Hirdetés

Hasonlót a hasonlóval?

Az alternatív gyógyászatban ma már előkelő helyet foglal el a homeopátia. Alkalmazásával meglepő eredmények érhetők el, ráadásul mellékhatásai sincsenek! A homeopátiás szerek titka, hogy - erősen felhígítva -olyan anyagokat tartalmaznak, melyek hígítás nélkül éppen a kezelendő betegség tüneteit okozzák...

|

Ideál - Reforméletmód magazin 2005 ;17(12):32-33   Celsus Kft. | Sütő, Gy.

A homeopátia atyja a német Samuel Christian Friedrich Hahnemann (1755-1843). A malária gyógyítására használt kínafa kérgével kísérletezett, amikor 1790-ben rájött arra, hogy ha nagyobb adagokat vesz be a szerből, akkor a malária tünetei jelentkeznek nála, míg kisebb adagokkal ugyanez a betegség gyógyítható. Ekkor állította fel alaptézisét, miszerint: hasonlót a hasonlóval kell kezelni...

ALAPOS VIZSGÁLAT KELL!

Általános tapasztalat, hogy a homeopátiás kezelés előtt néhányan sajnos nem fektetnek kellő hangsúlyt a pontos állapotmérő vizsgálatokra, pedig rendkívül fontos lenne, hogy a beteg a kezelés kezdetekor legalább röviden beszámolhasson a tüneteiről és a kísérő körülményekről, ugyanakkor orvosi diagnózissal is rendelkeznie kell(ene).

Ezenkívül szintén lényeges, hogy holisztikus szemlélettel kell a teljes személyiséget feltérképezni, ugyanis az egyes gyógyszerek csak a megfelelő személyiségtípusokra fejtenek ki hatást.

NE FELEDJÜK! A betegségek egyszerre fizikai és lelki eredetűek.

ÁLLAPOTFELMÉRŐ KÉRDÉSEK

A homeopátiás kezelés elkezdése előtt a kezelő személynek az eredményesség érdekében több lényeges kérdésre kell választ kapnia, úgymint:

  • Tünetek kikérdezése: hely, idő, a panaszok fellépésének körülményei, kísérőjelenségek, a panaszok jellege, mire javul vagy romlik?
  • Széles körű állapotfeltárás: milyen a széklet, a vizelet, az alvás - az álmok is! -, a közérzet, a kedélyállapot, az étvágy, a folyadékigény, a verejtékezés, az ételek és italok szokásostól eltérő kívánása, illetve elutasítása, az időjárás-érzékenység, a fej, a törzs, a végtagok állapota?
  • Kérdések, amelyeknek látszólag nincs közük a jelenlegi betegséghez, például: érzékeny volt-e csecsemőkorában az anyatejre; kedveli-e a zsíros ételeket; milyen pózban alszik; s hogy reagál, ha megsértik; nem szédül-e magasban; mennyire rendszerető?

A valóságnak megfelelő válaszok elősegítik a megfelelő homeopátiás gyógyszerek kiválasztását.

A HATÉKONYSÁG NÖVELÉSE

Kiindulópontként a homeopátia leginkább az alábbi forrásokból származó anyagokat használja:

  • növényi eredetűek: például atropa belladonna = nadragulya
  • állati eredetűek: például apis mellifica = mézelő méh
  • ásványi eredetűek: például sulfur = kén.

A homeopátiás orvosságok hígítással és rázással készülnek, manuális úton, akárcsak a kezdetekkor. A szilárd anyagoknak kisebb a hatásfoka, míg a feldolgozás során könnyebben előjönnek az anyagból azok a rejtett, dinamikus erők, amelyek a hatékony gyógyuláshoz feltétlenül szükségesek. Az anyagok hatásfokának növelése - a hígítás-rázás kombináció - víz és alkohol keverékével -, valamint a porrá törés - és tejcukorral összekeverés - felszabadítja a gyógyító energiákat.

HÍGÍTÁS ÉS RÁZÁS VÍZ ÉS ALKOHOL KEVERÉKÉVEL

1 csepp frissen préselt növényi levet és alkohol keverékét kell 99 csepp víz-alkohol keverékhez adni, majd többször egymás után összerázni. Így keletkezik a C1 oldat. Ha ebből ismét 1 cseppet összevegyítünk 99 csepp víz-alkohol oldattal, létrejön a C2, majd szintén vizes-alkoholos hígítással megkapjuk a C3-at, és további tízszeres, százszoros hígítások során a legveszélytelenebb és egyben a leghatékonyabb készítményt.

Ezt a módszert fedezte fel Hahnemann. Ő készítette el elsőként azt a szert, amely híg állapotának köszönhetően már nem tartalmazza a kiindulási anyag fizikai és kémiai alkotórészeit, atomjait, molekuláit, hanem csakis annak rezgéseit, az arról szóló információkat. Az volt a véleménye, hogy a kis adagokban mért orvosság gyógyító ereje is lehet nagyfokú, ugyanis a potenciálja (gyógyító ereje) heves és módszeres rázással növelhető. Az anyagtalan, szellemi erők felszabadulásával aktivizálódik az oldat.

ADAGOLÁSI LEHETŐSÉGEK

A homeopátiás gyógykészítmények alkoholos oldat, tejcukortabletta, répacukorgolyó és injekció formájában kaphatóak.

Adagolásuk a szokásostól eltérő módon történik: szerv-, működés- és egyénfüggő. Még maga Hahnemann sem adott meg semmiféle általános adagolási útmutatást. Hangsúlyozta, hogy a helyes adagolást mindenekelőtt a kezelő tapasztalatai és a kezelt személy érzékenysége határozza meg.

A KLASSZIKUS ÉS A KOMPLEX HOMEOPÁTIA

  • A klasszikus homeopátia követői messzemenően figyelembe veszik Hahnemann irányelveit, melynek az alkathoz és az egyén aktuális tüneteihez igazított kezelés a lényege. Legfőbb jellegzetessége, hogy egyetlen szert választ ki. Több szer egyidejűleg csak akkor alkalmazható, ha azok valamilyen szempontból hasonlítanak egymáshoz.
  • Komplex homeopátia több hasonló homeopátiás készítmény együttes alkalmazását jelenti. Szinergikus - hatékonyságfokozó - hatás kiváltása érdekében történik, noha az előbbinél nagyobb eredményesség nem bizonyítható.

SCHÜSSLER BIOKÉMIÁJA

Heinrich Schüssler (1821 -1 898) 1873-ban megjelent tanulmánya leírja a gyógyulást segítő 12 ásványi sót. Ezek a következők: calcium fluoratum, calcium phosphoricum, ferrum phosphoricum, kalium chloratum, kalium phosphoricum, kalium sulfuricum, magnesium phosphoricum, natrium chloratum, natrium phosphoricum, natrium sulfuricum, silicea, calcium sulfuricum. Ezek az anyagok bioelektromos kapcsolatot biztosítanak a sejtek között. Valamennyi sejtben, a vérben, a nyirokfolyadékban, az izmokban, a fogakban, az inakban és a kötőszövetekben előfordulnak. Gyorsítják az elraktározott mérgek és salakanyagok távozását a kötőszövetekből, és szabályozzák a test folyadékháztartását.

Schüssler azt is részletesen taglalja, hogy milyen jelek utalnak a különféle ásványi sók hiányára, és okozhatják hiánytüneteiket, valamint javaslatokat tesz az adagolásra és szervezetünk esetleges válaszreakcióira is.

Ez az igencsak egyszerű és hatékony módszer gyorsan elterjedt, Amerikában és Indiában a mai napig nagy sikere van a gyógyításban. Schüssler nem homeopátiás, inkább biokémiai eljárásnak nevezte az általa kifejlesztett eljárást, mert az emberi szervezet lelki-kémiai folyamatain alapszik. A terápia abból áll, hogy betegség esetén a hiányzó szervetlen anyagokat pótolják, méghozzá célzott inger formájában. Ez képessé teszi a sejteket arra, hogy nagy mennyiségben felvehessék a hiányzó létfontosságú sókat a táplálékokból.

NOZODÁK

Az első homeopátiás nezodát Konstantin Hering német orvos (1800-1880), az első amerikai homeopata készítette el 1831-ben sterilizált kórokozókból, váladékokból - secretum, excretum - és elhalt mikrobakultúrákból. Ezeken kívül bizonyos toxinokat és allergéneket is felhasznált a diagnosztika és a kezelés során. Így keletkezik pl. a Candida D 6 , Streprococ-cus D 6 ...

SPAGYRIKA

A spagyrika a homeopátiás szerek egyik különleges elkészítési módja - C. Mattei gróf és Carl-Friedrich Zimpel sziléziai orvos fejlesztette ki. A növényi anyagokat felaprítják, majd nedves környezetben megerjesztik. A keletkező pépes anyagot alkohollal hígítják, és ezt a keveréket használják gyógyításra.

S. Gy.

2005-11-29 09:53:27

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop