Minden tízedik gyermek túl korán jön világra

Száz gyermek közül valamivel több mint tíz túl korán bújik ki anyja hasából; az évi 15 millió koraszülött közül 1,1 millió hal meg koraszülöttsége okán a világon, vagyis ez a csecsemőhalálozás második leggyakoribb oka a tüdőgyulladás után - közli az ENSZ a problémáról készült első nagyszabású nemzetközi jelentésében, amelyet szerdán tettek közzé Londonban.

Ez az első eset, hogy a világ minden tájára vonatkozóan sikerült megbecsülnünk a koraszülések arányát, és rámutatnunk a jelenség drámaiságára - közölte a dél-afrikai Joy Lawn, a 40 egyetem, ENSZ-intézmény és segélyszervezet több mint 100 kutatójának közreműködésével készült tanulmány egyik fő szerzője.

A koraszülés látszólag nincs összefüggésben a térségek gazdasági-társadalmi fejlettségéből, bár az okok különbözőek. A közelebbről megvizsgált 65 ország egyetlen közös jellemzője, hogy növekszik a koraszülések száma - mondta Joy Lawn epidemiológus.

A legmagasabb - 18,1 százalékkal - a koraszülések aránya a délkelet-afrikai Malawiban, míg a legjobb a helyzet Fehéroroszországban, ahol csak a babák 4,1 jön világra a kelleténél korábban. A sereghajtók táborában, a 133. helyen szerepel például az Egyesült Államok is a maga 12 százalékos koraszülési arányával, de Németországnak is csak a 79. helyezés jutott a 9,2 százalékos koraszülöttségi aránnyal, megelőzve olyan országok által, mint Albánia vagy Suriname. Ausztria (10,9 százalék) a közép-afrikai Burkina Fasóval áll egy szinten a koraszülések arányát tekintve.

A tanulmány koraszülésnek tekint minden 38. hét előtti szülést.

A koraszülések számának növekedése hátterében a fejlett országokban olyan jelenségek húzódnak meg, mint a mesterséges megtermékenyítés és a késői anyaság terjedése, a dohányzás, illetve a jóléti életformával összefüggő betegségek, mint a kövérség vagy a magas vérnyomás. Németországban például a nők szívesen halasztják a szülést a tanulmányaik befejezése utáni időkre, ekkor már 30-35 évesek és gyakoribbak a betegségek. Növeli a koraszülés kockázatát az ikerterhesség is, ami egyre gyakoribb a mesterséges megtermékenyítésnek köszönhetően. Mivel ezt a módszert főleg idősebb nők veszik igénybe, az ő esetükben dupla a kockázat.

A szegény országokban ezzel szemben a rossz higiéné, a fertőzésektől való védelem hiánya, a rossz egészségügyi ellátás a fő felelős. A dél-afrikai epidemiológus szerint a koraszülöttség következtében (a fejlődő országokban) meghaló csecsemők 75 százalékának élete már egészen egyszerű és olcsó módszerekkel megmenthető lenne, például azzal, ha megtanítanák az anyákat arra, hogyan tarthatják melegen saját testükkel koraszülött csecsemőjüket, vagy ha minden várandós anyának beadnának egy mindössze 1 dollárba kerülő antibiotikum-injekciót, amellyel leküzdhetők lennének a terhesség alatti fertőzések és a csecsemőket életük első napjaiban fenyegető betegségek.

Nehezebb megváltoztatni az étkezési szokásokat az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában, vagy rábírni a nőket Németországban arra, hogy fiatalabb korban szüljenek, mint elegendő meleg ruhával és antibiotikummal ellátni a szülő nőket Afrikában vagy Délkelet-Ázsiában - mutatott rá az ellentmondásra Ulrich Gembruch német professzor, a téma szakértője. A fejlett országokban ugyanakkor enyhíti a problémát, hogy ott a jobb orvosi ellátásának köszönhetően jóval nagyobb a koraszülöttek életben maradási esélye.
| terhesség, koraszülés, koraszülött
2012-05-03 07:23:37
hirdetés
hirdetés

Web Design & Development Prowebshop