Hirdetés
Tíz fontos fejlemény a nagyvilágban, amelyből nem lett címlapsztori 2010-ben
A Foreign Policy című amerikai külpolitikai szakfolyóirat év végi összeállításában tíz, a világ jövőjére nézve fontos következményekkel járó fejleményt sorolt fel, amely 2010-ben elkerülte a média figyelmét.
1. Az indonéz tigris
Miközben közgazdászok arról vitatkoznak, hogy Kína vagy India lesz-e a XXI. század gazdasági nagyhatalma, csendben felzárkózik melléjük egy másik nagy feltörekvő ázsiai ország: Indonézia. A pénzügyi válságtól alig érintett szigetcsoport gazdasága az előrejelzések szerint idén 6,1, jövőre pedig 6,3 százalékkal növekszik, Ázsia (és a világ) egyik leggyorsabb növekedését produkálva. Indonézia bővelkedik nyersanyagforrásokban, de gyorsan fejlődik feldolgozóipara is. A kínai ruházati és bútorgyártó cégek szívesen költöztetik ide a termelést, kihasználva a két ország közötti szabadkereskedelmi megállapodást. A békés 2009-es elnökválasztás megnyugtatta a nemzetközi piacokat az állam politikai stabilitása felől, a külföldiek befektetései az idei második negyedévben 34 százalékkal nőttek. Bár a fejletlen bankszektor, a gyenge infrastruktúra és a korrupció akadályozza a fejlődést (akárcsak Indiában és Kínában), emellett magas a szegénységi ráta, a Deutsche Bank előrejelzése szerint a következő öt éven belül 52 millió indonéziai lépi majd át a középosztály küszöbét. Indonéziának tehát jó esélye van arra, hogy a világ első muszlim és demokratikus szuperhatalma legyen.
2. Afganisztán északi utánpótlási útvonala
Afganisztánban az utánpótlás eljuttatása lett az egyik legfőbb kihívás a NATO vezette nemzetközi biztonsági erők számára. A Pakisztánon áthaladó jelenlegi fő útvonal egyre kiszámíthatatlanabbá vált a pakisztáni oldalon történő határlezárások és a tálib támadások miatt, ezért mind fontosabb lesz az Északi Elosztó Hálózatnak nevezett második útvonal.
Ám ez a közép-ázsiai hegyek között kanyargó, sivatagokon áthaladó út is sok kockázatot rejt magában. Kirgizisztánban áprilisban a zavargások, májusban pedig elszámolási vita miatt szünetelt a forgalom a Biskek melletti Manasz légi támaszponton. Az Üzbegisztánon át vasúton szállított áruk gyakran 20 napot is vesztegelnek az üzbég-afgán határon. Az Amu-darja határfolyón egyelőre csak egy híd vezet át, ezért a torlódás miatt a szállítmányokat gyakran uszályokon kell továbbítani. Ráadásul Észak-Afganisztánban, amely valamikor az ország legbékésebb része volt, gyorsan romlik a biztonsági helyzet, a tálibok sokszor felgyújtják, vagy elrabolják a tartálykocsikat. Bár ma már a szállítmányoknak csaknem egyharmada az északi útvonalon érkezik az amerikai erőkhöz, hamarosan kiderülhet, hogy ez sem jelent megoldást az utánpótlás problémájára.
3. Repülőtéri szkennerek
A ruhán át a test körvonalait megmutató szkennereket az amerikai közlekedésbiztonsági hatóság egy tavaly karácsonyi merényletkísérlet után kezdte alkalmazni, amelyben egy nigériai fiatalember az alsónadrágjába rejtett robbanószert próbált működésbe hozni egy Amszterdamból Detroitba tartó utasszállító repülőgépen. A hatóságok azzal szerelték le a tiltakozó jogvédőket, hogy az így készült képeket nem fogják tárolni, és hogy a tisztségviselők nem láthatják azokat az utasokat, akikről a képek készültek. Később mégis kiderült, hogy egy orlandói (Florida) bíróságon 35 ezer képet mentettek el az épületbe belépő emberekről. Időközben a szkennereket 58 amerikai repülőtéren rendszeresítették, és több más országban is megkezdődött a próbaüzemük. A sajtó több zaklatási esetről is beszámolt: Miamiban egy tisztségviselő bántalmazta egyik kollégáját, aki gúnyolódott a nemi szerve méretén egy szkennerhasználati tréningen. A brit rendőrség figyelmeztette a londoni Heathrow repülőtér egyik alkalmazottját, mert az képet készített egy kolléganőjéről. Ugyanitt két muzulmán nőt nem engedtek felszállni a repülőgépre, mert nem vetették alá magukat a szkenneres ellenőrzésnek.
