A vád ismertetésekor az ügyész kiemelte, hogy a négy ügyből Geréb Ágnes háromban érintett, ezek 2003-ban, 2006-ban és 2009-ben levezetett otthonszülések voltak. A 2003-as eset kapcsán egy egészségügyi szakember véleményét idézte: az otthonszülés a hatályos szabályozás szerint nem megengedett.

A 2003 karácsonyán levezetett szülésnél segédkezett Király Ágnes szülésznő másodrendű vádlott, míg Frigyes Júlia harmadrendű és Németh Mónika negyedrendű vádlott "asszonytársi" minőségben volt jelen. A megszületett ikerpár második tagja világra jövetelekor nem lélegzett, próbálkoztak az újraélesztésével, majd ennek sikertelensége után kihívták az újszülöttmentőket, akikkel viszont a harmadrendű vádlott nem közölte, hogy ikerszülés történt - mondta az ügyész.

Ismertetése szerint a másodrendű vádlott nem végezte kielégítően a mesterséges lélegeztetést, a gyermeket ezért a kórházban intubálni kellett. A tartós oxigénhiány miatt az újszülött súlyos agykárosodást szenvedett, fél év múlva bekövetkezett haláláig gyomorszondán keresztül táplálták.

Kiss Veronika megjegyezte: a négy vádlott foglalkozási szabályszegést követett el, megsértették az egészségügyi törvényt, valamint a magzat életének védelméről szóló törvényt. Ez utóbbit azért, mert nem biztosították a megfelelő feltételeket az ikerterhesség során esetlegesen fellépő komplikációk elhárítására. Így nem állt rendelkezésre jól felszerelt intenzív centrum, valamint koraszülött részleg. Az ikerszülésnél a 2003-ban hatályos tankönyv előírásai szerint két szülész-nőgyógyásznak és két másik szakorvosnak is jelen kellett volna lennie, valamint műtőt is rendelkezésre kellett volna bocsátani - mutatott rá.

Az ügyész idézte a szülészeti és nőgyógyászati szakmai kollégium 2002-es állásfoglalását is, amely "a választott otthonszülést annak veszélyeztető volta miatt elvetette". Geréb Ágnes annak ellenére szervezte meg a sértett otthonszülését, hogy tudta: a tervezett otthonszülés nem megengedett - hangsúlyozta.

A második ügyről az ügyész elmondta: Király Ágnes a XI. kerületben vezetett le szülést annak ellenére, hogy tudott a sértettnél fellépő komplikációkról. A szülés után a kismama "életveszélyes, kivérzett állapotba került", ezért a másodrendű vádlott kihívta a mentőket, akik kórházba szállították a szülő nőt és gyermekét. Az ügyész szerint Király Ágnes "jogosulatlanul fejtett ki az orvosi gyakorlat körébe tartozó, előre elhatározott ellátási tevékenységet", amely során a szülészeti-nőgyógyászati szakkollégium állásfoglalását megsértette.

Az ügyész arról is beszélt, hogy a Geréb Ágnes által vezetett Napvilág Születésház nem kapott engedélyt szülészeti tevékenységre az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattól.

A harmadik esethez fűződően elmondta: az elsőrendű vádlott annak ellenére nem tekintette veszélyeztetettnek a szülő nőt, hogy elmúlt 35 éves, és pajzsmirigy-betegségben szenvedett. A szülés során tűvel repesztette ki a magzatburkot, majd a méhszáj összehúzódott, és nem tudott világra jönni a magzat törzse. Amikor a kihívott mentők megérkeztek, a magzat már halott volt.

A vádlott annak ellenére vállalta a sértett otthonszülésének levezetését, hogy tudta: a hatályos jogi szabályozás szerint a tervezett otthonszülés nem megengedett, a megfelelő szülés levezetéséhez pedig a tárgyi és személyi feltételek nem voltak adottak, sőt a szülés levezetésekor sem tanúsította a tőle elvárható gondosságot, nem vizsgálta folyamatosan a magzatot, ami által nem csak a magzat, hanem a szülő nő életét is veszélyeztette - összegezte.

A negyedik esetről Kiss Veronika kiemelte: Schanda Mónika 2009-ben vezette le a sértett szülését a Geréb Ágnes által vezetett születésházban. A szülés után két vérzés is fellépett, az elsőt el tudták állítani, a másodikat már nem, mert ebben az esetben nem adtak be oxytocint a méhlepény mihamarabbi megszülése érdekében, mindössze masszírozták a sértett hasfalát. A kihívott mentők kivérzett állapotban találták a kismamát, kórházba vitték, és ott minden problémát megoldottak.

Magyarországon évente 500-600 gyerek jön a világra kórházon kívül és évek óta vita van az otthonszülés jogi szabályozásáról.

Civil szervezetek szerint alkotmányellenes helyzet áll fenn a tervezett otthonszülés hazai szabályozásával kapcsolatban, ugyanis az állam a rendszerváltás óta nem rendezi az otthonszülés és az abban szaksegítséget nyújtók helyzetét. Az alkotmányból levezethető önrendelkezési jogból és az egészségügyi törvényből is egyértelműen következik, hogy a várandós édesanyának jogában áll szabadon eldönteni, hol és milyen körülmények között kívánja világra hozni gyermekét, ha ezt biztonságos feltételek mellett teheti. Ezt a választását nemhogy korlátozni nem lehet, de az állam köteles biztosítani az otthonszülés jogi, fizikai és finanszírozási hátterét is.

Az otthonszülés kérdésében megszólalt korábban az ombudsman is, aki az otthonszülés jogi és etikai feltételrendszerének, valamint szakmai minimumkövetelményeinek kidolgozását kéri a jogalkotótól és a szakmától.

2008 nyarán az akkori Egészségügyi Minisztériumban ugyan elkészült egy jogszabálytervezet, de nem lépett életbe.

Geréb Ágnest 2007-ben három évre eltiltották szakorvosi tevékenységétől.

Geréb Ágnes nem vallotta magát bűnösnek az újszülöttek halálában

Geréb Ágnes szülész-nőgyógyász, elsőrendű vádlott nem vallotta magát bűnösnek annak a két újszülöttnek a halálában, akiknek születésénél - miután 2007-ben három évre eltiltották szakorvosi tevékenységétől - bábaként dolgozott.

Az elsőrendű vádlott a Fővárosi Bíróságon kedden kezdődött büntetőperben tett vallomásában arról is beszélt, hogy a világ sok demokratikus országában, Magyarországgal ellentétben, alkotmányos jog a szülés helyszínének szabad megválasztása.

Kitért arra, hogy az általa alapított születésház tanfolyamokat tart az otthonszülésről, és tájékoztatót tart a kórházban szülni szándékozó kismamáknak, ám mindenkinek elmondják, hogy rajtuk kívül más szakértői véleményt is hallgassanak meg.

A Cserni János bíró által vezetett tárgyaláson Geréb Ágnes a 2003 karácsonyán levezetett szüléssel kapcsolatban, amikor a megszületett ikertestvérpár második tagja világra jövetelekor már nem lélegzett, elmondta: a csecsemő megszületésekor azonnal kihívták a mentőket. Tagadta a vád azon állítását, mely szerint szándékosan eltitkolták a mentősök elől, hogy a gyermek ikertestvérként jött világra. Arra is utalt, hogy volt felszerelésük az újszülött újraélesztéséhez, amelyhez hozzátartozott az alsó légutak leszívásához szükséges eszköz is.

A gyermek az oxigénhiány következtében súlyos agykárosodást szenvedett, majd fél évvel később meghalt.

Geréb Ágnes elmondása szerint a szülés úgynevezett kitolási szakaszáig folyamatosan vezették a dokumentációjukat, ezért - mint állította - ezen a ponton sem állja meg a helyét a vádirat. Mint közölte, "a szülészeti és nőgyógyászati szakmai kollégium állásfoglalására jobb híján támaszkodik az ügyészség", ugyanis a független bábák szövetsége még mindig nem alakult meg Magyarországon; ez utóbbi szervezet viszont egészen biztosan más véleményt formálna erről az esetről is - tette hozzá.

Geréb Ágnes hangsúlyozta: a kórházi szülésekre más eljárásrend vonatkozik, mint az otthonszülésekre, ezért az egyik szakma szabályai nem alkalmazhatóak a másikra. Azt is mondta, hogy mértékadó szakértői vélemények szerint az újszülöttkori agykárosodás sok esetben nem a szülés, hanem még a magzati lét kilenc hónapja során következik be.

Azzal a második esettel összefüggésben, amelyben Geréb Ágnes szintén érintett, elmondta: az általuk tartott tanfolyamok nem otthonszülésre, hanem általában a szülésre készítenek fel, és az otthonszüléseket levezetők felkészültek arra, hogy "a várhatóan komplikációmentes szüléseket levezessék". Arra sem volt még példa, hogy nem vették észre időben a komplikációt - tette hozzá -, és szerinte a kórházban sincsenek minden komplikációra felkészülve. A sértett kismamával kapcsolatban megjegyezte: nála kromoszóma-rendellenességek is fennálltak, de a vádiratnak az a része nem igaz, miszerint a vádlott ennek tudatában maga nem tett intézkedéseket a szülés levezetésekor.

A szülő nő pajzsmirigy-alulműködéséről kifejtette: erre kezelést kapott, így nem volt veszélyeztetett, ennek alátámasztására egy szakértői cikk részletét is felolvasta. Szerinte azzal, hogy kismama elmúlt 35 éves, csak abban az esetben lett volna veszélyeztetett terhes, ha első gyermekét várta volna, de ez a sértettnél nem állt fenn. Tagadta azt is, hogy miután ő a magzatburkot felszúrta, megállt volna a szülés.

Az ügyész által kifogásolt műfogásáról elmondta: az a szakirodalomban teljesen közismert, majd megjegyezte: a váll elakadásakor nem célszerű a magzat húzása, mert megsérülhet. A mentősöknek is jelezte, hogy azonnal induljanak, mert nem tudják kiemelni a gyermeket, aki - állítása szerint - náluk még élt, a kórházban halt meg, szemben a vádirattal.

A harmadik esetről, Schanda Mónika ötödrendű vádlott szüléslevezetéséről a Napvilág születésházban elmondta: az első és a második vérzést is sikeresen elállították. Az állítása szerint "jó állapotban" lévő nőt újszülöttjével együtt bevitték a kórházba, ahonnan másnap mindketten egészségesen távoztak. A Schanda Mónika elsődleges bába által vezetett szülésnél helyesnek tartotta azt is, ahogy a bába eljárt azért, hogy a méhlepény leváljon a méh faláról.
Ehhez a születésházban megvoltak a személyi és tárgyi feltételek - hangoztatta.

Meglátása szerint ennél a 2009-es szülésnél nem volt kivérzett állapotban a szülő nő, mert normális volt a pulzusa és a vérnyomása, adataik alapján pedig vérvesztesége messze alatta maradt a kivérzés kategóriának. Kiemelte, hogy az általuk vezetett gyakorlat azért is jó, mert természetes módon vezetik ki a méhlepényt a szülés után, és így - a kórházi eljárásokkal ellentétben - a méhlepény általában egészben hagyja el a szülő nő szervezetét.

A tárgyalás szerdán a másod- és harmadrendű vádlottak vallomásával folytatódik a Fővárosi Bíróságon. Június 25-én tartják a szakértői meghallgatásokat, majd az ítélkezési szünet után szeptember 30-án folytatódik a tárgyalás.