Száraz felkészülés a síelésre

"Semmi sem acélozza jobban az izmokat, semmi sem teszi hajlékonyabbá, rugalmasabbá a testet, semmi nem nevelhet nagyobb ügyességre, szilárdabb akaratra, és semmi nem teheti frissebbé lelkünket a sízésnél."

sport, síelés, felkészülés | InforMed Hírek8   InforMed | Szakály, Zs.
(Dr. F. Nansen, 1890)

A sízés előnyei közül elsősorban ki kell emelnünk élettani, egészségfejlesztő hatásait. Olyan sportról van szó, amelyet hegyekben, erdős, tökéletesen tiszta levegőjű környezetben művelhetünk. Összehasonlításképp: városaink levegőjében egy köbméterre számolva 2800 porszem található, 200 méter tengerszint feletti magasságban már csak 920, 500 méter felett pedig csupán 350 ez a szám.

A magaslat még számos olyan hatást gyakorol az emberi szervezetre, ami helyesen "alkalmazva" növeli a szervezet teljesítőképességét, javítja egészségi állapotát. Ezeket meteorológiás és klimatikus hatásoknak nevezzük.

Hangsúlyozni kell azokat az előnyöket is, amelyeket a sízés mint mozgás jelent. Az egyik legsokoldalúbb terhelést biztosító sportág, hiszen sokoldalúan foglalkoztatja az izomcsoportok mindegyikét, következményként arányosan fejleszti a testet, egyedülálló mértékben javítja az ízületi mozgékonyságot, az egyensúly-érzékelést, a sebesség- és tempóérzékelést.

A sízőben ezen kívül fokozatosan javul a helyzetfelismerő képesség és a döntés képessége, amihez tanulás után jut el. A helyzetfelismerésnek, a gyors döntésnek a mindennapi - városi - veszélyhelyzetek elkerülésén túl az idegrendszerre gyakorolt hatása is fontos, hiszen a mozgás mellett a gondolkodás is frissen tartja az agyat, késleltetve annak öregedését.

A sízés a kedvező hatások mellett azonban veszélyeket is rejt magában. Veszélybe sodorhatjuk magunkat, ha:

  • felkészületlenek vagyunk
  • túl nagy a sebességünk;
  • nem megfelelő minőségű pályán sízünk;
  • hibás a felszerelésünk;
  • erőnket, képességeinket meghaladó dolgokra vállalkozunk.

Az osztrák sportorvosok statisztikát készítettek a síbalesetekről, s azok okairól. Megállapították, hogy a balesetek 80 százalékát fáradtság és a "túlvállalás" okozta. E kettő gyakran összefügg.

Mi tehát a tennivalónk?

Készüljünk fel alaposan a sízésre! Készítsük fel szervezetünket edzéssel, a síeléshez szükséges izomerő, mozgékonyság következetes fejlesztésével, a sportág szó használatával: száraz edzéssel (a havas időszakot megelőző termi vagy szobai, és szabadtéri fizikai felkészüléssel). Aki rendszeresen űz valamely más sportágat, annak sem haszontalan, mert meggyorsítja a sítechnika tanulását. Aki pedig nem sportol, annak egyenesen nélkülözhetetlen a száraz felkészülés.

A szárazedzésről

Minden alkalommal futással vagy helyben futással kezdjük az edzést, majd azt követően gimnasztikázzunk. A szervezetünk terhelését fokozatosan növeljük (pulzusellenőrzés!), a szárazföldi gyakorlatoknál pedig mindig az egyszerűbbtől haladjunk az összetettebbek felé. Az edzést levezetéssel fejezzük be.

Felkészülés zárt helyiségben

Célja elsősorban a láb feszítő-, közelítő- és forgatóizmainak, a hasizomnak és a törzsforgató izmoknak a nyújtása, erősítése, a térd- és csípőízület nyújtása, lazítása, az egyensúlyérzék és ügyesség fejlesztése. A gyakorlatok végzésekor ügyeljünk arra, hogy sem magunkat, sem lakásunk berendezését ne rongáljuk! Az 1-es ábrán néhány példa található!

Szabadban végzett száraz felkészülés

Fő célja a láb erejének a fejlesztése, az állóképesség növelése, a gyors és váratlan irány- és sebességváltoztatás megalapozása, a (sí)mozgás helyes ritmusának kialakítása, a síterephez, a meredek lejtőhöz szoktatás. Erre felhasználhatjuk lakásunk környékének valamelyik parkját, de leginkább a lejtős, változatos egyenetlen terepek a jók, pl. töltésoldalak, közeli hegyek, hosszabb-rövidebb lépcsők stb.

A szabadban végzett felkészüléshez sok futást és szökdelést javaslunk.

Természetesen a szobai gyakorlatok is végezhetők kint, a továbbiakban néhány speciális szabadtéri mozgást sorolunk fel.

Síterepen:

  • egyenletes iramú futás;
  • futás iramváltásokkal (gyorsítás-lassítás);
  • futás irányváltoztatásokkal (szlalomfutás);
  • páros lábon szökdelés előre, oldalra, cikkcakkban.

Rézsűn (töltések, gátak, domboldalak stb.):

  • felfutás a lejtő előtt szerzett lendülettel, lefelé séta;
  • hullámfutás (le-föl) a rézsű hosszában;
  • futás föl, szökdelés lefelé cikkcakkban;
| sport, síelés, felkészülés
2010-12-02 12:47:12