Hirdetés

Mérgezőnek tartanak néhány kínai gyógynövényt

Alig vette valaki észre, amikor egy kis wellesleyi cég, amely kínai gyógynövényekre szakosodott, visszavonta a természetgyógyász-szaküzletekben árusított AllerRelief tablettáit.

FDA, méreg, gyógynövény |

The New York Times Health News Service   Medincorp | Mishra, R.

De a BMK International nevű cég az FDA utasítására tett így, mert az ügynökség az allergia-elleni szerben súlyos vesekárosodást és esetlegesen rákot okozó toxint talált.

Az eset nem egyedülálló, mondják a kormány hivatalnokai, hanem csak a jéghegy csúcsa, amely súlyos következményekkel járhat egy kicsi, de annál gyorsabban növekvő csoport számára, akik kínai gyógynövényekhez fordulnak fájdalmaik enyhítéséért vagy lelkiállapotuk javításáért.

Az FDA szerint az Egyesült Államokban forgalomban levő gyógynövények tucatjai tartalmazhatják a toxint, az aristolochinsavat, amely természetes formában fordul elő sok, évszázadok óta alkalmazott kínai gyógykeverékben. Belgiumban fedezték fel, ahol tömeges veseelégtelenséget okozott, és több mint 30 halálesethez vezetett, de a szakemberek más országokban is hasonlónak ítélik a helyzetet.

A hatóságok nem tudják, mennyire széles körű az érintettség, a gyógynövény-előállítók szerint igen korlátozott.

Szövetségi kereskedelmi okmányok szerint az elmúlt nyáron az FDA határozott lépésekkel elkezdte lefoglalni a Kínából érkezett szállítmányokat, amelyeket azzal gyanúsítottak, hogy az említett gyógyfüvet tartalmazzák. Az FDA leveleket küldött szét az orvosoknak, hogy nézzenek utána betegeik kínai gyógyfű-használati szokásainak. A gyártókat pedig figyelmeztette, hogy világítsák át magukat mind az Egyesült Államokban, mind Kínában.

A gyártók azt állítják, hogy az FDA túlságosan kemény kezű, és minimális bizonyíték alapján drámai akciókat léptet életbe. Az FDA és más szervezetek azonban azt mondják, az intézkedések már annak a bizonyítékai, hogy az ügynökség képtelen kontrollálni a gyógynövény- és gyógyhatású készítmények előállítását. A szövetségi törvény tiltja a táplálék-kiegészítőknek a gyógyszerekhez hasonlatos árusítás előtti elemzését és törzskönyvezését. Csak akkor léphet közbe, mint a BMK esetében is, amikor már fenyegető közveszély áll fenn. Más szóval, amikor a kérdéses termék már a piacra került.

"Véleményem szerint az FDA nem túlzott az aristolochinsavval kapcsolatban - jelentette ki Mark Blumenthal, az American Botanical Council igazgatója. - Jó okuk van az aggodalomra."

A piac ellenőrzése meglehetős lassan folyik. A BMK kilenc hónap leforgása alatt a harmadik cég volt, amelyet arra köteleztek, hogy vonja vissza termékét. Két másik cég, a Lotus Herbs és a FineMost-QualiHerb önként vonta be néhány termékét.

Az amerikai gyógynövénygyártók már régen kerülik az aristolochinsavat tartalmazó füvek felhasználását. De a megfelelő minőségellenőrzés nélkül működő kisebb cégek gyakran esnek áldozatul a gondatlan gyógynövény-importőröknek, állítják az FDA munkatársai. A legdrámaibb eset Belgiumban történt, ez vezetett az FDA lépéseihez.

Belgiumban a 90-es évek elején egy fogyókúrás klinika kínai gyógynövény-tartalmú tablettát írt elő. A tablettákban a kínai nevén "han fang ji"-nak nevezett növényt helyettesítették a mérgező anyagot tartalmazó "guang fang ji"-vel. A nyomozók szerint gyakran előfordul, hogy összekeverik a hasonló hangzású gyógyfüveket.

A klinika mintegy 100 betege szenvedett vesekárosodást, 70-nél veseátültetésre vagy dialízisre volt szükség. További vizsgálatok során 18 hólyagrák és 19 displasia merült fel, ez utóbbi olyan sejtelváltozás, ami gyakran a rák előfutára lehet. Az eredményekről a New England Journal of Medicine tavaly számolt be.

Tavaly márciusban a belga közegészségügyi minisztérium azt tanácsolta mindazoknak, akik az elmúlt 10 év folyamán kínai gyógyfüveket fogyasztottak, hogy ellenőriztessék a veséjük állapotát.

A belga eredmények nem állták ki a véletlenszerű, kettősvak klinikai kísérletek próbáját, mert az ok-okozati összefüggés nem volt egyértelműen bebizonyítható. Az FDA-nak azonban elég volt az egyre sűrűbben hallható szóbeszéd.

2000. május 31-én amerikai orvosok ezrei kaptak levelet az FDA-tól, amelyben a következőre szólították fel őket: "rutinszerűen és alaposan ellenőrizzék a táplálék-kiegészítők szedését csakúgy, mint a hagyományos szerekét, beleértve a kínai és az ayurvédikus (indiai) készítményekét, különösen megmagyarázhatatlan renális fibrózis előfordulása esetén".

Az FDA felhívta a figyelmet arra, hogy "az aristolochinsavat szedő betegeknél fokozott a rosszindulatú (rákos) daganatok előfordulásának veszélye".

A gyógynövénygyártókat utasították, hogy szigorúan ellenőrizzék termékeiket a toxintartalmat illetően. A nagyobb cégek számára ez nem okozott problémát, de a kisebbeknél komoly erőfeszítést jelentett.

"Valószínűleg igaz az, hogy egyes cégek nem eléggé óvatosak - jelentette ki Robert McCaleb, a Herb Research Foundation, egy boulderi ipari csoport elnöke.

Az elmúlt év őszén az FDA fokozatosan bevezette a már forgalomban levő és gyaníthatóan aristolochinsavat tartalmazó gyógynövénytermékek ellenőrzését, és a vizsgálati eredmények után közölte a BMK-al, hogy terméke aristolochinsavat tartalmaz.

Ez meglepte Phyllis Tant, a BKM alapítóját. Az asszony anyjának a chicagói kínai negyedet ellátó boltjában sajátította el a mesterséget.

A legfontosabb a biztonság, egy gyógynövényt 400 éven át kell biztonságosan használni ahhoz, hogy a fő kínai gyógyfüvesek alkalmazzák. Orvosságaikat világszerte használják. Tan felteszi a kérdést, ha ilyen népszerűek, hogy lehet, hogy eddig még nem okoztak bajt?

"Ha itt Amerikában olyan káros lenne, biztos találkoztunk volna már ilyen esettel. Ázsiában pedig nagy számban fordulna elő - mondja Tan. - Senki sem tudja, valójában mi is történt azokkal az emberekkel Belgiumban."

Megjegyezte, hogy számos gyümölcs tartalmaz például ártalmatlan mennyiségben ciánt, ami nagy adagban halálos.

"A sárgabarack természetes formában tartalmaz ciánt. De mégis, annyi barackot ehetünk, amennyit csak akarunk. Nem halunk meg tőle" - mondja Tan és hozzáteszi, hogy az aristolochinsav koncentráltan toxikus, az FDA által kifogásolt kínai gyógyfüvek pedig csak nyomokban tartalmazzák.

Az FDA szabályozó szerepét 1994-ben erősen megnyirbálta a Kongresszus törvénye, amely arra kötelezi az FDA-t, hogy bizonyítsa be valamely gyógyfűről, hogy veszélyes, míg a gyógyszereknél ennek épp az ellenkezője szokásos, a gyógyszergyártónak kell bizonyítania, hogy terméke biztonságos.

"A Kongresszus olyan helyzetbe hozta az FDA-t, hogy csak a tények után cselekedhet, miután már megtörtént a baj" - írta dr. David Kessler volt FDA-megbízott a belga esettel foglalkozó tanulmánnyal egy számban megjelent szerkesztőségi cikkében.

Megjelent: The Boston Globe

FDA, méreg, gyógynövény

2002-07-31 17:55:34

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop