Milyen mélyre hatol a tű hegye?

A kínai gyógyítók legalább két évezreden át enyhítették a fájdalmat akupunktúrával, és más betegségeket is kúráltak ezzel a módszerrel. A nyugati orvosok most bizonyítékokat keresnek arra, hogy az eljárás valóban hatásos. Tapasztalati tény, hogy a beteg jobban érzi magát a kezelés után, amelynek során a test meghatározott pontjain vékony tűket szúrnak mélyen a bőrbe. A kérdés az, ez az akupunktúra eredménye-e, vagy csak placebohatásról van szó.

akupunktúra, placebó hatás, fájdalomcsillapítás, akupunktúra | InforMed Hírek8   InforMed | MTI
A vita azt követően újult fel, hogy az Arthritis Care and Research című szakfolyóiratban megjelent a houstoni MD Anderson Rákközpont egyik vizsgálati jelentése, amely szerint 455, fájdalmas térdartritiszben szenvedő páciensnél az akupunktúra nem enyhítette jobban a fájdalmat, mint a színlelt kezelés. A betegek fájdalma mindkét esetben csökkent ugyan, de a hétpontos skálán csupán egy ponttal. A bírálók szerint az összehasonlító felmérést rosszul tervezték meg.

A résztvevők mindkét csoportja kapott kezelést tűvel és elektromos stimulációval, de a placebónak minősített csoportban a tűt kevésbé mélyre szúrták, az áramot pedig rövidebb időre alkalmazták. A valóságban - hangoztatják a bírálók - a képzett akupunktúrás szakember a kezelést a páciens specifikus panaszaihoz igazítja, a vizsgálatban szereplő "igazi" akupunktúracsoportban ellenben minden beteg ugyanolyan szúrásokban részesült. Így a tanulmány a tiltakozók nézete szerint nem azt bizonyítja, hogy az akupunktúra hatástalan, hanem éppen ellenkezőleg, azt érzékelteti, hogy még akkor is működik, ha nem megfelelően gyakorolják.

Az igazi tanulság pedig éppen az, hogy rendkívül nehéz a nyugati kutatási normákat egy ősi gyógyítási módszerre alkalmazni.

"Sokan úgy gondolják, hogy igazából nincsenek teljesen semleges akupunktúrapontok - szinte minden olyan pont, ahová beszúrjuk a tűt, aktív pont" - magyarázta a The New York Timesnak Alex Moroz, aki képzett akupunktúra-szakember, és a New York-i Egyetemen izom- és csontrehabilitációs programot irányít. - Könyvtárnyi irodalom szól arról, hogy az akupunktúra tanulmányozására nem alkalmas a Nyugat redukciós tudományos módszere".

A szakfolyóiratban közölt tanulmány vezető szerzője, Maria E.
Suarez-Amazor ezzel az érvvel azt állította szembe, hogy a placebo kezelést képzett akupunkturisták segítségével dolgozták ki. "Olyan szakemberekkel működtünk együtt, akik a hagyományos kínai kezelési stílusban tevékenykednek. Arra kértük őket, hogy hihetőnek tűnő álkezelést végezzenek. Nem azt célozta a tanulmány, hogy az akupunktúra hasztalanságát bizonyítsa. A két csoport között nem tettünk különbséget az eredmények értékelésénél" - fejtette ki.

A houstoni rákközpont vizsgálata és további friss akupunktúra-tanulmányok azt látszanak igazolni, hogy a tű hegye - akár igazi, akár "hamis" kezelésről van szó - befolyásolhatja azt a módot, ahogy a szervezet észleli és továbbítja a fájdalomjelzéseket.

Mindegy, hogy mi idézi elő a hatást

Egy 2007-ben 1200 hátfájdalomról panaszkodó betegen végzett vizsgálat, amelyet német biztosító társaságok finanszíroztak, azzal az eredménnyel végződött, hogy mind az igazi, mind a hamis akupunktúrás kezelésben részesült páciensek mintegy felénél a fájdalom enyhült a kezelés után, míg a klasszikus fizikoterápiás és más hagyományos kezeléseknél csak 27 százalék volt a javulási arány.

Amikor viszont az orvosok megvizsgálták, hogy a betegek egyébként mennyi fájdalomcsillapítót szedtek, észrevehető különbséget tapasztaltak a tényleges és az álkezelés hatását illetően. Az akupunktúracsoportban kezeltek 15 százaléka kért kiegészítő fájdalomcsillapítókat, míg a hamis kezelésben részesültek
34 százaléka igényelt további gyógyszert. A hagyományos hátkezelésben részesülő páciensek még az utóbbiaknál is több fájdalomcsillapítóért folyamodtak, 59 százalékuknak volt szüksége gyógyszerre.

A kutatók, akik az Archives of International Medicine című szakfolyóiratban publikálták a vizsgálat eredményét, azt feltételezték, hogy amikor a tűket beszúrták a fájdalmas területre vagy annak közelébe, "szuperplacebo-hatás" keletkezett, amely megváltoztatta azt a módot, ahogy a test érzékeli a fájdalmat.

Egy további vizsgálat, amelyet az Országos Egészségügy Intézet
(NHI) finanszírozott és tett közzé 2004-ben, arra az eredményre jutott, hogy az akupunktúra jelentősen csökkentette a fájdalmat és javította a térdartritiszben szenvedő páciensek funkcióit mind az álkezeléshez, mind a rutin térdterápiához képest. Az adatokat azonban többen vitatták, mert a placebocsoport tagjai valószínűleg megérezték, hogy nem "rendes" kezelésben részesülnek. Csupán két tűt szúrtak a hasukba, egy tűt pedig egyszerűen rátettek a láb kilenc területére, és a bőrt nyomogatva szimulálták az akupunktúrát. Az elektromos stimulálásra szolgáló álberendezés nem juttatott áramot a szervezetükbe.

Idén azonban a detroiti Henry Ford intézet kutatói kidolgoztak egy új módszert, nevezetesen az igazi akupunktúrát egy bevált gyógyszer, az Effexor nevű antidepresszáns hatásával hasonlították össze. Ez a szer korábban már jelentősen mérsékelte a mellrákbetegek fájdalmait. Az eredmény látványos volt: az akupunktúra ugyanolyan eredményesen csökkentette a fájdalmat, mint az Effexor, de kevesebb mellékhatása volt. Az akupunktúrával kezelt betegek úgy érezték, több az energiájuk, és még a szexuális étvágyuk is megnőtt az Effexort szedőkhöz képest

Az akupunktúra szorgalmazói, a hagyományos és alternatív kezeléseket kombináló úgynevezett integráló gyógyítás hívei szerint végső soron nem is számít, hogy tényleges vagy placebo hatást fejt ki az akupunktúra, hiszen a cél mindenképpen a test öngyógyító képességének ösztönzése. Az pedig mindegy - mondják -, hogy ezt a tűk ügyes használata vagy csak annak placebohatása éri el.

A lényeg az, hogy amikor a betegek maguk is részt vesznek, szerepet kapnak a gyógyítás folyamatában, általában javul az állapotuk.
| akupunktúra, placebó hatás, fájdalomcsillapítás
2010-10-17 16:33:24

Web Design & Development Prowebshop