Hirdetés

Az önismeret spirituális útja - jóga

A monda szerint a jóga isteni eredetű tudományát egy kis halacska leste el Sivától, amikor az gyönyörű feleségének, Párvatinak tanította a megismerés útját. Ám az éber Siva, aki egyszerre látta a megnyilvánult természet egészét, észrevette a kémkedőt és üldözőbe vette, hogy a titkos tanítás ne juthasson illetéktelen kezekbe. A halacska azonban ügyesen és fürgén kerülte el Siva haragját, és India partjaihoz érve, a jóga segítségével emberré változott. Az ott élő emberek kiemelték a vízből, és Maciendrának, a Halak Urának nevezték el, aki hálából megtanította nekik a jóga tudományát. A hagyomány még ma is őrzi ennek emlékét, és visszavezeti a mesterek láncolatát egészen Maciendráig.

jóga |

Ideál - Reforméletmód magazin 2003 ;15(1):26-27   Celsus Kft.

A jóga eredetének ideje bizonytalan, kialakulásáról is csak korszakokban beszélhetünk, ezer években, amelyek több száz emberöltőt ölelnek fel.

Történelme a folyamatos változás, fejlődés, a keleti filozófiák egymásra hatásának, ma pedig Kelet és Nyugat interakciójának története.

A prevédikus kor – amely i. e. 4500 előttre tehető – fejlett civilizációja az Indus és a Szaraszvati folyók völgyében kulturális és művészeti folytonossággal adta tovább örökségét a későbbi hinduizmus művészetének. Már ebből a korból maradtak ránk olyan pecsétek, amelyek lótuszülésben ábrázolnak emberi alakokat.

Az i. e. 4500 és 2500 között született irodalom nagy részletességgel ír a védikus filozófiáról, egészségmegőrzésről, gyógyításról és vallási szertartásokról.

Az ezt követő brahmanikus koru már a Gangesz partján virágzik. Ennek a korszaknak a végén (kb. i. e. 1500 körül) született a bőséges jógaszutra-irodalom is.

A mai korban ugyanúgy hasznos életviteli bölcseleteket tartalmazó Ájurvéda- és a Hatha-jóga-leírások sok esetben azonos megnevezéseket használnak a test és szellem egységének megőrzését célzó tanításokban. Néhányan úgy vélik, hogy a Hatha-jóga egyértelműen az Ájurvéda alapjain nyugszik.

Mi a jóga?

Ősi filozófiai rendszer, a testi és szellemi egység, az egészség elérésének és megtartásának tiszta módja. Az önmegismerés egyik lehetséges útja, irodalmi művek ihletője stb. Nincs olyan válasz, ami kimerítené a jóga fogalmát, illetve nincs vége a válaszoknak. A kicsavart mozdulatok, a fakírok riasztó mutatványai nem feltétlenül takarják a jóga értelmét.

Cikksorozatunkban a jóga praktikus oldaláról indulunk ki. A jóga nem más, mint gyakorlat, s mint ilyen, nincs benne semmi, amit öreg vagy fiatal, nő vagy férfi – ha gyakorolja – meg ne tanulhatna, meg ne érthetne, el ne érhetne.

A jóga széles gyakorlati repertoárral rendelkezik, amelyet többféleképpen lehet csoportosítani annak érdekében, hogy bizonyos célokért hadrendbe állítsuk ezeket az eszközöket. Azért, hogy jól meg lehessen különböztetni ezt a területet a jóga klasszikus értelmezéseitől, az alkalmazott jóga nevet adtam neki.

Összességében a jógagyakorlatoknak a test, a szellem és a jellem tökéletesítése a célja. A testgyakorlatok, légzőgyakorlatok, relaxáció, meditáció stb. olyan szegmensek, amelyek a hagyomány, a filozófia és a miszticizmus környezetéből kiemelten, önmagukban is megállnak a lábukon. Hogy mi szükség van akkor a többi sok mindenre?

Bár intellektuálisan felfogható, sőt tovább is adható, a tanítás azonban nem válik valódi tudássá, amíg a tapasztalat, az átélt élmény azt meg nem erősíti. Csak gyakorlással válik az ismeret tudássá, transzformálódik a hit meggyőződéssé. Erre szolgálnak a gyakorlatok. Tehát nem az a fontos, hogy ki milyennek mondja a valóságot, hanem az, hogyan lehet azt megismerni.

Nem azonnal, ám tartósan hat!

Ha praktikus szemmel nézzük a jógagyakorlatokat, többek között csoportosíthatjuk őket úgy, hogy egy bizonyos egészségi probléma megoldása köré rendezzük őket. Ilyen lehet a következő számban részletesebben is tárgyalásra kerülő, a különböző gerincproblémákra, vagy márciusban az emésztés javítása érdekében bemutatásra szánt néhány gyakorlat. Másik lehetőség, hogy csak a légzőgyakorlatokkal, vagy csak a meditációt segítő feladatokkal foglalkozunk.

Fontos! A jóga nem arra való, hogy ha valami baj van, gyorsan csináljunk egy ászanát (testgyakorlat), és ettől várjuk a megoldást, mert azok legtöbbször hosszú idő alatt fejtik ki hatásukat, ezért őket kitartóan kell gyakorolni. Az elért hatás az egyensúly helyreállítása után viszont tartós.

