Stressz- a civilizáció rossz szelleme

A stressz kétségkívül megerőlteti szervezetünket, ám ez a fokozott igénybevétel nem minden esetben nevezhető károsnak. A stressz kiváltotta "küzdj vagy menekülj!" élettani reakciók nélkül ugyanis teljesen védtelenek lennénk az élet kihívásaival és nehézségeivel szemben.

stressz, stress, teljesítmény, psziché, feszültség, igénybevétel | Pulzus 2000 ;   Más-Kép Kft.

A stresszhatás rendkívül bonyolult élettani reakciót vált ki a szervezetből. Először a vegetatív idegrendszer ún. szimpatikus hatásaként megemelkedik a szervezet adrenalinszintje. A fokozott adrenalin-kiválasztás növeli a sejtek anyagcseréjét, ami a szervezetet nagyobb aktivításra készteti. Stresszhatás alatt a pupillák kitágulnak, hogy növeljék a látómezőt, a bőr és a belek apró vérerei összehúzódnak, hogy a vért ezekről a területekről az izmokba vigyék, ahol ilyenkor nagyobb szükség van az oxigénre. Hogy a szervezet megnövekedett oxigénigényét kielégítsék, a szív ritmusa felgyorsul, több vért pumpál az izmokba, a tüdő pedig kitágul, hogy több oxigént vehessen fel. Stressz következtében az erek összeszűkülnek, a vérnyomás megemelkedik, az izmok készenléti állapotban megfeszülnek. Az idegsejtek fokozott anyagcseréjének hatására nő az agyi aktivitás. Az eredmény tehát mind fizikai, mind szellemi értelemben ugyanaz: fokozott teljesítmény.

Az állandó fizikai és pszichés megterhelés egy idő után azonban az ellenkező hatást éri el. A gyakori és intenzív stresszhelyzetek egy bizonyos ponton túl már nem növelik, hanem rontják a teljesítményt és károsítják a szervezetet. Az amerikai Yale Egyetem neurológusa, J. Douglas Bremner a közelmúltban végzett kutatásai igazolták azt a feltevést, hogy a tartós, mindennapi stresszben élők, illetve nagy pszichés traumán átesett emberek szellemi teljesítőképessége jelentős mértékben romlik. A depresszió és a szorongás mellett ezeknek a betegeknek a feledékenység kínos tüneteivel is szembe kell nézniük. A szellemi leépülés oka a stresszhatásra a mellékvesekéregből kiömlő kortizol hormon, mely normál mennyiségű és intenzítású feszültség esetén éberré tesz minket. Ha azonban a stresszhatás elhúzódik (pl.: katasztrófahelyzetek) vagy rendkívüli erősségű, a mellékvesekéreg túladagolja a kortizolt, ami rengeteg idegsejtet pusztít el az agy emlékezőképességért felelős központjában.

A stressz azáltal, hogy fokozza az izmok feszülését, krónikussá válva izomcsomókat hozhat létre, amelynek nyak-, hát-, és fejfájás az eredménye. Az állandó stressz kihat az immunrendszerre is és csökkenti a szervezet ellenállókészségét a baktériumokkal és egyéb kórokozókkal szemben. A szüntelen intenzív igénybevétel különösen a szívünket terheli meg, ami növeli a szívinfarktus kialakulásának esélyét. Feszültséggel terhelt helyzetekről legtöbbünknek a gyomorgörcs jut az eszünkbe . A gyomorgörcs a stresszreakció természetes pszichés kísérője, mely önmagában még nem okoz krónikus gyomor- és bélpanaszokat. Gyakoribbá válása azonban fokozza a gyomorsav kiválasztást, ami könnyen gyomorfekélyhez vezethet.

Dr. Sebesi Judit, az Uzsoki utcai Kórház belgyógyász-adjunktusa szerint a stressz csak egyike azon négy kóroki tényezőnek, amelyek gyomorfekélyt okozhatnak. Stresszhatásra a gyomorban megnő a gyomorsav-kiválasztás, ami azáltal, hogy jelentősen csökkenti a gyomor pH-szintjét, növeli a gyomorsav hidrogénion-koncentrációját. Ugyan a gyomor nyálkahártyája alacsony pH-értékre lett "tervezve", a tartósan magas sósav-koncentráció károsíthatja a gyomornyálkahártya felületes sejtjeit. Ezek a sérülések egyre mélyebbre terjednek és fekélyek kialakulásához vezetnek.

A gyomornyálkahártya sérülését ­ a túlhajszolt életmódhoz szinte hozzátartozó ­ a rendszertelen étkezés is okozhatja. A szakember szerint a nagy rohanásban sokszor nem szánunk kellő időt az étkezésre, s így az elfogyasztott étel megrágására sem. Helyette inkább a kávét döntjük magunkba ­ a kávé szintén előidézője a savelválasztásnak ­, mondván "legyen valami meleg is a hasamban".

Az üres gyomorban azonban nincs semmi, ami megköthetné a sósavat, így a hidrogénion a létrejött nyálkahártyasérüléseken keresztül visszaáramlik a nyálkahártyába és roncsolja annak sejtjeit. A helyzetet tovább rontja, hogy az üres gyomorban a normálisan képződött sósav is káros hatásokat idézhet elő, hiszen nincs gyomortartalom, mely közömbösíthetné azt. Ennek következtében a normális sósavmennyiség is fokozott romboló hatást válthat ki. A stressz nem elhanyagolható a fekélybetegség szövődményeinek kialakulásában sem. A már meglévő, más okból kialakult fekélyek gyógyulása lelassulhat, sőt vérzés vagy perforáció is kialakulhat, amelyek már komoly orvosi beavatkozásokat tesznek szükségessé.

Stresszhatásra a zsigerek, így a belek vérellátása is csökken, funkciójukban károsodás léphet fel, így a tápanyagok felszívódása is zavart szenved. A fel nem szívódott béltartalom nagyon gyorsan el is hagyhatja a szervezetünket.

Ez a fokozott bélmozgás vegetatív idegrendszeri szabályozásra, stresszhatás alatt alakul ki. A belek ilyenkor több nyákot termelnek, a záróizmok tónusa csökkenhet, sürgető hasmenés léphet fel. Az eredmény pedig nem más, mint a sokak által ismert "vizsga előtti hasmenés".

Stressz (meg)oldás

Dr. Sebesi Judit és dr. Moravcsik Endre, az Ér- és Szívsebészeti Klinika adjunktusa szerint a stressz elleni védekezés leghatásosabb módja a rendszeres testedzés. Ezek közül is elsősorban azokat ajánlják a feszültségektől terhelt, túlhajtott életmódot folytatók számára, amelyek koordinált mozgásra szoktatnak, mint például a jóga és az aerobic. A stressz izmokra kifejtett negatív hatását enyhítik a különböző relaxációs technikák és a masszázs. Pszichológiai szempontból fontos, hogy az állandó stressz alatt élő személy "levezetésként" elmondhassa valakinek, kifejezhesse szorongásait és problémáit. Ezzel együtt a stressz elleni védekezés igazán személyre szabott formáját saját magunkban kell keresni. Személyiségünk eddig számunkra is rejtett részeinek feltárása, önmagunk és céljaink megértéséhez segíthet hozzá minket. Ezért néha tényleg nem árt, ha "megállunk egy szóra".
| stressz, Stress, teljesítmény, psziché, feszültség, igénybevétel
2002-08-02 15:59:39


Web Design & Development Prowebshop