szinte „belenő”-jenek abba, hogy görcsök, gátlások nélkül beszéljenek  szexualitásukról.

A negyedik lépés: Beszéljen partnerével!

Ami most első olvasásra talán végtelenül nehéznek tűnik, hirtelen könnyűvé válik akkor, amikor ténylegesen ehhez a ponthoz érünk, hiszen aki tudatosan foglalkozik saját szexualitásával, és kívánságait önmagának is világosan megfogalmazza, többé nem hajlandó arra, hogy azok megvalósításáról lemondjon csak azért, mert nem bízik abban, hogy vágyait szavakba is képes önteni.

Szeresd önmagadat!

Legtöbbünknek először azt kell megtanulnunk, hogyan szeressük saját testünket, és hogyan mondjunk igent annak reakcióira.

Minden további már szinte magától történik. Korántsem arról van szó, hogy partnerünknek kiselőadást tartsunk, valamiféle használati utasítást adjunk neki. Épp ellenkezőleg! A túl pontos „utasítások” elbizonytalanítanak. Sokkal jobb módszer, ha megpróbálkozunk a közös kísérletezéssel. Ahelyett, hogy jelentőségteljes arckifejezéssel közölnénk, „Most már beszélnünk kellene végre szerelmi életünkről!”, lépjünk a tettek mezejére! Talán az ágyban egyszerűen fogja meg partnere kezét, vezesse az intimebb részekhez, mutassa meg neki, hogyan és mi esik jól Önnek, vagy suttogjon a fülébe arról, hogy milyen izgatónak találná, ha most megcsókolná a mellbimbóját…vagy…vagy…kérdezze meg tőle, ő mit szeretne, egyszerűen próbáljanak ki mindent, ami mindkettőjüknek jól esik.

Extra tipp: Ne várjon rögtön túl sokat! Az, hogy a szexet közösen újra tanulják, nem jelenti azt, hogy néhány alkalom után kialakul valamiféle menetrend, melyhez aztán a későbbiekben tartják magukat. Sokkal inkább attól függ a siker, hogy a zavaró dolgokat képesek legyenek kizárni, és minden egyéb újdonságra nyitottak legyenek. Hiszen az évek folyamán állandóan változunk, s ezáltal érzéseink, szexualitásunk is mozgásban van.

Az, hogy a szexualitás állandóan változik, éppen azon párok számára jelent nagy esélyt, akik régóta ismerik egymást: milyen nagyszerű, egyben érdekes érzés – ideális esetben – egy élet folyamán párunkat új és új oldaláról felfedezni.

K. R.

Megjelent: Ideál - Reforméletmód magazin 2003;15(4):53

| szex
2003-04-03 10:59:42

Web Design & Development Prowebshop