4. Afrika atomhatalommá válik
Az afrikai kontinensen egyelőre csak két atomerőmű működik, mindkettő Dél-Afrikában, de a kormányok mindinkább az atomenergiában keresik országuk energiaszükségletének kielégítését. Szenegál márciusban jelentette be, hogy az évtized végére atomerőművet épít, és korábbi gyarmati "ura", Franciaország műszaki segítséget ígért hozzá. Algéria, Egyiptom, Ghána, Kenya, Marokkó, Tunézia és Uganda szintén az atomerőművekben látja a megoldást a növekvő üzemanyagköltségekre és az elektromos hálózatok olcsóbb működtetésére. A Dél-afrikai Köztársaság pedig még legalább hat új atomerőmű megépítését tervezi 2023-ig. Bár Afrikában van a világ uránkészletének 18 százaléka, a fekete földrész híján van a nukleáris technológiának. Afrika egyelőre az összes földrész közül a legkevesebb energiát használja fel, a világ energiafelhasználásának mindössze 3 százaléka jut rá. Ez az arány azonban a népességrobbanás és az urbanizáció következtében meredeken nőni fog.
5. Egyre kelendőbb a bárányhús
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a következő öt évben 300 ezer tonnás hiány lesz a világon bárányhúsból. Ez rossz hír a közel-keleti és ázsiai fogyasztóknak, de "talált pénz" az ausztrál és új-zélandi farmerek, a világ legnagyobb juhtenyésztői számára. A hiányt több tényező okozza. Az Egyesült Államokban visszaesett a juhtenyésztés, az állomány a második világháború vége óta 64 millióról 6 millióra csökkent. Nagy-Britanniában a 2001-es száj- és körömfájás-járvány vetette vissza, Ausztráliában pedig a gyapjúárak csökkenése és az aszályok viselték meg az ágazatot. Viszont a Perzsa-öböl államainak fényűző gazdagságával egyenes arányban nő a kereslet a bárányhús iránt. Csak Szaúd-Arábia és Kuvait több mint felét veszi fel az ausztrál exportnak, s a hiány miatt egyre nagyobb az igény a marha- és a tevehúsra is.
6. A kínai születésszabályozási politika kudarca
Kína szeptemberben bejelentette, hogy a családtervezési törvény - az "egy család - egy gyermek" politika - a belátható jövőben érvényben marad, és ezzel véget vetett azoknak a spekulációknak, hogy a jogszabályt eltörlik. A gyakorlatban azonban a kínai népesség nagy része mégsem alkalmazza: a helyi média becslése szerint az állampolgároknak már csak 36 százaléka tartja be a rendeletet. A valódi arány a sok kivétel miatt valószínűleg ennél is jóval alacsonyabb. Sok városban engedélyeznek második gyereket azoknak a családoknak, ahol a szülők maguk is egykék. Nem alkalmazzák a jogszabályt Kína 55 nemzeti kisebbsége körében, amelyek együttvéve a népesség 8 százalékát teszik ki. Sok tehetős szülő ki tudja fizetni a törvény megszegése miatt kirótt büntetést, vagy meg tudja vesztegetni a megfelelő hivatalnokot. Sok kínai nő pedig Hongkongban szüli meg gyermekét, ahol nincs hatályban a törvény. A Mao Ce-tung idején bekövetkezett népességrobbanás ellensúlyozására 1979-ben bevezetett jogszabály drámai következményekkel járt: minthogy Kínában a fiúgyermeket értékesebbnek tartják, ma 32 millióval több a férfi, mint a nő, és 20 év múlva a városi lakosság 30 százaléka időskorú lesz.
7. Jó hírek az Amazonas völgyéből
A Mexikói-öbölbeli olajömléstől az amerikai klímatörvény elfogadásának fiaskóján át az ajkai vörösiszap-katasztrófáig 2010-ben csüggesztő, ha nem rémisztő hírek érkeztek a világ környezeti állapotáról, viszont a brazíliai Amazonas folyó völgyében bekövetkezett fejlemények óvatos derűlátásra adnak okot. Műholdas képek tanúsága szerint az erdőirtás csaknem a felére csökkent, a 2004. évihez viszonyítva pedig 85 százalékkal volt alacsonyabb. Ez azt jelenti, hogy Brazíliának a tervezettnél egy évtizeddel hamarabb sikerül teljesíteni azt a vállalását, hogy 80 százalékkal mérsékli a világ oxigénszükségletének 20 százalékát biztosító esőerdők kivágását.
8. Drogcsempész indiánok Amerikában
Az észak-mexikói drogkartellek háborúja és az amerikai Arizona állam szigorú fellépése az illegális bevándorlók ellen soha nem tapasztalt feszültséget gerjesztett az Egyesült Államok délnyugati határán, nem hagyva érintetlenül a tohono o,odham indiánok ottani rezervátumát sem. A szövetségi állam nagyságú terület ideális terep a drogcsempészek számára: a határt csak egy gyenge kerítés védi, és a rezervátumban mindössze 65 törzsi rendőr lát el járőrszolgálatot. Amerikai adatok szerint a Mexikóban termelt marihuána 5-10 százaléka a rezervátumon át jut az Egyesült Államokba. A drogkartellek 2 ezer dollárt fizetnek egy-egy autós csempészútért. A csempészet miatt letartóztatott törzstagok száma az elmúlt két évtizedben 60-szorosára nőtt, a legtöbb indián családnak legalább egy tagja börtönben ül.
9. Őssejtturizmus
Barack Obama egyik legelső elnöki rendelkezése az volt, hogy feloldotta az emberi őssejtek felhasználásával zajló orvosi kutatásokra érvényes korlátozásokat az Egyesült Államokban. Tudósok szerint ezek az őssejtek, amelyek közül sokat abortált embriókból nyertek, felhasználhatók a cukorbetegség, a Parkinson-kór, szívbetegségek és gerincvelő-sérülések gyógyításában. Az őssejtek gyakorlati alkalmazása a gyógyászatban ennek ellenére még hosszú évek kérdése. Sok beteg azonban nem akar ennyit várni. Augusztusban brit őssejtkutatók figyelmeztettek az őssejtturizmus robbanásszerű növekedésére. Elkeseredett betegek külföldre utaznak, hogy még nem bizonyított és potenciálisan veszélyes kezelésnek vessék alá magukat. A legkedveltebb célpontok Németország, Kína, Thaiföld és Mexikó - ezekben az államokban a kezelés legális -, de világszerte legalább 700 őssejtterápiát nyújtó klinika működik. A kezelések több tízezer dollárba kerülhetnek, de a szabályozás laza és a következmények olykor tragikusak. Egy Oroszországban gyógyulást kereső, gerincvelő-sérüléses izraeli fiúnál áttételes daganatok alakultak ki, egy Thaiföldön lupusszal (bőrfarkas) kezelt 46 éves nő pedig veseelégtelenségben meghalt. Egy szklerózis multiplexben szenvedő kaliforniai nő, aki állítása szerint egy 30 ezer dolláros kezelés után ismét érzi a lábát, így összegezte a Reutersnek sok beteg véleményét: "Nem volt veszíteni valóm".
10. Terror Dél-Indiában
Július 4-én az indiai Kerala állam keresztény főiskolájának tanárát, T. J. Josephet többen megtámadták, amikor nővérével és anyjával hazafelé tartott a templomból. Levágták a jobb kezét, mert az általa összeállított vizsgakérdéssor egyikét sértőnek találták Mohamed prófétára nézve. A támadással összefüggésben a hatóságok őrizetbe vették az Indiai Népfront (PFI) öt aktivistáját. A rendőrség házkutatást tartott a PFI irodáiban, ahol házilag gyártott pokolgépeket és az al-Kaidát magasztaló propagandaanyagokat talált. A brutális akció sokkolta Keralát, India egyik legvirágzóbb és vallási sokszínűsége ellenére a szektás erőszaktól ez idáig megkímélt államát. A hatósági fellépés nyomán a PFI támogatói összecsaptak a rendőrséggel, és számos szabotázskísérlet történt vonatok és autóbuszok ellen.
Keralában az utóbbi időben más erőszakcselekmények is történtek. Nőket inzultáltak az utcán, mert nem viseltek fátylat. Növekszik az iszlám jog, a saría alapján ítélkező bíróságok befolyása az államban - vélhetőleg az egyik ilyen bíróság rendelte el a tanár megtámadását is. A Times of India jelentése szerint legkevesebb 13 ilyen muzulmán bíróság működik jelenleg. Az iszlám fundamentalizmus erősödése Keralában valószínűleg összefügg azzal, hogy a szövetségi államot erős kötelékek fűzik a Perzsa-öböl államaihoz, ahol mintegy 2 millió keralai dolgozik, akik évente több milliárd dollárt utalnak haza.
Miközben közgazdászok arról vitatkoznak, hogy Kína vagy India lesz-e a XXI. század gazdasági nagyhatalma, csendben felzárkózik melléjük egy másik nagy feltörekvő ázsiai ország: Indonézia. A pénzügyi válságtól alig érintett szigetcsoport gazdasága az előrejelzések szerint idén 6,1, jövőre pedig 6,3 százalékkal növekszik, Ázsia (és a világ) egyik leggyorsabb növekedését produkálva. Indonézia bővelkedik nyersanyagforrásokban, de gyorsan fejlődik feldolgozóipara is. A kínai ruházati és bútorgyártó cégek szívesen költöztetik ide a termelést, kihasználva a két ország közötti szabadkereskedelmi megállapodást. A békés 2009-es elnökválasztás megnyugtatta a nemzetközi piacokat az állam politikai stabilitása felől, a külföldiek befektetései az idei második negyedévben 34 százalékkal nőttek. Bár a fejletlen bankszektor, a gyenge infrastruktúra és a korrupció akadályozza a fejlődést (akárcsak Indiában és Kínában), emellett magas a szegénységi ráta, a Deutsche Bank előrejelzése szerint a következő öt éven belül 52 millió indonéziai lépi majd át a középosztály küszöbét. Indonéziának tehát jó esélye van arra, hogy a világ első muszlim és demokratikus szuperhatalma legyen.
2. Afganisztán északi utánpótlási útvonala
Afganisztánban az utánpótlás eljuttatása lett az egyik legfőbb kihívás a NATO vezette nemzetközi biztonsági erők számára. A Pakisztánon áthaladó jelenlegi fő útvonal egyre kiszámíthatatlanabbá vált a pakisztáni oldalon történő határlezárások és a tálib támadások miatt, ezért mind fontosabb lesz az Északi Elosztó Hálózatnak nevezett második útvonal.
Ám ez a közép-ázsiai hegyek között kanyargó, sivatagokon áthaladó út is sok kockázatot rejt magában. Kirgizisztánban áprilisban a zavargások, májusban pedig elszámolási vita miatt szünetelt a forgalom a Biskek melletti Manasz légi támaszponton. Az Üzbegisztánon át vasúton szállított áruk gyakran 20 napot is vesztegelnek az üzbég-afgán határon. Az Amu-darja határfolyón egyelőre csak egy híd vezet át, ezért a torlódás miatt a szállítmányokat gyakran uszályokon kell továbbítani. Ráadásul Észak-Afganisztánban, amely valamikor az ország legbékésebb része volt, gyorsan romlik a biztonsági helyzet, a tálibok sokszor felgyújtják, vagy elrabolják a tartálykocsikat. Bár ma már a szállítmányoknak csaknem egyharmada az északi útvonalon érkezik az amerikai erőkhöz, hamarosan kiderülhet, hogy ez sem jelent megoldást az utánpótlás problémájára.
3. Repülőtéri szkennerek
A ruhán át a test körvonalait megmutató szkennereket az amerikai közlekedésbiztonsági hatóság egy tavaly karácsonyi merényletkísérlet után kezdte alkalmazni, amelyben egy nigériai fiatalember az alsónadrágjába rejtett robbanószert próbált működésbe hozni egy Amszterdamból Detroitba tartó utasszállító repülőgépen. A hatóságok azzal szerelték le a tiltakozó jogvédőket, hogy az így készült képeket nem fogják tárolni, és hogy a tisztségviselők nem láthatják azokat az utasokat, akikről a képek készültek. Később mégis kiderült, hogy egy orlandói (Florida) bíróságon 35 ezer képet mentettek el az épületbe belépő emberekről. Időközben a szkennereket 58 amerikai repülőtéren rendszeresítették, és több más országban is megkezdődött a próbaüzemük. A sajtó több zaklatási esetről is beszámolt: Miamiban egy tisztségviselő bántalmazta egyik kollégáját, aki gúnyolódott a nemi szerve méretén egy szkennerhasználati tréningen. A brit rendőrség figyelmeztette a londoni Heathrow repülőtér egyik alkalmazottját, mert az képet készített egy kolléganőjéről. Ugyanitt két muzulmán nőt nem engedtek felszállni a repülőgépre, mert nem vetették alá magukat a szkenneres ellenőrzésnek.
4. Afrika atomhatalommá válik
Az afrikai kontinensen egyelőre csak két atomerőmű működik, mindkettő Dél-Afrikában, de a kormányok mindinkább az atomenergiában keresik országuk energiaszükségletének kielégítését. Szenegál márciusban jelentette be, hogy az évtized végére atomerőművet épít, és korábbi gyarmati "ura", Franciaország műszaki segítséget ígért hozzá. Algéria, Egyiptom, Ghána, Kenya, Marokkó, Tunézia és Uganda szintén az atomerőművekben látja a megoldást a növekvő üzemanyagköltségekre és az elektromos hálózatok olcsóbb működtetésére. A Dél-afrikai Köztársaság pedig még legalább hat új atomerőmű megépítését tervezi 2023-ig. Bár Afrikában van a világ uránkészletének 18 százaléka, a fekete földrész híján van a nukleáris technológiának. Afrika egyelőre az összes földrész közül a legkevesebb energiát használja fel, a világ energiafelhasználásának mindössze 3 százaléka jut rá. Ez az arány azonban a népességrobbanás és az urbanizáció következtében meredeken nőni fog.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a következő öt évben 300 ezer tonnás hiány lesz a világon bárányhúsból. Ez rossz hír a közel-keleti és ázsiai fogyasztóknak, de "talált pénz" az ausztrál és új-zélandi farmerek, a világ legnagyobb juhtenyésztői számára. A hiányt több tényező okozza. Az Egyesült Államokban visszaesett a juhtenyésztés, az állomány a második világháború vége óta 64 millióról 6 millióra csökkent. Nagy-Britanniában a 2001-es száj- és körömfájás-járvány vetette vissza, Ausztráliában pedig a gyapjúárak csökkenése és az aszályok viselték meg az ágazatot. Viszont a Perzsa-öböl államainak fényűző gazdagságával egyenes arányban nő a kereslet a bárányhús iránt. Csak Szaúd-Arábia és Kuvait több mint felét veszi fel az ausztrál exportnak, s a hiány miatt egyre nagyobb az igény a marha- és a tevehúsra is.
6. A kínai születésszabályozási politika kudarca
Kína szeptemberben bejelentette, hogy a családtervezési törvény - az "egy család - egy gyermek" politika - a belátható jövőben érvényben marad, és ezzel véget vetett azoknak a spekulációknak, hogy a jogszabályt eltörlik. A gyakorlatban azonban a kínai népesség nagy része mégsem alkalmazza: a helyi média becslése szerint az állampolgároknak már csak 36 százaléka tartja be a rendeletet. A valódi arány a sok kivétel miatt valószínűleg ennél is jóval alacsonyabb. Sok városban engedélyeznek második gyereket azoknak a családoknak, ahol a szülők maguk is egykék. Nem alkalmazzák a jogszabályt Kína 55 nemzeti kisebbsége körében, amelyek együttvéve a népesség 8 százalékát teszik ki. Sok tehetős szülő ki tudja fizetni a törvény megszegése miatt kirótt büntetést, vagy meg tudja vesztegetni a megfelelő hivatalnokot. Sok kínai nő pedig Hongkongban szüli meg gyermekét, ahol nincs hatályban a törvény. A Mao Ce-tung idején bekövetkezett népességrobbanás ellensúlyozására 1979-ben bevezetett jogszabály drámai következményekkel járt: minthogy Kínában a fiúgyermeket értékesebbnek tartják, ma 32 millióval több a férfi, mint a nő, és 20 év múlva a városi lakosság 30 százaléka időskorú lesz.
7. Jó hírek az Amazonas völgyéből
A Mexikói-öbölbeli olajömléstől az amerikai klímatörvény elfogadásának fiaskóján át az ajkai vörösiszap-katasztrófáig 2010-ben csüggesztő, ha nem rémisztő hírek érkeztek a világ környezeti állapotáról, viszont a brazíliai Amazonas folyó völgyében bekövetkezett fejlemények óvatos derűlátásra adnak okot. Műholdas képek tanúsága szerint az erdőirtás csaknem a felére csökkent, a 2004. évihez viszonyítva pedig 85 százalékkal volt alacsonyabb. Ez azt jelenti, hogy Brazíliának a tervezettnél egy évtizeddel hamarabb sikerül teljesíteni azt a vállalását, hogy 80 százalékkal mérsékli a világ oxigénszükségletének 20 százalékát biztosító esőerdők kivágását.
8. Drogcsempész indiánok Amerikában
Az észak-mexikói drogkartellek háborúja és az amerikai Arizona állam szigorú fellépése az illegális bevándorlók ellen soha nem tapasztalt feszültséget gerjesztett az Egyesült Államok délnyugati határán, nem hagyva érintetlenül a tohono o,odham indiánok ottani rezervátumát sem. A szövetségi állam nagyságú terület ideális terep a drogcsempészek számára: a határt csak egy gyenge kerítés védi, és a rezervátumban mindössze 65 törzsi rendőr lát el járőrszolgálatot. Amerikai adatok szerint a Mexikóban termelt marihuána 5-10 százaléka a rezervátumon át jut az Egyesült Államokba. A drogkartellek 2 ezer dollárt fizetnek egy-egy autós csempészútért. A csempészet miatt letartóztatott törzstagok száma az elmúlt két évtizedben 60-szorosára nőtt, a legtöbb indián családnak legalább egy tagja börtönben ül.
Barack Obama egyik legelső elnöki rendelkezése az volt, hogy feloldotta az emberi őssejtek felhasználásával zajló orvosi kutatásokra érvényes korlátozásokat az Egyesült Államokban. Tudósok szerint ezek az őssejtek, amelyek közül sokat abortált embriókból nyertek, felhasználhatók a cukorbetegség, a Parkinson-kór, szívbetegségek és gerincvelő-sérülések gyógyításában. Az őssejtek gyakorlati alkalmazása a gyógyászatban ennek ellenére még hosszú évek kérdése. Sok beteg azonban nem akar ennyit várni. Augusztusban brit őssejtkutatók figyelmeztettek az őssejtturizmus robbanásszerű növekedésére. Elkeseredett betegek külföldre utaznak, hogy még nem bizonyított és potenciálisan veszélyes kezelésnek vessék alá magukat. A legkedveltebb célpontok Németország, Kína, Thaiföld és Mexikó - ezekben az államokban a kezelés legális -, de világszerte legalább 700 őssejtterápiát nyújtó klinika működik. A kezelések több tízezer dollárba kerülhetnek, de a szabályozás laza és a következmények olykor tragikusak. Egy Oroszországban gyógyulást kereső, gerincvelő-sérüléses izraeli fiúnál áttételes daganatok alakultak ki, egy Thaiföldön lupusszal (bőrfarkas) kezelt 46 éves nő pedig veseelégtelenségben meghalt. Egy szklerózis multiplexben szenvedő kaliforniai nő, aki állítása szerint egy 30 ezer dolláros kezelés után ismét érzi a lábát, így összegezte a Reutersnek sok beteg véleményét: "Nem volt veszíteni valóm".
10. Terror Dél-Indiában
Július 4-én az indiai Kerala állam keresztény főiskolájának tanárát, T. J. Josephet többen megtámadták, amikor nővérével és anyjával hazafelé tartott a templomból. Levágták a jobb kezét, mert az általa összeállított vizsgakérdéssor egyikét sértőnek találták Mohamed prófétára nézve. A támadással összefüggésben a hatóságok őrizetbe vették az Indiai Népfront (PFI) öt aktivistáját. A rendőrség házkutatást tartott a PFI irodáiban, ahol házilag gyártott pokolgépeket és az al-Kaidát magasztaló propagandaanyagokat talált. A brutális akció sokkolta Keralát, India egyik legvirágzóbb és vallási sokszínűsége ellenére a szektás erőszaktól ez idáig megkímélt államát. A hatósági fellépés nyomán a PFI támogatói összecsaptak a rendőrséggel, és számos szabotázskísérlet történt vonatok és autóbuszok ellen.
Keralában az utóbbi időben más erőszakcselekmények is történtek. Nőket inzultáltak az utcán, mert nem viseltek fátylat. Növekszik az iszlám jog, a saría alapján ítélkező bíróságok befolyása az államban - vélhetőleg az egyik ilyen bíróság rendelte el a tanár megtámadását is. A Times of India jelentése szerint legkevesebb 13 ilyen muzulmán bíróság működik jelenleg. Az iszlám fundamentalizmus erősödése Keralában valószínűleg összefügg azzal, hogy a szövetségi államot erős kötelékek fűzik a Perzsa-öböl államaihoz, ahol mintegy 2 millió keralai dolgozik, akik évente több milliárd dollárt utalnak haza.
2010-12-04 23:02:37