Apás szülés

Csakhogy a modern szülészeti gyakorlat figyelmen kívül hagyta az érzelmi-lelki igényeket, valamint azt, hogy ezek kielégítetlensége milyen következményekkel járhat. A szülészeti osztályon eltöltött órák, maga a szülés ezért gyakran nyomasztó emlékként marad meg az anyában. Kínszenvedésként, amelyre nem szívesen vállalkozna még egyszer.

szülés, apás szülés, magzat, gyerek, fájdalomérzet | Pulzus 2000 ;   Más-Kép Kft.
Gondoljuk végig egyszer: a szülés csupán néhány évtizede került intézményes keretek közé. A cél az volt, hogy az anya és a magzat minél jobb egészségben és testi jólétben tudja maga mögött a szülést és a születést. A diagnosztika, a módszerek, a beavatkozás eszközei egyre tökéletesebbek lettek, a biztonság megnőtt, a komplikációk és a tragédiák száma csökkent.

Az apás szülés ezen segít. A férfi jelenléte gyermeke világra jötténél bizonyíthatóan jó hatást gyakorol a szülés lefolyására. Rövidebb a vajúdás, kevesebb a magzati szövődmény. Csökken a fájdalomérzet is, talán mert az anyában kevesebb a félelem, a szorongás, a stressz helyére a biztonságérzet lép.

Az apás szülés tehát mindenképpen fontos dolog. A gyerek érkezésekor egy család születik meg. Társas együttlétük kezdődik el ekkor, feltéve, hogy az apuka nem a folyosón tördeli a kezét idegesen, dühödten faggatva mindenkit az ajtók mögött zajló eseményekről. A gyermek-apa kapcsolat legjobb, ha az első pillanatban elkezdődik. A gyerek érzelmei gazdagabbak és mélyebbek lesznek ettől, tanulási készsége is növekedni fog. Az örömtől párás tekintetű apuka nyereségeiről nem is beszélve.

A valóságban mindez persze nem könnyű, felkészülsz lélekben és testben, de hiába. Beloholsz a kórházba, mert épp az előbb értesítettek, vagy már reggel óta vársz, hogy megindítsák a szülést. Izgatott leszel és türelmetlen, felindulásodat és a pánikot csak növeli, hogy mindeközben a többiek felháborítóan nyugodtak. Még mosolyognak is rád: persze apuka, nem lesz semmi baj, nem, semmi komoly, ez csak egy szülés. Jönnek, mennek, teszik a dolgukat, téged meg beöltöztetnek. Talpig zöldben, arcodon maszkkal inkább hasonlítasz Jacek doktorra, a Kórház a város szélén hősére, mint a Vész helyzet amerikai sztárjaira. A körülmények makacsul tartják magukat a kelet-európai szinthez és hagyományokhoz. Nem kell megijedni. Az egész olyan, mint az óra a szülőszoba falán: már csak egy szög tartja, ferdén áll, ronda is egy kicsit, de pontosan működik...

Miután beöltöztél, halált megvető bátorsággal beviteted magad a szülészetre, ahol magabiztosnak szánt mosolyodtól a feleséged komolyan megrémül. Mellettetek, az üvegfal mögött éppen világra jön valaki. Fájdalmas hangok, véres kellékek, készülsz rosszul lenni. Aztán szemügyre veszed a feleséged. Rajta mindenféle műszerek vannak, karjában tű, belőle csövek futnak föl gyanús üvegekbe. Nem túl biztató. Mikor úgy döntenél, hogy tényleg elájulsz, elkezdődnek a fájások. Szerencsére nem nálad, hanem a feleségednél, ő valamiért erősebb. A fájások később hosszabbak lesznek, a köztük eltelt idő pedig egyre rövidebb. Most már segítened kell: fogni a kezét, amely a fájdalomtól szinte összeroppantja a tiédet. Segítsz neki átfordulni egyik oldalról a másikra, fogod a vállát, amikor beadják a fájdalomcsillapítót. Igazgatod a lepedőt, a párnát, szólsz a szülésznőnek, ha kell, de a legfontosabb a jelenléted. Az, hogy ott vagy, beszélsz, beszélgettek, az együttlétben oldjátok föl a félelmet és a szorongást.

Idővel a szorítás egyre erősebb lesz a csuklódon, a karodon. Az orvos és a többiek is egyre gyakrabban néznek felétek. 4-5 óra telt el. Idő van. Az apás szülés egyik, már említett előnye: nem kell 12-14, vagy akár több időt szenvedni. Következhet a döntő pillanat. A legnehezebb és a legszebb. Jutalma az első síró hang. Tulajdonosát beburkolva az anyja mellére fektetik. Te is láthatod, tapinthatod.

Az sem baj, ha a döntő pillanat a műtőben következik el. Császármetszésre kerül sor, ha például a magzat nem "akar" megszületni, hiába vajúdik a kismama. A műtőbe már nem engednek be. De a semmivel össze nem keverhető sírást így is meghallod. Az ajtóban elkéred a kisiető bábától a gyereket, aki persze gyönyörű. Gyanakodva néz körbe, bizonytalanul nyúl a szeméhez. Egy kicsit megviseltnek, meg nyugtalannak látszik. A hangodtól azonban megnyugszik. Ismeri már, hiszen beszéltetek eleget: te szavakat formáltál, ő meg erre jó nagyokat rúgott belülről az anyja hasába. És most itt van. ő az, akinek el kellett jönnie. Beteljesült az idő.

Bizony mondom, az apás szülés jó mulatság, mondhatni: férfimunka. Kezdetben a megindultságtól könnyezel, aztán küzdesz egy kicsit a rosszulléttel, majd büszke leszel magadra, hiszen mégsem ájultál el a csövek, műszerek, vér, magzatvíz, fájdalom láttán. De végül kijózanodsz, minden a helyére kerül, elsősorban te magad. Hiszen itt a helyed, a gyereked akar éppen megszületni, az anyjának is szüksége van rád. Dolgod van itt. Különben is: együtt vagytok. Ez mindhármatoknak fontos.

| szülés, apás szülés, magzat, gyerek, fájdalomérzet
2002-08-02 16:29:34
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop