Vérünk minden egyes köbmilliméterében kb. 4-5 millió vörösvérsejt van. A vörösvérsejtben levő vas szállítja a levegőből felvett oxigént a szövetekhez.

A vér egy része nincs az érpályában, hanem a csontvelőben, a lépben, a májban, a bőr alatti erekben, az ún. vérraktárakban tárolódik, és csak fokozott vérszükséglet esetén ürül a keringésbe.

Egyszeri vérvesztés a vérmennyiséget csökkentheti ugyan, de vérszegénység ilyenkor legfeljebb csak átmenetileg támad, mivel az elvesztett vér helyére a sejtek közötti folyadékból víz áramlik az érrendszerbe, hogy az eredeti térfogat megmaradjon. Ezt követően a csontvelő gyors ütemben pótolja a sejtes elemeket.

A vérszegénység tehát nem "vér hiány". Valódi vérhiányra súlyos vérzések, vagy hányás, hasmenés okozta vízvesztés után kerülhet sor, hiszen ez a víz a keringő vérfolyadék állományából is származik.

Folyadékvesztés után a vörösvértestek száma, illetve a hemoglobin mennyisége nem csökken, hanem - éppen a vér besűrűsödése miatt - megnő. Az átlag 65 kg súlyú embernek kb. 5 liter vére van.

A vérszegénység kialakulásának leggyakoribb oka a vérzés illetve a vas felszívódásának viszonylagos elégtelensége. Néha egy akut jelentéktelen, de heteken át tartó aranyeres vérzés vagy többszöri erős menstruáció komoly vashiányos vérszegénységet okozhat.

Ezekben az esetekben a vérzés okának megszüntetése mellett vérkép nélkül is el lehet kezdeni a vény nélkül kapható vaskészítményekkel a hiányzó vas pótlását.

Vérszegénység kialakulásához vezet számos vérképzőszervi betegség, mert a kóros elemek túlburjánzása kiszoríthatja a normális vérképzést. Vérszegénység esetén feltétlenül gondoljuk végig a kialakulását megelőző hetekben szedett gyógyszerek listáját, mert számos gyógyszer a vörösvérsejtek fokozott szétesését, és ezáltal vérszegénység kialakulását okozhatja.

Vérszegénységet okozhat a csontvelő elégtelen működése (amelyet pl. mérgezés, fertőző betegség vagy idült szervi megbetegedés válthat ki).

Okozhatja az is, ha az ép csontvelő nem kapja meg a vérképzéséhez szükséges anyagokat pl. a vasat, (csökkent vasbevitel, vasfelszívódási zavar, vasfelhasználási, vasszállítási zavar) ez a leggyakoribb ok, vagy a B12- vitamint, vagy az, ha valamiért a vörös vértestek a normálisnál sérülékenyebbek és rövidebb élettartamúak, mert időnek előtte szétesnek. (a vörösvérsejtek átlagos élettartama kb. 120 nap).

Vérszegénységet a máj és vese betegsége is előidézhet. Viszonylag gyakran okoz vérszegénységet a kismértékű, de állandó vérvesztés (pl. a menstruáció) is.

A felsoroltakból kitűnik, hogy nagyon sok kiváltó oka van a vérszegénységnek és a kezelés is csak pontos kivizsgálás utáni diagnózis alapján kezdődjön el.

A vérszegénység leggyakoribb okai:

Elégtelen vörösvértest képzés:

• tápanyaghiány (B12 vitamin, vas-, folsavhiány stb.)
• károsodott csontvelőműködés (pl. sugárfertőzés)
• gátolt csontvelőműködés (pl. gyógyszerek, immunfolyamatok)
• a normál csontvelő kiszorulása daganat vagy kötőszövet felszaporodás miatt
• örökletes hibák
• belső elválasztású mirigyek működés zavara (agyalapi mirigy működési elégtelensége, pajzsmirigy alulműködés, veseelégtelenség)
• nem tudni az okát (idiopátiás)

Akut vagy krónikus vérzés

A vörösvértestek fokozott szétesése (hemolízis)

• nagyon gyakran örökletes hibák (pl. hibás enzimek, membránhibák, hibás globin vagy haem képzés, rohamokban jelentkező éjjeli heamoglobin ürítés)
• fizikai behatások, pl. hő
• vegyi anyagok (méreg, gyógyszer)
• fertőzés
• daganat
• kötőszövet betegség, pl. SLE
• léptúlműködés
• hideg kiváltotta éjjeli rohamokban jelentkező haemoglobin ürítés
• ismeretlen eredetű (esetleg autoimmun eredetű)

Vérszegénységre utalhat a feltűnő sápadtság, szédülés vagy gyengeség, szédülés, fejfájás, fülzúgás, fáradékonyság. A vérszegénységet a bőr sápadt színéből, tehát a beteg egyszerű megtekintése által lehetetlen diagnosztizálni.

Ez csak laboratóriumi vizsgálattal állapítható meg. Vérszegénységről tehát csak akkor beszélhetünk, ha a vörösvértestek száma a normálértéknél (4,5-5 millió mm3-enként), illetőleg a hemoglobin a normális 13-17 g/l- nél számottevően alacsonyabb.

A vérkép, a keringésben levő vas szintjének megállapítása első lépésben segít eligazodni. Számos multivitamin- és nyomelemkészítmény vastartalma félrevezető laboreredményeket produkálhat, ezért célszerű ezeket egy héttel a tervezett vérvétel előtt abbahagyni.

Miután azonban számos más megbetegedés is ugyanilyen panaszokkal járhat, egyedül a vérképző rendszer laboratóriumi vizsgálata adhat felvilágosítást arra, hogy a panaszok oka a vérszegénység-e vagy más.

A vérszegénység kezelési módját az határozza meg, hogy mi okozza a betegséget. Csontvelőkimerülés esetén elsősegélyként a vérátömlesztés jön szóba.

Ha a vérképzéshez nélkülözhetetlen vas hiányzik (oka lehet: a táplálék vashiánya, vasvesztés vérzés következtében vagy az, hogy a tápcsatornán keresztül rosszul szívódik fel) - megfelelő vas adásával a betegség megszüntethető..

Ha pedig a betegség ún. vészes vérszegénység (bár csak régen volt az, amíg az okát és gyógymódját nem ismerték), akkor B12-vitaminnal megszüntethető.

(Vitamin B12 300 ill. 1000 mikrogram injekció, Hydroxocobalamin 100 mikrogram injekció)