A császármetszésről

A császármetszés a szülés olyan módja, mely során a magzatot hasmetszés útján segítjük világra, mert a természetes hüvelyi szülésnek valamilyen akadálya van.

császármetszés, szülés | Gyógy-ír   Kisalföld | Balogh, I.
Már Krisztus előtt a VII. században törvénybe iktatta Numa Pompilus, hogy a meghalt terhesből a magzatot el kell távolítani. Julius Caesar is hozott egy törvényt, a Lex Caesareát, melyben kötelezővé tette, hogy a halott vagy haldokló anyából a magzatot metsszék ki, hogy a magzatot esetleg megmenthessék, illetve hogy külön temethessék el. Ezzel magyarázható a műtét latin neve: sectio caesarea. Ezután másfél évezreden át e törvény szellemében cselekedtek, s akik így születtek, szerencsésnek tartották őket. Ennek köszönhette életét VI. Edward király, XXIV. Gergely pápa, V. Richard.

Nincs pontos adat arról, hogy élő anyán először mikor végeztek műtétet, de legtöbbször a műtét után néhány nappal, héttel fertőzés miatt meghaltak az anyák. Az első sikeres műtétet szűk medence miatt 1794-ben dr. Jesse Bennett végezte saját feleségén Amerikában, Virginiában. A műtét után az anya 25, a lányuk 77 évig élt. Hazánkban az első olyan műtétet, amely után az anya és a csecsemő is élve hagyta el az intézetet, 1880-ban végezte dr. Tauffer Vilmos.

Ma már a császármetszés rutinműtétnek számít, hiszen az anya és újszülöttje is élve, egészségesen távozik a kórházból (néhány kivételtől eltekintve). Ehhez igen sok tényező együttes hatásának kell érvényesülni: a fertőzést a minimálisra kell korlátozni, az érzéstelenítő eljárások igen korszerűek, szükség esetén antibiotikumokat, vért, más gyógyszereket adunk, fontos a jól szervezett mentőszállítás, a bábák képzettsége szükséges a vészhelyzetek felismeréséhez, fontos a műtét utáni gondos ápolás, mobilizálás.

A mai szülészeti gyakorlatban a szülések 15-25 százaléka császármetszéses. Ez az arány a szülészeti intézmény szokásaitól, centrumszerepétől, illetve az adott esetektől függ. Ezt a műtétet nem lehet ma Magyarországon biztonságosan szülőotthonban, mentőautóban, otthon végrehajtani, hanem csak altatóorvossal, altatógéppel ellátott, műtővel rendelkező szülészeti osztályon. Mikor kell császármetszést végezni?

Ebben mindig csak szülész szakorvos dönthet, általában feletteseivel, kollégáival egyetértésben.

Anyai okok: súlyos belgyógyászati betegségek esetén; erős szemüveget vagy kontaktlencsét viselőknél a szem védelme miatt; ha az anyának torz vagy szűk medencéje van, amin át a spontán szülés nem valószínű a magzat károsodása nélkül; ha az anya toxémiás, vagyis terhesség által kiváltott magas vérnyomása, vizenyője és fehérjevizelése van.

Ha nem halad megfelelően a szülés: elhúzódó tágulási szak, fájásgyengeség, mely gyógyszerrel nem rendezhető, ha nem tágul a méhszáj.

Magzati okok: fájás alatt lelassult magzati szívműködés, téraránytalanság a magzat feje és az anyai medence között, kóros magzati véráramlás, fekvési, tartási, beilleszkedési rendellenességek, elöl fekvő lepény, korai lepényleválás stb.

A műtét szükségességéről a szülőnőt felvilágosítjuk és írásbeli beleegyezését kérjük, melyet a kórlapon rögzítünk. Ugyanakkor rögzítjük gyermeke fiú- és lánynevét is.

E néhány kiragadott dolog felsorolása nem teljes, de felhívja a figyelmet, hogy mi mindenre kell ügyelnünk a szülés módjának megválasztásában. Legtöbbször több tényező együttese határozza meg a műtéti javaslatot. Röviden: szülés alatt, ha bármi olyan történik, ami veszélyezteti az anya vagy a magzat életét, gyors befejezés - császármetszés, fogó, vákuumszívó - szükséges.

A műtét lényege, hogy az anyát általános vagy gerincvelői érzéstelenítésben részesítve, hasát, méhét felmetszve magzatát világra segítjük. Az általános érzéstelenítés az altatás. Fontos, hogy minél kevesebb altatószer jusson a méhlepényen át a magzatba, ezért az első 5-10 percben ki kell emelni a babát és a köldökzsinórt leszorítani, majd átvágni. Így nem "alszik be" az újszülött, hanem hamar felsír, levegőt vesz.

Minden esetben gyermekgyógyász-neonatológus szakorvosnak adjuk át ellátásra az újszülöttet. Ezután a műtét 20-50 perc alatt befejeződik. Ha az anya gerincvelői érzéstelenítést kér, akkor az altatóorvos eldönti, alkalmas-e, illetve a szülész, hogy van-e rá idő. Ha igen, akkor az anya ébren van, kiemelés után azonnal láthatja gyermekét, ugyanakkor köldöktől lefelé nem érez semmit, így fájdalmat sem. Ekkor természetesen nem kerül altatószer a magzatba, élénkebb, jobb az általános állapota.

A metszésvonal is többféle lehet: a leggyakoribb a hosszirányú, köldöktől a szeméremcsontig terjedő középvonali metszés. Ennek oka, hogy könnyen, gyorsan, kevés vérzéssel elérhető a terhes méh. A másik, a harántirányú vagy bikinimetszés több időt igényel, ezért vészhelyzetben nem végezhető. Esztétikailag szebb, hiszen általában a fanszőrzet határán történik. A metszés irányának megválasztása tehát az adott helyzettől és az operatőrtől függ.

Már a műtét alatt méhösszehúzókat adunk, hogy kevesebb legyen a vérvesztés, a seb is összehúzódjon. Szükség esetén kap az anya antibiotikumot.

Igen fontos a gondos ápolás, megfigyelés a gyermekágyban, mert akkor kétszeres teher hárul az anyára: hasműtéte volt, összehúzódik a méhe, megindul a tejtermelése, szoptatnia kell, a műtét miatt renyhült beleinek vissza kell térniük a normál működésre. Emiatt különösen az első három nap rendkívül megerőltető, fárasztó, melyhez még a koplalás gyengesége is társul. De amint normalizálódik a székletürítés, megindul a tejtermelés, hasonlóvá válik a spontán szülő asszonyokhoz. Sőt, van egy nagy előnyük, hogy ülve is tudnak szoptatni, mert a gátjuk ép. A helyi szokásoktól és a sebgyógyulástól függően az 5-7. napon történik a varratszedés. Nagyon fontos a szülőnő fokozott gondozása otthonában is, melyet leginkább a családtagoktól kaphat meg. Sokszor kérdezik: ha egyszer nekem már császármetszésem volt, a következő is az lesz?

Nem mindig. A következő szülés alatt dől el, hacsak nem olyan anyai állapotról van szó, ami nem változtatható. Ma már nagyon sok olyan nő van, aki mindkét módon szült. De ha valakinél már harmadik császármetszésre kerül sor, akkor elvégezzük a petevezetők lekötését a későbbi terhességek elkerülése végett és a méh hegének szétválását megakadályozván.

| császármetszés, szülés
2002-07-18 13:28:18