Pozitív gondolkodás – pro és kontra

Lehetséges hogy a magyar annyira depresszív nemzet lenne, hogy már a pozitív gondolkodást is károsnak tartja? Vajon segít-e, vagy veszélyes, ha optimisták vagyunk? Egyáltalán: mit jelent a Think pink kifejezés? És kinek jó?

| InforMed Hírek20:8-9   InforMed | Dénes, V.

Kép forrása. think-pink.be

Évtizedek óta tartja magát a nézet, miszerint a pozitív gondolkodás szebbé teszi életünket. Írók tömkelege traktál minket könyvekkel: Norman Vincen Peale, Joseph Murphy, Napoleon Hill és mások nyilvánvalóvá tették generációk számára, hogy az optimizmus boldogabbá, sikeresebbé és egészségesebbé tesz. A kérdés mégis mindig ott motoszkál: ugyan kin segít a rózsaszín szemüveg? A sikerszerzők sikere már a módszer sikerét is jelenti? A kritikusok szerint nem: a legtöbb esetben hatástalanok a legyél boldogabb!-könyvek tanácsai, sőt néha károsak is!

MI IS AZ A POZITÍV GONDOLKODÁS?

A ma kínált fogalommagyarázatok mind a francia gyógyszerész, Émile Coué (1857-1926) tanítására vezethetők vissza, aki saját autoszuggesztiós módszert fejlesztett ki, gyógyító célzattal. Úgy tartotta, ha reggel, felkelés után és este, lefekvés előtt hússzor elismételjük: „Mindennap, minden szempontból jobban és jobban érzem magam!”, akkor legyőzhetjük a betegségeket. Ez az önbizalom-erősítő mondat szerinte segít elűzni a negatív gondolatokat és érzéseket, amelyek pedig felelősek testünk és szellemünk öngyógyító erejének gyengüléséért.

MANTRAKÉNT...

Coué követői számtalan hasonló mondatot találtak ki és fel, és nem csak betegségek, hanem az élet minden gondja-baja ellen bevethetőket. Szerintük, ha az ember meggyőződéssel és kitartóan mond - vagy hallgat kazettáról - olyan mondatokat, mint:

„Erős vagyok. Mindent meg tudok valósítani, amit elképzelek!”, akkor előbb-utóbb így is lesz... Ki tudja...

Az azonban biztos, hogy előbb-utóbb minden rosszért a negatív gondolatokat és a negatív érzéseket okoljuk. Csak az nem fix, hogy ezeket helyettesíteni lehet néhány mondattal, és egy csapásra optimistává válunk, ha mantraként mormolunk pozitív tartalmú mondatokat.

VELE ÉS NÉLKÜLE

Tehát rövid távon a pozitív gondolkodásnak pozitív pszichikai hatásai vannak. Főleg azokban az esetekben hatásos, amikor magunkat kell motiválnunk, hangulatunkat akarjuk javítani -egy teniszmeccs erejéig vagy egy fontos konferencián. De az élet komplexebb problémáit nem oldja meg, és súlyos betegségeket sem lehet csak vele meggyógyítani! Ezért leghelyesebb, ha „negatív gondolatainkat”, rossz érzéseinket átgondoljuk, vajon honnan, miért vannak, és optimistán tekintve a jövőbe megpróbáljuk az adott helyzetből a legjobbat kihozni.

KLINIKAI VIZSGÁLATOK HÍJÁN...

Vajon a „pozitív gondolkodás” a fentiek alapján bevethető lenne az alkoholizmus, a stressz, a félelem, a reuma, az epekő és a rák legyőzésében? Tény, hogy a megrögzött optimisták életöröme minden emberben határtalan energiát szabadít fel. Ám gyógyszerészek és pszichológusok mindig szkeptikusan hallgatják a pozitív gondolkodás eredményeit, sikertörténeteit anélkül, hogy teljesen elutasítanák vagy elítélnék az önbefolyásolás metódusait. Ez azért van így, mert nincsenek klinikai vizsgálatok a témában, amelyek bizonyították volna a „rózsaszín szemüveg” előnyeit és hatásait.

Tudományos szempontból a személyes tapasztalatok, az olyan emberek beszámolói, akik az optimizmusnak köszönhetik gyógyulásukat vagy sikerüket, értéktelenek. Nem egzakt és ellenőrizhető, hogy hány esetben segített valóban az autoszuggesztió... Mindez nem bizonyítja az ellenkezőjét sem, vagyis, hogy nem hat, nem jó az optimista szemlélet.

