Számítógépes modell koraszülöttek lehetséges szövődményeinek előrejelzésére

A koraszülött babáknak gyakran keményen kell küzdeniük a túlélésért, de az orvosoknak sem könnyű megállapítani, melyek a különösen veszélyeztetett újszülöttek. Most amerikai kutatók egy olyan modellt fejlesztettek ki, amelynek segítségével 90 százalékosnál nagyobb pontossággal lehet megjósolni a koraszülöttek esélyeit.

koraszülött, m újszülött, szövődmény, koraszülött, m újszülött | InforMed Hírek8   InforMed | Sándor, K.
Ötven évvel ezelőtt dr. Virginia Apgar, a Columbia-egyetem kutatója kidolgozott egy pontrendszert az újszülöttek egészségi állapotának felmérésére.

A mai napig alkalmazott Apgar-érték olyan tényezőket vesz figyelembe, mint például, hogy az újszülött mozgatja-e a karját és lábát vagy csak fekszik; jól lélegzik-e vagy nem, továbbá, hogy a bőre egészséges rózsaszínű-e vagy kékes.

Amikor azonban az olyan súlyos betegségek előrejelzéséről van szó, mint például a tüdővérzés, az Apgar-érték csupán 70 százalékban bizonyul helyesnek. Az olyan új modellek, amelyek a fehérvérsejt-számot és a vér pH-értékét is figyelembe veszik, jobbak, de egy sor invazív vizsgálatot kívánnak meg.

A kutatók, köztük dr. Penn és Daphne Koller, a Stanford-egyetem számítógépes szakembere egy pontosabb, de invazív vizsgálatokat nem igénylő módszer kifejlesztését tűzték ki célul, amellyel a koraszülötteknél esetleges előforduló főbb szövődményeket lehet megjósolni.

A vizsgálat során 138 koraszülöttet válogattak ki, akik kevesebb mint 35 hétre születtek, és a súlyuk nem érte el a 2 kilogrammot. A kutatók a babáknál kialakult betegségek alapján magas vagy alacsony kockázati csoportba osztották őket. A magas kockázati csoportba tartózó újszülöttek vagy meghaltak, vagy súlyos szövődmények alakultak ki náluk, például fertőzések, vérzés, tüdő- és szívműködési zavarok. Az alacsonyabb kockázati csoportba tartozóknál csak kisebb megbetegedések fordultak elő, például enyhébb lefolyású légúti betegségek.

A kutatók ezek után megvizsgálták az első 3 órában rutinszerűen, monitorral mért adatokat, többek közt a pulzust, a légzés ritmusát és a vér oxigén szintjét. Amikor az összegyűjtött adatokat modellezték, a beteg babáknál olyan mintákat találtak, amelyek eltértek az egészségeseknél megfigyeltekétől.

Ezek felhasználásával matematikai algoritmust fejlesztettek ki, amely tartalmazza a monitoron mért élettani adatokat, a születési súlyt és az anyaméhben eltöltött idő hosszát, és amely jelzi a koraszülött súlyos megbetegedésének valószínűségét.

– Ezek igen egyszerű mérések – mondja dr. Penn –, de amikor összekapcsoljuk őket a számítástechnika kifinomult eszközeivel, úgy tudjuk értelmezni a mért adatokat, ahogy az orvos erre soha nem lenne képes.

A modell eredménye egy szám, amelynek értéke a 0 és az 1 közötti tartományban van, ezt az értéket „Physiscore”-nak nevezték el a kutatók. A magasabb érték jelenti a nagyobb kockázatot, egy 0,8-es értékű újszülöttnek például 80 százalékos az esélye arra, hogy valami komolyabb betegség kialakul nála.

A Physiscore nemcsak az Apgar-értéknél bizonyult pontosabbnak, de az invazív laboratóriumi vizsgálatokat igénylő három modellnél is. A Physiscore segítségével a súlyos szövődmények előfordulási valószínűsége 91-98 százalékos pontossággal volt jelezhető, míg az Apgar-érték 70-74, a több modell pedig 82-91 százalékos pontosságot tesz lehetővé.

A kutatók olyan monitort és számítógépes rendszert akarnak létrehozni, amely a születés után 3 órával automatikusan kiírja a koraszülött Physiscore-értékét. Ez az érték segítene eldönteni, hogy az újszülöttet átszállítsák-e például jobban felszerelt kórházba, vagy intenzív kezelésnek vessék-e alá.

Ugyanezzel a módszerrel bizonyos mért adatok birtokában műtétek, illetve szívinfarktus után is azonosítani lehetne a legkockázatosabb csoportba sorolható betegeket.

Science, kép: sxc.hu
| koraszülött, m újszülött, szövődmény
2010-11-11 11:22:09
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop