Hirdetés

Böjtkúrák

A böjtkúra a „gyógyítás atyjának”, Hippokratesnek (i.e. 460-377) nevéhez fűződik. A böjt egy rituálé, mely valamennyi világvallásban gyakorlattá vált a testi kísértések távoltartására, valamint helyette a szellemre és a lélekre történő koncentrálásra. A böjtölés értelme a tisztulás és az áldozat ill. a bűnbánatnak egy jele.

böjtkúra |

Wellness ABC 2006 ;   InforMed | Kotsis, J.

A mai (gyógyító) böjtnek gyakran egészségügyi vonatkozásai vannak és mindenekelőtt a következő betegségeknél alkalmazzák: elhízás, reuma, máj-, bél- és bőrbetegségek. De a böjt néhány kiló leadásához is egy sok szempontból ígéretes eljárásnak tűnik.

A böjtölés során egy meghatározott ideig részben vagy teljesen lemondunk az evésről. Ehelyett a sok folyadék kerül előtérbe. Ha a test egyáltalán nem vagy csak kevés tápanyag energiához jut, átáll az ún. éhség anyagcserére, ami azt jelenti, hogy a test csak nagyon kevés kalóriát használ fel és a májban és izmokban levő saját szénhidrogén energiatartalékait használja fel. Ezek a tartalékok kb. 4-5 nap után merülnek ki. Az agy ellátása azonban továbbra is szükséges. Erre szolgál a fehérje- és zsírtartalékok anyagcseréje. Eközben termelődnek a ketontestek, savak és aceton. A savas lehelet és a kellemetlen testszag ennek a jelei.

Túl hosszan tartó böjtölés esetén az energiatartalékok megfogyatkozása veszélyes lehet, mert az izomfehérjék aggasztó mértékű lebomlásához vezethet (pl. a szívből). De már rövid ideig tartó böjt esetén is kimerültség és vérkeringési problémák léphetnek fel. Ezért böjtkúrákra csak orvosi ellenőrzés mellett kerüljön sor. Hosszabb böjtkúra esetén endorfin (boldogsághormon = szerotonin) szabadul fel, ami a böjtölő számára megkönnyíti az éhezést és hangulatát „felpezsdíti”. A gyógyító böjt egyik fontos aspektusa a „salaktalanítás”. A „salak” kifejezés a tudományos irodalomban nem létezik. Az anyagcsere végtermékei a vesén, a tüdőn és a bőrön keresztül kerülnek kiválasztásra.

A böjt jó hangulatot elősegítő hatása révén azonban egyeseknél egy ördögi kört eredményez. Az éhezést követően is megbetegedhet az ember, mindenekelőtt akkor, ha fiatal és nem ismer leküzdési stratégiákat a terheléssel és félelemmel szemben.

Mindazonáltal medikusok is kihangsúlyozzák a böjtnek az egészségre gyakorolt hatását. Természetgyógyászok amellett érvelnek, hogy pl. gyulladásos megbetegedéseknél, mint a neurodermitisz és a reuma, a test a böjtölés hatására más „legyőzési stratégiákra” állítható át, mely a test gyulladásokra való hajlamát csökkentheti. Úgy látszik, hogy az immunrendszer is erősödhet. Még három hónappal a böjtkúrát követően is kimutatható ez a hatás a bélben lévő megszaporodott immunglobulin alapján. Végül az ízérzék is érzékenyebbé válik. Túlzásnak mondhatók ellenben azok az állítások, miszerint „átütő sikert jelent pikkelysömör és cukorbetegség esetében” vagy, hogy a rákos fekélyeket képes elpusztítani.

Mit is jelent a böjtölés összegezve? Legalább csökken a testsúlyunk? Röviden igen. De ismert, rendszeres böjtölők a „mindent vagy semmit stratégia” kétséges hasznosságát érzékeltetik. A böjt után végül is evés következik, és ha hosszú távon nem követi egy táplálkozási átállás, akkor a vége - ugyanúgy, mint az összes többi éhségkúránál – egy sajnálatos eredmény: súlygyarapodás „kamatostul”.

A böjtölés súlycsökkentés céljából – főleg csekély vagy mérsékelt súlyfölösleg esetén – nem ajánlott. A böjtölés bizonyos határok között, tisztán vallási szempontból, mindenképpen egy jó lehetőség a „belső megállásra”.
böjtkúra

2006-03-09 18:16:14

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop