Hirdetés

Ahol a szeretet a döntő

Beszélgetés dr. Polcz Alaine-nel életről és halálról. November elején, halottak napján még azok is kilátogatnak a temetőbe, akik az év többi napján messzire elkerülték azt. A halottak látható világát az élők gondozzák. Rendbe rakják és virággal díszítik a sírokat. Egy-egy imát mondanak, felidézik az ott nyugvó életének emlékezetes pillanatait ­ de igyekeznek nem gondolni arra: egyszer számukra is megadatik, hogy november elején itt látogatókat fogadjanak. Amíg élünk, addig kellene szembenéznünk a halállal, addig kellene feldolgoznunk saját halálproblémánkat. Dr. Polcz Alaine thanatológus, a hazai halálkutatás kimagasló egyénisége ebben próbál segítségünkre lenni.

halál, haldokló, thanatológia |

Ideál - Reforméletmód magazin   Celsus Kft. | Váczi, G.

ideál:Az elmúlás szomorú ténye életünknek, nem is szeretünk róla beszélni. Ön bátor embernek számít, hiszen a halállal, haldoklókkal foglalkozik. Hogyan lett thanatológus? Kisgyermekkorom óta izgatott a halál kérdése. Szerencsés vagyok, még láthattam falun meghalni embereket, láttam, hogyan beszélnek a haldoklóval, hogyan látják el a holttestet, hogyan virrasztanak, milyen rítusok vannak, hogy temetnek, mi lyen a halotti tor, a sírgondozás, az emlékezés. A rítusok segítették a haldoklót, a családot, a gyászolót, akik nyíltan tudtak beszélni a halálról. Számukra ez a természetes, élettel együtt járó dolog elfogadható volt. Készültek a halálra. Még láttam asszonyokat, akik a saját halotti lepedőjüket hímezték. Minél szebben, gazdagabban volt hímezve, annál hosszabb életet jelképezett.

Pszichológusként a gyermekklinikán rákos, haldokló gyerekekhez kerültem, akik féltek a haláltól, de nem beszéltek róla, mert körülöttük mindenki hazudott vagy hallgatott erről. Elkezdtem velük őszintén beszélgetni. Azt láttam, hogy a gyerekek könnyebben lépnek át. Nincsenek úgy bebetonozva a világi életbe, és sokkal nyitottabbak a spiritualitás felé. A túlvilágképet sokkal könnyebben fogadják el, mint a felnőttek.

"Az élet egyetlen bizonyossága a halál. Ma te csókolod ezt a szájat, holnap a föld; ma én játszom ezen a hárfán, holnap a tyúkok gubbasztanak rajta." (Li Taj Po)

ideál: Tapasztalata szerint mennyiben könnyíti meg a halál elfogadását az istenhit, a szilárd túlvilághit?

­ Van, akinek pozitív túlvilágképe ellenére a halálhoz közeledve megrendül a hite, lázong, félelem tölti el. De a többség Istenhez fordul a halála előtt. Lehet, hogy egész életében kirekesztette Istent az életéből, még a létezését is tagadta, de az utolsó pillanatban Isten után kapaszkodik.

ideál:A halálközeli élményeket az orvosok hallucinációnak tekintik. Van-e bizonyíték az ellenkezőjére?

­ Egy szívsebész Amerikában beültetett a műtőbe öt közepesen képzett egészségügyi dolgozót, akiknek a történéseket kellett megfigyelniük. Az operáció után ők és a klinikai halálból visszahozott szívbeteg beszámoltak a történtekről. A megfigyelők beszámolója csak hatvanöt százalékban volt pontos, míg a beteg, akinek érzékszervei nem működtek, majdnem százszázalékos beszámolót tudott adni a műtőben történtekről. Ha feltételeznénk, hogy az ő élménye biokémiai folyamatok hatására keletkezett hallucináció, akkor nem tudnánk megmagyarázni mindenre kiterjedő figyelmét. A megfigyelők még éber állapotban sem tudtak minden részletre figyelni. Az, akit újraélesztettek, nem a fizikai testén keresztül, exszomatikus állapotban tökéletesen tudta észlelni az eseményeket. A környezeti világ befogadásához alkalmas testben nem vagyunk képesek mindenre kiterjedő koncentrációra, tapasztalásra. A halálközeli élmények egyértelműen bizonyítják, hogy a testen kívül a psziché, a lélek önálló, és sokkal jobban működik. Az említett esetnél az is bizonyítást nyert, hogy nem csak a műtőben, de még a folyosón és az épületen kívül zajló eseményeket is látta és regisztrálta a beteg. "Halál, lettél, mert vétkezett nő s férfi, míg almát evett." (Hélinand De Froidmont)

ideál: Ezek a tények, vagy a Jézus feltámadásában való hit nagyon sokat segíthetnek azoknak, akik a haláltól mint végső pusztulástól félnek. Ön szerint milyen életet kell élnünk, hogy ne féljünk a haláltól?

­ Ha az emberek komolyan hinnének, ha tudnák, a feltámadás a lélek teljes, szabad továbbélése, nem félnének a haláltól. A klinikai halálból visszatértek mind azt mondták, odaát csak két dolog számít, a szeretet és a tudás. S a szeretet a döntő: hogyan éltem, szerettem-e eléggé, mennyi jót cselekedtem, teljes életet tudtam-e élni.

"A Nap akkor nyugszik, ha delel, és a teremtmények meghalnak, amikor megszületnek." (Huj Si)

ideál: Ön indította el Magyarországon a hospice-mozgalmat. Milyen eredményeket értek el?

­ Amikor nyugdíjba mentem a gyerekklinikáról, hallottam, olvastam a hospice-ról (a hospice szó menedéket jelent). Az egész világra kiterjedő mozgalmat három aszszony egymástól függetlenül indította el: Kalkuttai Teréz anya Indiában rendet alapított a nyomorult, utcáról felszedett haldoklók szerető ellátására, Elisabeth Kübler-Ross pszichiáter Amerikában létrehozta a haldoklók házait, ahol nyíltan beszélnek a halálról, s addig is tartalmas életet nyújtanak, Cecily Saunders londoni kórházakban valósította meg a haldoklók megfelelő orvosi és lelki ellátását. Az ő munkájuk nyomán fogalmazódott meg a hospice filozófiája: a halál az élet természetes része, idejét sem elhúzni, sem siettetni nem szabad. Szerető, testi, lelki, szellemi gondoskodás mellett vissza kell adni a halál méltóságát. Javítani kell az élet minőségét, felkészíteni az élet zárószakaszára, a haldoklásra, a halálra. Fontos a nyílt párbeszéd is, valamint a család segítése.

Magyarországon 1991-ben indítottuk el a mozgalmat. Sok helyen végzünk home-care gondozást, van hét kórházi palliatív, haldoklórészlegünk, és a közeljövőben nyolcvan hellyel készülünk bővíteni a hospice-szolgáltatást. Idáig közel 3500 embert képeztünk ki, nővéreket, orvosokat, laikusokat, papokat, akik haldoklók mellett dolgoznak. Igazi mozgalom van Magyarországon.

Az új egészségügyi törvénybe bekerült a haldoklók hospice jellegű ellátása. Nagy előrelépésnek tartom, hogy e törvényben már benne foglaltatik az is, hogy ha a beteg nem kívánja haldoklási idejének elhúzását, egyértelműen súlyos fájdalmai vannak, s valóban gyógyíthatatlan, akkor írásban kérvényezheti az aktív kezelés, mesterséges táplálás, lélegeztetés beszüntetését.

A hospice mozgalomhoz az is hozzátartozik, hogy aki meg szeretné tanulni a haldoklók ellátását, azt segíteni tudjuk könyvvel, filmmel, jegyzettel, előadásokkal. Addig azonban nem segíthetünk másokon, amíg saját halálfélelmünket nem dolgoztuk fel.

"A lélek öregnek születik, de megfiatalodik. A test fiatalnak születik, de megöregszik. Ez az élet tragédiája." (Oscar Wilde)

ideál:Halálos betegségből is ki lehet gyógyulni...

­ Amikor valaki rákos beteg lesz, akkor őt nem a halálra, hanem a betegséggel szembeni küzdelemre készítjük fel. Bármelyik betegnél előfordulhat, hogy állapota nem romlik tovább, stagnál, sőt vannak, akik felépülnek. Nagyon sok függ a beteg hozzáállásától. Ha megpróbál egészségesebben élni, felülemelkedni a napi gondokon, könnyebben gyógyulhat. Aki megpróbálja legyőzni magában a kishitűséget, biztos, hogy esélyesebb a gyógyulásra. A szorongás és a félelem tönkreteszi az immunrendszert, nehezebben tudjuk legyőzni a betegségeket. Még ha egy rákfajta nem számít gyógyíthatónak, akkor is hosszú túlélést lehet biztosítani, jó feltételekkel.

"A halál szépségét csak az élet szépsége tudja megértetni." (Lautréamont)

ideál: Lehet-e egészséges haláltudata az embernek, s ha igen, milyen az?

­ Aki teljes életet él, szeretetben és tudásban gazdagon, megöregedvén csendesen visszavonul, a transzcendencia felé fordul, elrendezi a dolgait, többet olvas, gondolkozik, imádkozik. Szomorú, hogy a mai világban nem érünk meg a halálra. Ha haláltudattal élünk, akkor tudunk csak igazán élni. Magyarország sajnos belekerült a fogyasztói társadalmak mókuskerekébe, mindenki gyorsan akar meggazdagodni, sokat dolgozik. Az ilyen anyagias szemléletű élet megöli a testet és megöli a lelket is. Nemigen marad idő az önvizsgálatra, meditációra, sem arra, hogy szembenézzünk a ténnyel: bármelyik pillanatban meghalhatunk. Pedig rajtunk múlik, hogy majd mit viszünk magunkkal.




A cikkben szereplő természetgyógyászati módszerek nem a tényeken alapuló orvostudomány eredményein nyugszanak és nem feltétlenül azonosak az InforMed szerkesztőségének álláspontjával.
halál, haldokló, thanatológia

2002-07-25 15:54:18

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop