Hőguta

A túl nagy forróságban - főleg a hosszú szőrű kutyák - nagyon szenvednek, ezért ilyenkor az árnyékba húzódnak hűsölni. A fák vagy bokrok alatt a nedves földbe hatalmas lyukakat ásnak, majd belefekszenek. Azoknál a kutyáknál, amelyeknél lehetséges (uszkár, schnauzer) vágassuk le a nagy bundát kozmetikussal. Egyrészt könnyebben lehet kezelni a rövidebb szőrt, másrészt a hőguta kialakulásának is kisebb az esélye.

Soha ne felejtsük el, hogy állataink nem képesek úgy izzadni - és ezáltal a felesleges hőtől megszabadulni -, mint az emberek. Testfelületükön ugyanis jóval kevesebb verejtékmirigy található, és ezek is inkább a talppárnákon találhatóak. A hőleadás egyedüli megoldása a lihegés, amely révén azonban nemcsak hőt, hanem nagyon sok folyadékot is veszítenek, ezért a víz folyamatos pótlására kiemelt gondot kell fordítani.

Azt se felejtsük el, hogy a nagy melegben gyakrabban szükséges cserélni az ivóvizet, mert a felmelegedett vizet az állatok nem vagy nem szívesen isszák meg. A (nem túl) hideg víz ugyanis jobban oltja a szomjat.

Ha autóban magunkkal visszük kedvencünket, mindig legyen egy kis üvegben számára víz, és időnként álljunk meg az autópálya parkolójában egy rövid sétára, és az sem árt, ha leengedjük le az ablakot. Ha tehetjük, inkább kora reggel induljunk, amikor nincs olyan hőség. Ha az autó fel van szerelve légkondicionálóval, éljünk a lehetőséget, ám ennek túlzott használata mind nálunk, mind állatainknál kötőhártya-gyulladás veszélyével járhat.

Bevásárlásnál soha ne hagyjuk őket egyedül az autóban, pláne ne felhúzott ablakokkal, mert a levegő hőmérséklete pillanatok alatt a kritikus hőmérséklet (akár 45-50 Celsius-fok) fölé emelkedik, és máris megvan a baj. Kedvencünk elfekszik, erőteljesen liheg, hívásra nem vagy csak alig reagál, később tudatvesztés is kialakulhat.

Megoldásként kerüljön hideg vizes borogatás a végtagokra, a szájat és környékét törüljük meg nedves ruhával, az állatot haladéktalanul vigyük hűvös helyre, és mielőbb juttassuk állatorvoshoz.

Öntudatlan állapotban tilos vizet vagy bármilyen folyadékot itatni velük a félrenyelés veszélye miatt!

A hűsölés másik módja az úsztatás. Annak ellenére, hogy minden kutya ösztönösen tud úszni - tehát erre nem kell őket megtanítani - mégsem mindegyik szereti a vizet. Ha strandon, tóparton vagy szabad víz mellett nyaralunk, csak akkor engedjük bele kutyánkat, ha azt tábla nem tiltja, nem zavarjuk ezzel mások nyugalmát, illetve ha a víz kellőképpen tiszta. Sokszor előfordul hasonló fürdőzések után, hogy az állat füle begyullad a fertőzött, szennyezett víztől.

Ilyenkor ne halogassuk a dolgot, mielőbb vizsgáltassuk meg az állatot.

Toklász

Minden kutyatulajdonos rettegett félelme a toklász, amely egy vadon élő kalászos fűféle, az egérárpa darabkája. Az egyik legelterjedtebb gyom, amely júniustól érlel kalászt, és mindenütt előfordul árokpartok, kertek növénytársulásaiban.

Kalásza darabjaira hullva megtapad a hosszú szőrben, majd az állat mozgása révén kúszik előre (passzív mozgás), befurakodik a bőr, a szemhéj alá, a lábujjak közé, a fülbe, az orrjáratokba, esetleg a fogínybe, ahol fájdalmas gyulladást, gennyes elváltozást okoz.

A tünetek elég egyértelműek: a fülirritáció miatt állandó, egyik pillanatról a másikra kialakuló heves, múlni nem akaró fejrázás, egyoldali ferde fejtartás jön létre. Ha szembe kerül, akkor a kötő-, illetve nyálkahártya kipirul, begyullad, és a gyógyszeres kezelés hatástalan. A szemhéj alól időnként kikandikál a toklász vége.

A toklász nem kíméli a lábat sem. A lábujjak között megtapad, majd befurakodik a bőr alá, és megkezdi vándorútját. A bemeneti hely megduzzad, kipirosodik, ezt a kutya állandóan nyalogatja, a duzzanat ki is fakadhat. Ha az orrban van, akkor állandó fejrázás, szűnni nem akaró tüsszögés alakul ki akár órákon át; az állat mellső végtagjaival az orrát dörzsöli, mivel szeretne megszabadulni a kellemetlenséget okozó toklásztól.

A toklász kivétele, ha az már befúródott, néha még az állatorvosnak is komoly feladat, ezért ne várjunk, az idő nagyon fontos tényező. Minél hamarabb észrevesszük és minél hamarabb orvosoljuk a problémát, az állat annál könnyebben átvészeli azt.

Kullancsok

Másik rettegett probléma a kullancs. Elsősorban az erdős, bozótos, árnyékos helyeken fordul elő, ahol magasabb a páratartalom, és jó nagy a fű. A fűszálak végéről "radarozva" találják meg áldozataikat. Életük során háromszor szívnak vért, egy-egy vérszívás között pedig átvedlenek. A vedlések révén a hatlábú fejlődési alakból nyolclábú kifejlett egyed lesz, párzik, majd 3000-4000 petét lerakva elpusztul.

Kutyáknál alapvetően kétféle betegséget alakíthat ki: a Lyme kórt és az úgynevezett Babesiosist. Az előbbi csak hetek, hónapok (esetleg évek múltán) jelentkezik magas lázzal, és akár mind a négy végtagra kiterjedő ízületgyulladással. Ellene egy olyan vakcinával védekezhetünk, amelynek hatása egy évig tart.

A babesiosis súlyos vérszegénységgel, sárgasággal, magas lázzal és barna vizelet megjelenésével mutatkozik meg. Előrehaladottabb esetben vesemegállás és elhullás tapasztalható. Megelőzésre és gyógykezelésre egy hónapos védettséget adó injekció létezik.

Mindkét betegséget megelőzhetjük, ha a köztigazdát, azaz a kullancsot nyakörvvel vagy speciális cseppek alkalmazásával távol tartjuk állatainktól.

Fülledés és legyek

Veszély forrásává válhat, ha állatunkat zuhanyozás vagy fürdetés után nem töröljük meg szárazra.

Rövid szőrűeknél elég, ha egyszerűen megrázzák magukat, a hosszabb szőrűek pedig megszáradnak a napon. Akkor azonban, ha a szőr nem tud rendesen megszáradni - mert mondjuk a kutya vizes szőrrel a pincébe bújt el -, akkor vagy felfázás lesz a következmény vagy fülledés.

A befülledt szőrnek elég kellemetlen szaga van, amit nemcsak mi, hanem a legyek is megéreznek, és nagyon hamar lerakják petéiket. A nyüvek aztán a nagy melegben pillanatok alatt kikelnek, és eleség után indulnak.

És az eleség nincs is messze. A kukacok képesek befurakodni a bőrbe, majd ott táplálkozni, ami révén toxinok képződnek, nem ritkán az állat elhullását okozva.

Baktériumok

A nagy melegben minden élelmiszer gyorsan romlik, nem beszélve arról, hogy a baktériumok szaporodási sebessége is felgyorsul.

Különösen a fejlődő országokba látogatók ismerik az akár napokig tartó hasmenést, amely nagyfokú legyengüléshez vezethet. Vizes széklet, émelygés, néha hányás jellemzi. Gyakran társul hozzá hasi diszkomfort, puffadás, erőteljes bélmozgás, székletürítési inger, láz és gyengeség. Hirtelen kezdet, napi 4-5 laza széklet jellemzi, amely 3-4 nap múlva magától megszűnik. Az esetek tíz százaléka azonban egy hétnél tovább tart.

A betegség forrása a széklettel szennyezett étel vagy ivóvíz. A nem megfelelően kezelt ételek, nyers húsok, csapvíz, jégkocka - akkor is, ha alkoholba rakják -, tej és tejtermék viheti át a kórokozókat. A "tiltó listán" szerepelnek a hámozatlan gyümölcsök, a majonéz, a hideg szószok, salátás szendvicsek és a fagylalt is. Dobozos vagy palackozott ital, kávé, tea, jégkrém fogyasztása viszont már biztonságos.

Akár még a szobában tartott kutya vagy macska is elkaphatja a fertőző ágenseket, hiszen mi magunk cipőtalpunkon könnyen behurcolhatjuk azokat az utcáról a meleg lakásba. Kedvencünk aztán a szőnyegről összeszedheti, és megbetegedhet. A baktériumok közül az E. coli, a Staphylococcus, a Streptococcus, az Enterobacter, a Salmonella, a vírusok közül a parvo szokott súlyos problémát okozni.

Megelőzésként fontos bizonyos higiénés rendszabályok betartása: soha ne igyunk csapvizet, és ne adjunk állatainknak sem, különösen külföldön ne. Fogyasszunk palackozott vagy forralt vízzel készült italokat. Gyümölcsöt csak hámozva együnk, kerüljük a nyers zöldségféléket. Italunkba soha ne tegyünk jégkockát, mivel azt is csapvízből készítik.

Antibiotikumok, probiotikumok

A kórkép súlyosságát alapvetően a folyadékvesztés mértéke határozza meg. Hasmenéskor azonban nemcsak folyadékot, hanem ásványi sókat is veszít a szervezet. Enyhének tekinthető a só- és vízvesztés, ha a nyelv bevont, kissé tapadós, kifejezett szomjúságérzés lép fel.
Középsúlyos esetben a nyelv tapadós, a szemek besüppedtek, és a vizelet-elválasztás csökken, fiatal állatokban a bőr redőbe emelhető. Súlyos esetben (tíz százalék körüli súlyvesztés) a bőr könnyen redőbe emelhető, az meg is marad, a szemek mélyen ülnek, a tekintet riadt, szaporább és mélyebb a légzés. A könny- és vizelet-elválasztás megszűnik, a pulzus elnyomható.

A hasmenés kezelésekor sokszor alkalmazunk szájon keresztül antibiotikumokat, amelyek nemcsak a rossz, hanem a jó baktériumokat is megtizedelik. Ennek elkerülése érdekében probiotikumokat lehet adagolni. Ezek por alakú készítmények, amelyek fele részben vitaminokat és szőlőcukrot, fele részben pedig emésztést elősegítő tejsavbaktériumokat tartalmaznak.

Alkalmazásuk egyszerű: egy hétig naponta egyszer egy kávéskanálnyi port ennivalóba kell keverni, az egy hét leteltét követően pedig heti 2-3-szor érdemes az adagolást megismételni. A humán (emberi) étkezési célokra gyártott és élőkultúrát tartalmazó élelmiszerek (joghurt, kefir) kutya vagy macska számára azért nem jók, mert az emberi bélflóra baktériumait tartalmazzák, amelyek eltérnek az állatitól.

Étkezés szempontjából fontos a diéta, amelyet jó kondícióban lévő állatnál akár 1-2 napi koplaltatással is el lehet kezdeni, de mindenképpen ügyelni kell a megfelelő folyadékellátásról, nehogy kiszáradjon. Különösen veszélyes a kiszáradás fiatal állatoknál, amelyek ebbe akár bele is pusztulhatnak.

Ha a hasmenés vízszerűen folyékonnyá és kifejezetten bűzössé, esetleg véressé válna, akkor mindenképpen keressük fel az állatorvost. A kiszáradás elkerülése érdekében infúzió a megoldás, amely nemcsak a folyadékot, hanem az elvesztegetett ionokat is pótolja.