Klasszikusan a jóga nyolc lépcsőfokra, angára épül. Ez olyan összetett filozófiai és gyakorlati útmutató, amely az élet minden területére, de főként a gyakorlás módjára vonatkozó és a mindennapi tevékenységekkel kapcsolatos helyes viselkedést foglalja össze. Bármennyire is kiemeljük, és egy problémakör mögé sorakoztatjuk gyakorlatainkat, sohasem egyszerű tornagyakorlatokról van szó.

Jóga nem = torna

Amikor egy tornász végrehajt egy 10 pontos gyűrűgyakorlatot, összpontosítása tökéletes, kivitelezése briliáns, testtudatossága magas fokú. Csakúgy, ahogyan egy jógi által végrehajtott ászanában is. Akkor mi az, amitől mégis más a jóga? Attól, hogy míg a tornász a gyakorlat kivitelezésekor képességeit annak szolgálatába állítja, hogy tökéletesen hajtsa végre a gyakorlatot, és azzal a bírákat, a nézőket és önmagát is lenyűgözze, addig a jógi a gyakorlat végrehajtása közben mindössze arra figyel, hogy mit érez.

Az érzetek kifinomult tudatosítása és a jóga kulcsa az önmegismerés senki által nem titkoltan rögös útja. Amikor a jógi kezdi megismerni, hogyan reagál teste a különböző gyakorlatokra, étkekre, élethelyzetekre, ráébred, hogy közben saját elméje válik a vizsgálat tárgyává, s már a gondolatok vagy az érzelmek változásait figyeli meg, és próbálja megérteni. Az önmegfigyelés nélkülözhetetlen az alkalmazott jóga során is. Az odafigyelés hiánya miatt gyengül a hatás, sőt akár teljesen el is maradhat. Ha nem befelé figyelünk a gyakorlatok közben, megsérülhetünk. Ugyanis bármennyire egyszerűnek tűnnek sőt a jóga elemei, pontos végrehajtásuk komoly önfegyelmet és feszült figyelmet igényel.

A jóga spirituális út

Az évezredek során a jóga számos válfaja alakult ki. Az irányzatok rendszerekre bomlottak, a rendszerek mesterről mesterre újra formálódtak. Függetlenül azonban attól, hogy mely jógairányzat, vagy rendszer gyakorlása mellett tör pálcát valaki, tartsa szem előtt: a jóga tiszta elmét, éber figyelmet és szüntelen önfegyelmet kíván! Másra nincs szükség, a többi – hajlékonyság, egészség, fittség – kialakul.

Sokszor a jógát spirituálisan értelmezik, misztikus magyarázatokkal megtűzdelten adják tovább. A jóga valóban spirituális út, hiszen az önismeret útja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy gyakorlásától csodát, vagy misztikus dolgokat kellene várnunk. Lényeg, hogy gyakoroljunk, tapasztalatokat szerezzünk, s ezáltal megerősödve lépjünk magasabb szellemi birodalmakba.

Következő számunkban a gerinc karbantartását szolgáló gyakorlatokkal foglalkozunk majd, és megismerhetjük a rádzsajóga néhány érdekes ismertetőjegyét.

Jóga irányzatok: Hatha-jóga

A legnépszerűbb jógairányzat, amelynek testgyakorlatait ismerik a legtöbben. Sokan a hatha jógát azonosítják a jógával. Pedig a jóga teljes tárházának csak egy kis szelete. A hatha jóga testi aszkézis. Arra tanít, hogy ha megismertük a test képességeit, határait, működését, a testet és az elmét tisztán tartjuk és tökéletesen uraljuk, eljuthatunk a boldogsághoz és a megértéshez. Gyakorlatai megerősítik, egészségessé teszik a testet és az elmét, megacélozzák az akaraterőt, kiélesítik a figyelmet, megtanítják az energiabefektetés optimális módját - a relaxált cselekvést. A hatha jóga ősi összefoglaló műve a Hatha Jóga pradipiká, ezt a jógát, mint lámpást írja le, amely megvilágítja az utat a szellem számára. Mit is akar a jógi megérteni vagy megismerni? Önmagát, valamint önmaga és a világ valós viszonyát.

Megmutatja, mi az élet célja. Nem szigorúan őrzött könyvtárak mélyén rejtett könyvek titkos tanításai ezek; bár a valóságot néha nehezen feltörhető zárak, jógagyakorlatok őrzik.

A hatha jóga számtalan rendszerre bomlott. Magyarországon is tucatnyi válfaja ismert. Hogyan válasszunk iskolát, vagy tanárt? Biztos, hogy többet ki kell próbálnunk. A jó tanár nem mond többet, mint azt, hogy mit kell tenni. Nem mondhatja meg, mit kell érezni, látni vagy érzékelni, kalitkába zár. Elég ha megtanítja mit és hogyan tegyen a diák. Az utat úgyis nekünk kell végigjárnunk, a valóságot nekünk kell megtapasztalnunk, mert senki tapasztalata nem válik a miénkké attól, hogy megismertük.Mégis komolyan kell venni.Jó utat!

jóga

2003-01-17 11:40:59

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop