tréninggé.) A „trahere" szó annyit jelent, mint „húzni", „kivezetni". (Kivezették a lovat az istállóból azért, hogy „eddzék", hogy felkészítsék nagyobb teljesítményekre, vadászatra, versenyre.) A mi értelmezésünkben az EDZÉS az átlagember számára az egészség megszilárdítása, a jobb közérzet, a fizikai és pszichikai teljesítőképesség megszerzése, fokozása és megtartása érdekében végzett rendszeres sporttevékenységet jelenti, melyet különböző szabályok figyelembevételével kell folytatni. Az edzés során sporttevékenységeket (futás, aerobic, tenisz, súlyemelés stb.) végzünk, melyek a szervezetünk számára terhelést, ún. edzésterhelést jelentenek. Ha ez az edzésterhelés megfelelő intenzitású és megfelelő ideig tart (ezt a következő cikkben részletesen tárgyaljuk), akkor a terhelés következtében fokozatosan elfáradunk, energiaraktáraink kimerülnek, teljesítőképességünk időlegesen csökken. Ez az elfáradás folyamata. Az edzés befejezésével beindulnak szervezetünk helyreállító mechanizmusai, energiaraktáraink feltöltődnek, fizikailag és pszichikailag kipihenjük magunkat. Ennek eredményeként a teljesítőképességünk visszatér a kiindulási szinthez. Ez a regeneráció. Szervezetünk azonban nagyon „elővigyázatos", hogy felkészüljön a következő „megpróbáltatás" elviselésére, teljesítőképességünk szintjét magasabbra állítja be, mint amilyen a kiindulási szint volt. Ez a túlkompenzáció folyamata. A fokozatosan növekvő intenzitású és terjedelmű, megfelelő időközönként, rendszeresen ismétlődő edzések megnövekedett követelményeket támasztanak szervezetünkkel szemben. Erre a válasz az lesz, hogy alkalmazkodunk a megnövekedett követelményekhez (edzettségi állapotunk nő), nagyobb teljesítményt tudunk nyújtani, mint előtte. Ahhoz, hogy az edzések hatására a kedvező változások - a jó közérzet, a szilárd egészségi állapot, az emelkedő teljesítmény - létrejöhessenek, az edzéseknek fokozatosan erősödőnek és rendszeresnek kell lenniük. Ezenkívül nagyon fontos a terhelés (edzés) és pihenés közötti optimális viszony kialakítása. Ha abbahagyjuk az edzéseket vagy nem edzünk rendszeresen, akkor teljesítőképességünk szintje lassan visszaáll a kiindulási értékre! A gyakorlatban ez teljesítménycsökkenésként fog jelentkezni. Ha tehát az ember napi elfoglaltsága, a tanulás, a munka, az edzés, a szórakozás, a pihenés egyensúlyban van a teherbíró képességével, akkor jó közérzettel, szilárd egészséggel rendelkezik, jó teljesítményt nyújt az élet minden területén. ">

Hirdetés

Az edzés szerepe és hatásai

Az edzés, tréning a „trahere" latin eredetű szóból származik (amely az angol nyelvhasználatban módosult tréninggé.) A „trahere" szó annyit jelent, mint „húzni", „kivezetni". (Kivezették a lovat az istállóból azért, hogy „eddzék", hogy felkészítsék nagyobb teljesítményekre, vadászatra, versenyre.) A mi értelmezésünkben az EDZÉS az átlagember számára az egészség megszilárdítása, a jobb közérzet, a fizikai és pszichikai teljesítőképesség megszerzése, fokozása és megtartása érdekében végzett rendszeres sporttevékenységet jelenti, melyet különböző szabályok figyelembevételével kell folytatni. Az edzés során sporttevékenységeket (futás, aerobic, tenisz, súlyemelés stb.) végzünk, melyek a szervezetünk számára terhelést, ún. edzésterhelést jelentenek. Ha ez az edzésterhelés megfelelő intenzitású és megfelelő ideig tart (ezt a következő cikkben részletesen tárgyaljuk), akkor a terhelés következtében fokozatosan elfáradunk, energiaraktáraink kimerülnek, teljesítőképességünk időlegesen csökken. Ez az elfáradás folyamata. Az edzés befejezésével beindulnak szervezetünk helyreállító mechanizmusai, energiaraktáraink feltöltődnek, fizikailag és pszichikailag kipihenjük magunkat. Ennek eredményeként a teljesítőképességünk visszatér a kiindulási szinthez. Ez a regeneráció. Szervezetünk azonban nagyon „elővigyázatos", hogy felkészüljön a következő „megpróbáltatás" elviselésére, teljesítőképességünk szintjét magasabbra állítja be, mint amilyen a kiindulási szint volt. Ez a túlkompenzáció folyamata. A fokozatosan növekvő intenzitású és terjedelmű, megfelelő időközönként, rendszeresen ismétlődő edzések megnövekedett követelményeket támasztanak szervezetünkkel szemben. Erre a válasz az lesz, hogy alkalmazkodunk a megnövekedett követelményekhez (edzettségi állapotunk nő), nagyobb teljesítményt tudunk nyújtani, mint előtte. Ahhoz, hogy az edzések hatására a kedvező változások - a jó közérzet, a szilárd egészségi állapot, az emelkedő teljesítmény - létrejöhessenek, az edzéseknek fokozatosan erősödőnek és rendszeresnek kell lenniük. Ezenkívül nagyon fontos a terhelés (edzés) és pihenés közötti optimális viszony kialakítása. Ha abbahagyjuk az edzéseket vagy nem edzünk rendszeresen, akkor teljesítőképességünk szintje lassan visszaáll a kiindulási értékre! A gyakorlatban ez teljesítménycsökkenésként fog jelentkezni. Ha tehát az ember napi elfoglaltsága, a tanulás, a munka, az edzés, a szórakozás, a pihenés egyensúlyban van a teherbíró képességével, akkor jó közérzettel, szilárd egészséggel rendelkezik, jó teljesítményt nyújt az élet minden területén.