BONYOLULT ÉS KOMPLEX

Vannak, akik tántoríthatatlanul hisznek abban, hogy ezek a módszerek segítették a gyógyulásukat, de ha belegondolunk, a komoly betegek között egy sincs, aki csak és kizárólag ezekre hagyatkozna a gyógyulása érdekében.

Ugyanakkor vannak olyan vizsgálatok az orvoslás egyik fiatal ágában, a pszichoneuro-immunológia területén, amelyek azt mutatják, hogy a pozitív érzelmek - mint amilyen a remény, az optimizmus, a szerelem, a szeretet és a barátság - serkentőleg, erősítően hatnak az immunrendszerre. Így valóban gyorsíthatják a gyógyulási folyamatokat, illetve visszafordíthatják a negatív befolyásoló tényezők - mint amilyen a félelem, a düh, a depresszió, a harag - hatásait.

A gond a vizsgálatokkal kapcsolatban az, hogy az érzelmeink, gondolataink és a szervezetünk folyamatai közötti kölcsönhatás sokkal komplikáltabb és komplexebb, semhogy azt egyetlen kifejezéssel leírhatnánk. (Pl.: a pszichoimmunológusok időközben felfedezték, hogy sok esetben pont az egészségtelennek tartott düh és agresszivitás volt kedvező tényező a gyógyulásban.)

MI A JÓ, MI A ROSSZ?

Két hosszú távú kutatásból az amerikai Derogatis és Greer azt mutatta ki, hogy azok a mellrákban szenvedő páciensek mutattak jobb gyógyulási kvótát, akik súlyos betegségükkel szemben lázadtak, és elkeseredett dühvel próbáltak gyógyulni. Vagyis bizonyos esetekben az immunpotenciálunkat negatív érzelmekkel is mobilizálhatjuk!

A legnagyobb gond egyébként ezzel van: mit nevezhetünk általánosan jónak és rossznak, pozitívnak és negatívnak?!

A hasonló témában végzett immunkutatási és pszichobiológiai vizsgálatok is azt mutatják, hogy legtöbbször a tipizálás a hiba. Az érzelmeket és gondolatokat nem farigcsálhatjuk vagy befolyásolhatjuk kedvünk szerint! Az érzés jön magától, nem szabályozható - ám az, hogy miként reagálunk rá, igen.

Biztos, hogy a végtelen töprengés, önmagunk hosszú távú negatív megítélése és elítélése és a valóban negatív gondolkodásminta - „Nekem mindig pechem van!” - sok embert zárkózottá, bodogtalanná, sikertelenné tesz, így saját gondolatai tartják fogva. Az ilyen negatív önképet csak pszichoterápia segítségével lehet feldolgozni, komoly és intenzív együttműködés keretében. Ez nem helyettesíthető egyszerűen szavakkal, mondatokkal, pozitív gondolkodással! Azt is tudnunk kell, hogy minden érzelem mindig fontos, sokszor létfontosságú információs értékű!

A negatív érzelmek sem mindig értelmetlenek, vagy abszolút rosszak, és ugyanúgy az emberi evolúció eredményei, mint a többi érzelmünk. Problémákra hívják fel a figyelmünket, amiket fel kell ismernünk és meg kell oldanunk. Jung szerint minden változást krízis előz meg - ez viszont sok rossz érzéssel jár. Ha nincs krízis, nincs rossz érzés, nem történik változás sem.

NAGYON LÉNYEGES!


Ha a rossz gondolatokat és érzéseket kisöpörjük, és figyelmen kívül hagyjuk, akkor egyáltalán nem oldunk meg semmit, s nem is változtatnak soha semmin.

Még két dolog, amire figyelnünk kell:

  • egyrészt, akinek életében a pozitív érzelmek és a rózsaszínben látás uralkodnak, az könnyen elvesztheti realitásérzékét,
  • másrészt azok, akik pozitívan gondolkodnak, és mégsem érik el kitűzött céljukat, hibásnak, bűnösnek érzik magukat...
Mert a pozitív gondolkodás módszerének üzenete azt is magában rejti, hogy a sorsunkért, a sikereinkért csak mi felelünk, és aki nem sikeres, az csak saját magát okolhatja. Hiszen vagy nem gondolkodott rendszeresen pozitívan, vagy nem helyesen gondolkodott...

| pozitív gondolkodás, think pink, mantra
2022-03-23 19:09:53
hírdetés
hirdetés

Web Design & Development Prowebshop