A császármetszéssel született gyerekeknél megnő az allergiás nyelőcsőgyulladás kockázata

A Johns Hopkins és a Harvard egyetem kutatóinak vizsgálata szerint a császármetszéssel született gyerekeknél, valamint azoknál, akik újszülött korukban antibiotikumot kaptak, fokozott a kockázata az allergiás nyelőcsőgyulladásnak.

nyelőcsőgyulladás, allergia, gyermek | InforMed Hírek12   InforMed | Dobos, L.

A kutatás szerint a korai antibiotikum kezelés és a császármetszés megváltoztat valamit a gyermek beleinek emésztést segítő baktériumflórájában.

Az ún. eozinofil ezofagitisz (EoE) egy egyelőre ismeretlen okból bekövetkező allergiás betegség. Ma még meglehetősen ritka, de mind gyerekek, mind felnőttek körében egyre gyakoribb. Jellemzői a nyelőcső gyulladása, és beszűkülése, valamint az eozinofil immunsejtek elszaporodása.

Mivel a nyelőcsőgyulladás tünetei – gyomorégés, nyelési nehézségek és böfögés – hasonlóak a gyomorhurut tüneteihez, a diagnózis egyetlen biztos módja a biopszia.

Egyre világosabb, hogy a bélbaktériumok korai fejlődése és összetétele egy életre meghatározzák az immunrendszert – mondja dr. Corinne Keet, a Johns Hopkins gyermekgyógyásza, a kutatás vezetője. – Most kiderült, hogy a császármetszéssel történt szülés és a korai antibiotikum kezelés kulcsszerepet játszik ebben a súlyos allergiás megbetegedésben.

Bár a jelenség mechanizmusának pontosabb megértéséhez további kutatásokra van szükség, a kutatók úgy vélik, hogy ez a két tényező meghatározó változásokat idéz elő a csecsemő bélrendszerében. A hüvelyi úton történő szülésnél az újszülött a szülőcsatornán keresztüljutva ki van téve bizonyos anyai baktériumoknak, amelyek elősegítik az immunrendszer fejlődését. A császármetszéssel született babáknál viszont kimarad ez a korai „fertőzés”, ami érzékenyebbé teszi az immunrendszerüket.

Az első életévben, ahogy a csecsemő a környezetből különféle mikroorganizmusokkal találkozik, a bélflórájában drámai változások mennek végbe. Ebbe a folyamatba avatkoznak bele az antibiotikumok, melyek elpusztítják a hasznos baktériumokat is, és felborul a hasznos és káros baktériumok egyensúlya.

A kutatás rávilágít arra, hogy különösen az első életévben nem szabad feleslegesen antibiotikumot adni a csecsemőnek, mert ennek esetleg élethosszig tartó következményei lehetnek.

Forrás: In Practice

| nyelőcsőgyulladás, allergia, gyermek
2014-06-30 14:43:12

Web Design & Development Prowebshop