sport, edzés |

Gyógy-ír   Kisalföld | Szakály, Zs.

Az edzés, tréning a „trahere" latin eredetű szóból származik (amely az angol nyelvhasználatban módosult tréninggé.) A „trahere" szó annyit jelent, mint „húzni", „kivezetni". (Kivezették a lovat az istállóból azért, hogy „eddzék", hogy felkészítsék nagyobb teljesítményekre, vadászatra, versenyre.) A mi értelmezésünkben az EDZÉS az átlagember számára az egészség megszilárdítása, a jobb közérzet, a fizikai és pszichikai teljesítőképesség megszerzése, fokozása és megtartása érdekében végzett rendszeres sporttevékenységet jelenti, melyet különböző szabályok figyelembevételével kell folytatni. Az edzés során sporttevékenységeket (futás, aerobic, tenisz, súlyemelés stb.) végzünk, melyek a szervezetünk számára terhelést, ún. edzésterhelést jelentenek. Ha ez az edzésterhelés megfelelő intenzitású és megfelelő ideig tart (ezt a következő cikkben részletesen tárgyaljuk), akkor a terhelés következtében fokozatosan elfáradunk, energiaraktáraink kimerülnek, teljesítőképességünk időlegesen csökken. Ez az elfáradás folyamata. Az edzés befejezésével beindulnak szervezetünk helyreállító mechanizmusai, energiaraktáraink feltöltődnek, fizikailag és pszichikailag kipihenjük magunkat. Ennek eredményeként a teljesítőképességünk visszatér a kiindulási szinthez. Ez a regeneráció. Szervezetünk azonban nagyon „elővigyázatos", hogy felkészüljön a következő „megpróbáltatás" elviselésére, teljesítőképességünk szintjét magasabbra állítja be, mint amilyen a kiindulási szint volt. Ez a túlkompenzáció folyamata. A fokozatosan növekvő intenzitású és terjedelmű, megfelelő időközönként, rendszeresen ismétlődő edzések megnövekedett követelményeket támasztanak szervezetünkkel szemben. Erre a válasz az lesz, hogy alkalmazkodunk a megnövekedett követelményekhez (edzettségi állapotunk nő), nagyobb teljesítményt tudunk nyújtani, mint előtte. Ahhoz, hogy az edzések hatására a kedvező változások - a jó közérzet, a szilárd egészségi állapot, az emelkedő teljesítmény - létrejöhessenek, az edzéseknek fokozatosan erősödőnek és rendszeresnek kell lenniük. Ezenkívül nagyon fontos a terhelés (edzés) és pihenés közötti optimális viszony kialakítása.
Ha abbahagyjuk az edzéseket vagy nem edzünk rendszeresen, akkor teljesítőképességünk szintje lassan visszaáll a kiindulási értékre! A gyakorlatban ez teljesítménycsökkenésként fog jelentkezni. Ha tehát az ember napi elfoglaltsága, a tanulás, a munka, az edzés, a szórakozás, a pihenés egyensúlyban van a teherbíró képességével, akkor jó közérzettel, szilárd egészséggel rendelkezik, jó teljesítményt nyújt az élet minden területén.

Nem ritka, főleg amatőrök között, a „túledzettség".

Fokozott edzésütem - romló teljesítmény?

Ha az edzés és a regenerálódás egyensúlya felbomlik - túl sok munka vagy elhanyagolt pihenés miatt, illetve ha betegen edzünk -, akkor az ún. „túledzettség" állapotába kerülünk. Ilyenkor teljesítőképességünk tartósan csökken. Azt a munkát vagy edzést, ami eddig „könnyen ment", ekkor csak hatalmas erőfeszítések árán, kedvetlenül tudjuk végrehajtani. Nincs kedvünk sportolni, ingerültek vagy érdektelenek vagyunk a dolgok iránt. Alvási és egyéb testi zavaraink vannak (pl. étvágytalanság, magas nyugalmi pulzus). Az amatőrök közül azok, akik hirtelen, átgondolás nélkül kezdik el az edzéseiket vagy az edzésterhelést nem fokozatosan emelik, túledzettekké válhatnak. Ez az állapot a terhelés (intenzitás, terjedelem) csökkentésével, valamint elegendő mértékű pihenéssel szüntethető meg. A túledzettség „kiheverése" után újra átgondolva, megtervezve, fokozatosan növelve a terhelést, folytathatjuk a sportolást. Viszlát két hét múlva!

sport, edzés

2002-07-18 14:13:34

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop