Kényszermunka Üzbegisztánban

Az üzbég kormány erőfeszítései ellenére még mindig előfordul a közép-ázsiai országban, hogy a hatóságok arra kényszerítik a közalkalmazottakat, hogy anyagi ellentételezés nélkül söpörjenek utcát, ültessenek fákat, takarítsanak be gabonát, vagy más munkát végezzenek.

kényszermunka | MTI Hírek15
Ellenkező esetben elveszíthetik állásukat, bírságot szabhatnak ki rájuk, vagy csökkenthetik fizetésüket - közölték munkajogi csoportok.

A nemzetközi nyomás és nagy divatmárkák általi bojkott hatására Üzbegisztán arra törekszik, hogy a gyapottermesztő ágazatban véget vessen az effajta kényszerített munkának, melyre felnőtteket és gyerekeket egyaránt alkalmaznak.

A közszféra dolgozóit azonban a kormány továbbra is fizetetlen kétkezi munkára kényszeríti - derült ki a németországi székhelyű Üzbég-Német Fórum az Emberi Jogokért nevű szervezet és az amerikai központú Solidarity Center munkajogi csoport által közzétett jelentésből.

A beszámoló szerzői mintegy 260 emberrel, többek között tanárokkal és egészségügyi dolgozókkal készítettek interjút. Ezekből kiderült, hogy jelentős károkat okoz a közszolgáltatásokban - például az egészségügyben -, ha a közalkalmazottak a kényszermunka miatt nem tudják ellátni a saját munkájukat.

Üzbegisztánban hagyománya vagy kultúrája van annak, hogy az embereket fizetetlen közmunkára kényszerítik, ez nem csak a gyapotfeldolgozó ágazatra jellemző.

Az üzbég munkaügyi minisztérium közlése szerint a kormány elfogadott több olyan szabályozást, melyek célja az ilyen foglalkoztatás megelőzése. Abdulla Aripov miniszterelnök 2017-ben azt mondta, hogy a diákok, tanárok és egészségügyi dolgozók ezreinek ezentúl nem kell részt venniük az éves gyapotszüretben.

A betakarításban évente mintegy 2,6 millió ember vesz részt, ez a világ legnagyobb munkatoborzási művelete. A gyapotszüret kulcsfontosságú az üzbég gazdaság számára, Üzbegisztán a világ egyik legnagyobb gyapotexportőre.

Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO) novemberi közlése szerint a 2018-as gyapotszüretben részt vevők 93 százaléka önkéntesen vállalta a munkát, a közszolgák rendszerszintű toborzása véget ért. Ezzel szemben az Üzbég-Német Fórum az Emberi Jogokért szerint az államilag előírt munka abban az időszakban is nagymértékű volt.

Habár a kormány már több alkalommal fogadkozott, hogy beszünteti a kényszermunkát, a helyi hatóságok továbbra is úgy tekintenek a közalkalmazottakra, mint olyan állandó munkaerőre, amelynek segítségével eleget tehetnek a helyi szükségleteknek vagy a központilag előírt állami kvótáknak. A jelentés kitér arra is, hogy ha a helyi hatóságoknak nem sikerül teljesíteniük a kvótákat, megbüntetik őket, ezért továbbra is mozgósítják az embereket.

Az ILO világszerte mintegy 25 millióra becsüli azok számát, akiknek ilyen munkát kell végezniük.
| kényszermunka
2019-02-11 15:58:40
hírdetés
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop