A csillagszórók arra az égi tüneményre emlékeztetnek, hogy ezen az éjszakán két csillag olyan közel került egymáshoz, hogy szinte üstökös benyomását keltették.

A gyertya kitüntetett kellék, Isten szimbóluma. „Szent dologról ne beszélj tűz nélkül!” szól az intelem. Gyertyagyújtáskor a láng fényét és melegét, bensőséges hangulatát nem pótolja semmi sem. A csengők hírharangok, melyek jelzik az ünnep kezdetét.

Az aranydió az ünnepi bőség jelképe. A dió, a mák és minden olyan gyümölcs, amiben sok szem van, a következő évi bő termés hordozója.

Az aranyalma is a bőség jelképe, de jelzi az összetartozást is. A keleti keresztényeknél, szerbeknél, horvátoknál az ünnepi vacsora előtt annyi részre vágják az almát, ahány tagja van a családnak, és együtt megeszik, hogy bármilyen távol kerüljenek is egymástól, azért az összetartozás érzése megmaradjon.

Az üveggömbök a teljesség, a tökéletesség jelképei.

A fára kerülő ezüst- vagy aranyszálak arra emlékeztetnek, hogy Jézus születésekor az angyalok figyelmeztették álmában Józsefet, hogy Heródes haragja elől menekülnie kell.