Váljak, vagy maradjak? - Házassági válság és döntési konfliktus

A túlfűtött vita hevében bevillan az ember elméjébe, hogy milyen könnyű is lenne, ha egyedül élne, nem kellene mindig másokhoz alkalmazkodnia, és minden csepp szabadságért, elfogadásért, kompromisszumért - és még ki tudja, mi minden másért -ádáz harcot folytatnia…

házasság, válás, válság | Ideál - Reforméletmód magazin 2007 ;19(2):8-9   Celsus Kft. | Mihalec, G.
Azután eszébe jutnak a közösen megélt nyaralások, az első közös bútorvásárlás, az együtt ültetett fa a kertben - és persze a gyerekek. Ezért összeszedi magát, s mindent megtesz a konfliktus békés rendezéséért. Ha másért nem, hát a gyerekek kedvéért.

Hév és szenvedély nélkül

Eltelik néhány hét, rosszabb esetben csak egy-két nap, és a vita az elejéről indul. Emberünk pedig azt veszi észre, hogy a korábban csak villanásnyi, kósza gondolat kezd gyökeret verni a fejében, majd testet, formát ölt, és már a külső szemlélő számára is láthatóvá válik. Egyre gyakoribbak az elszólások, a vitákban már nem számít, hogy sikerül-e megoldást találni, és már csak rutinból, az elmúlt években felvett megszokásból vitatkozik minden hév és szenvedély nélkül. A házastárssal való kommunikáció a kötelező minimumra csökken, és minden formális elem - jó-éjt-puszi, kézfogás, simogatás, a másik hogyléte felőli érdeklődés - megszűnik.

Napok, hetek, hónapok, évek

Váljak, vagy maradjak? Ez itt a kérdés! - fogalmazódik meg, s ekkor egy hosszú, mérlegelésekkel teli időszak veszi kezdetét. „A válásról való első komoly elgondolkodással új szakasz kezdődik a párkapcsolatban, amit válás előtti szakasznak hívunk. Vannak emberek, akik gyorsan eljutnak a végérvényes döntésig, a legtöbb esetben azonban a döntési folyamat hosszabb ideig, esetenként akár évekig is kitolódhat.

Ennek oka egyfelől az, hogy a válás nagyon nehéz és összetett döntés, amelynek hosszú távú következményeit csaknem lehetetlen megjósolni. Másfelől pedig sokan félnek a visszavonhatatlan, végső határozat kimondásától és annak utóhatásaitól. Így aztán halogatják a végső döntés meghozatalát. Elfojtják házassági problémáikat, elbagatellizálják azokat, párjukat felmentik hibái alól, és boldogtalanságukért inkább önmagukat marcangolják.

Általánosan elmondható, hogy e döntési folyamat legfőbb jellemzője az ambivalencia, a belső szétszaka-dozottság, az ingadozás, a halogatás, a bizonytalanság és a feszültség” - vallja dr. Martin R. Textor, a házassági válságok jeles német szakértője.

Fő a higgadt döntés

Ha valaki - döntése minden negatív következménye ellenére is - a válás mellett dönt, akkor önmaga védelmében csak úgy teheti meg, ha az elhatározásához minden hozzáférhető információt begyűjtött és kielemzett, ha átgondolt minden lehetséges alternatívát és minden várható következményt, s azt vállalni is tudja/akarja. Csak így tudja önmagát is megvédeni a későbbi, esetleg egész életét végigkísérő önvádtól.

A válás előszobájában

Nézzük meg egy kicsit közelebbről, hogy mi is történik ebben a különös, a legtöbb elvált ember által a legnehezebbnek ítélt korszakban!

Az érintettek folyamatosan mérlegelik, analizálgatják saját érzéseiket és a házastárs viselkedését.

Azon törik a fejüket, hogy milyen eszmei és anyagi haszna van annak, ha fenntartják kapcsolatukat, illetve a házasság fenntartása milyen lelki, anyagi, szimbolikus árat követel?

Mivel ezek a tényezők mértékegységben nem kifejezhetők, kritikus megfigyelés alá vesznek más házaspárokat is, akikről úgy gondolják, hogy hasonló helyzetben vannak.

A mérlegelésben korábbi párkapcsolataikat is újragondolják.
Jó tudni! A válás eldöntése annál nehezebb, minél többet „fektetett be” az érintett a családjába, minél súlyosabbnak látja a válás következményeit a gyerekekre nézve, illetve az életszínvonal-visszaesésének mértéke és a házastársnak való anyagi kiszolgáltatottság foka is döntő lehet.

Az is komoly tényező, hogy milyennek látja a helyzetét a munkaerő- és a párkapcsolati piacon, mennyire tartja vonzónak vagy taszítónak a szingli életformát, és tudja ő maga, valamint a környezete elfogadni a válás tényét, akár szociálisan, akár erkölcsileg. A mérleg másik serpenyőjébe az is belekerül, hogy mennyi és konkrétan milyen haszna van annak, ha fenntartja a házasságát.

Tipp: mivel az összehasonlítgatásnak ilyenkor fontos szerepe van, nagy segítséget jelent, ha vannak barátai, akik jó példával szolgálhatnak, és őszinte beszélgetésekben megosztják a saját tapasztalataikat.

Visszaút van

„Váljak, vagy maradjak? Ez itt a kérdés!” A választ mindenkinek magának kell megfogalmaznia. Azt viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a döntés következményei egy életen át éreztethetik hatásukat. Ha pedig az élet gyermekekkel is megajándékozta a házasságot, akkor már csak miattuk is érdemes még próbálkozni. A válás szakaszainak minden pontján vissza lehet fordulni és meg lehet menteni a házasságot. Természetesen ehhez két ember kell - és olykor egy kis külső segítség is elkel…

Nem kell túl hamar dönteni…

Vannak emberek, akik ebben a döntési szakaszban visszahúzódnak, és szokatlan mértékben leszűkítik a társas érintkezést. Mások az ellenkező végletbe esnek. Szokatlan gyakorisággal keresik meg barátaikat, rokonaikat, azonos vagy ellenkező nemű ismerőseiket, hogy félresikerült házasságukról beszélgessenek. Ezekben a beszélgetésekben együttérzést, megértést, támogatást és vigaszt keresnek, ami segít elviselhetőbbé tenni a fennálló helyzetet, így kitolva a döntés meghozatalának időpontját.

Jegyezzük meg! Ha a vigaszt nyújtó személy ellenkező nemű, akkor ez a kapcsolat - a beszélgetések irányultsága és erős érzelmi töltete miatt - olyan intenzívvé válhat, hogy alternatívát nyújt a meggyengült házastársi kapcsolat helyett. Ez viszont szükségtelenül felgyorsítja és erkölcsileg erősen támadhatóvá teszi a döntést.

Problémát jelenthet a döntési szakaszban az is, hogy a házastársak nincsenek tudatában az esetleges válás érzelmi, szociális és anyagi következményeinek. Így abba a hibába esnek, hogy túl hamar, megfelelő utánajárás, mérlegelés és átgondolás nélkül hoznak meg visszafordíthatatlan döntéseket. Egy ilyen horderejű döntést nem szabad a vita hevében - még fenyegetésként sem - negatív érzelmek által befolyásolva meghozni!

Az utolsó csepp…

Ha valaki mindezen túl van, és kitart a kapcsolat felbontása mellett, akkor a végső döntés kimondását általában valamilyen konkrét esemény váltja ki. Ez az a bizonyos utolsó csepp a pohárban, amely már nem fér bele, és ki kell folynia. A döntés kimondását általában a megkönnyebbülés, a hónapok óta tartó nyomás alóli felszabadulás érzése kíséri.

Az utolsó perc után…

A döntés kimondása a házastársban a meglepettség, a harag, a gyűlölet, a kétségbeesés érzetét válthatja ki. Vannak, akik begubóznak, és elkezdenek inni, gyógyszerekhez vagy kábítószerhez nyúlnak. Mások testi és/vagy lelki erőszakhoz folyamodnak, ami csak tovább rontja a helyzetet. Olyanok is akadnak, akik egy utolsó kétségbeesett próbálkozást tesznek partnerük meghódítására. A túlzott „ráakaszkodás” azonban általában balul sül el, és még távolabbra taszítja a másik felet.

Mihalec Gábor
| házasság, válás, válság
2007-02-09 10:30:41


Web Design & Development Prowebshop