Ősidők óta harcolnak a nőkért a férfiak
Harc a szebbik nemért? Nem újdonság, és erről árulkodik egy őskori tömegsír is délkelet-Németországban. Durham-i kutatók genetikai bizonyítékot találtak arra vonatkozóan, hogy az i.e. 5000 körüli időkből származó 34 csontváz halálát a női társaság igénye miatt vívott törzsi háborúk okozták.
Kép: FreeDigitalPhotos.net
A Talheim közelében talált sír arról árulkodik, hogy az őslakos törzsben csak férfiak és gyermekek éltek, míg a bevándorló hordában felnőtt nők is voltak. A nőstények hiánya vezette a bennszülött törzset arra, hogy emberrablást hajtson végre, valószínűleg ez lehetett a támadás elsődleges oka.
„Az adatok arra utalnak, hogy a közösséget célzott támadás érte, ez a rivális csoportok közötti bosszú következtében is megtörténhet. Bár ezen a területen a népesség és a nyersanyagforrások is okot adhattak ilyesfajta viszálykodásra, ebben az esetben a nők voltak a támadás közvetlen kiváltói” – fogalmazott a Durham-i Egyetem antropológia részlegének munkatársa. – „Az elemzések szerint úgy tűnik, hogy a helyi származású nőket valamiért különlegesnek tartották.”
A kutatócsoport következtetéseit a csontvázak fogaiban talált minták stroncium-, szén- és oxigénizotópjainak vizsgálatából vonta le. Ezek segítségével alapvető információkhoz lehetett jutni a csontvázak földrajzi eredetét és étrendjét illetően.
Több száz éves írott dokumentumok állnak rendelkezésre, amelyek a nőkért vívott harcról tanúskodnak, de a legtöbb őskori bizonyíték csupán a nyersanyagforrások birtoklásából, a túlnépesedésből és a tulajdon védelméből eredő erőszakra épül. Ezek a leletek komoly érvet képviselnek amellett, hogy már az őskorban erőszakot eredményezett a nőstények birtoklása iránti vágy.
A szakemberek szerint előre eltervezett támadásról volt szó, miután megállapították, hogy a legtöbb áldozattal egy, a koponya bal oldalára mért ütés végzett. Valószínűsíthető, hogy az áldozatokat megkötözték és egy kőbaltával végezték ki.