Az akupunktúra megjelenése
"Ha nem ismered a múltat, nem látsz a jövőbe."
Gyógy-ír Kisalföld | Pesztenlehrer, I.
Az akupunktúra kezdete Krisztus előtti 10.000-4000 évekre tehető, melyet az észak-kínai Shandong tartományban talált régészeti lelet, egy 45 milliméter széles, hosszú, vékony, hegyesre formált kő is bizonyít, mellyel a kezdetleges akupunktúrát végezték. A későbbiekben csontból, bambuszból, égetett agyagból készített tűket használtak. Majd a nyugati Han dinasztia idejét felölelő (Krisztus előtt 206-24) ásatásokból előkerültek az első fémtűk, melyeknek anyaga arany, ezüst és bronz volt.
Megközelítőleg ebből a korszakból származik az első írott összefoglaló orvosi mű, a Huang ti nei csing (Sárga császár belgyógyászati könyve) elnevezésű gyűjtemény. A gyűjteményben a Sárga császár legtöbbször Csi Póval, udvari orvosával beszélget az ember és a természet viszonyáról, az elemekről, a betegségekről, azok keletkezéséről és gyógyításáról.
Az oktatás elősegítésére Krisztus után a X-XI. században bronzból ember alakot öntöttek, melyen megjelölték az akupunktúrás pontokat. Később olyan változatok is készültek, melyeket vízzel töltöttek fel, viasszal vonták be és a vizsgázó, ha helyesen választotta meg a pontokat, akkor a tűszúrás helyén, igazolva a helyes választ, kifolyt a víz. A manapság oly divatos tesztvizsgák egyik korai, objektív elődje lehetett ez a módszer. Az akupunktúra és moxibució fejlődése töretlen volt, több nagy értékű mű született az elmúlt évszázadok folyamán. (Sen nung pen cao csing - Sen-nung Gyógyszeres könyve; Ji cung csin csien - Orvoslás aranytükre stb.) Jellemző, hogy az eddig feltárt, teljes egészében fel nem dolgozott, a hagyományos kínai orvoslással foglalkozó művek száma 4250 körül van.
Kínában az I. ópiumháborúig (1839-1842) nem ismerték a modern (nyugati) medicinát. Az ópiumháború után a Kelet-indiai Társaság létesítette Kantonban és Macaóban az első kórházakat. Komolyabb szerepet a modern medicina akkor nyert Kínában, amikor az érzéstelenítés (1846) és a fertőtlenítő eljárások (1867) ismertté váltak. Az 1911. évi polgári forradalom után csökkent az akupunktúra népszerűsége, sőt, 1927-ben a hatalmon lévő Kuomintang-kormány rendeletileg akarta beszüntetni gyakorlását. A nagyszabású tiltakozások miatt a rendeletet nem léptették érvénybe, de továbbra is gátolták az akupunktúra művelését. Ez az időszak egészen 1949-ig, a Kínai Népköztársaság megalakulásáig tartott.
2002-07-29 11:44:42