Szívelégtelenség

Napjainkban a szívelégtelenség leggyakoribb oka a koszorúér-betegség (coronaria sclerosis) következtében kialakult szívizomelhalás (infarctus myocardii).

A szív a keringés motorja. A szív tartja mozgásban az artériákon, kapillárisokon, vénákon keresztül a vért, amely a szervezet sejtjeinek működéséhez a tüdőből felvett oxigént szállítja. A szívelégtelenség lehet magának a szívizomnak vagy a szívbillentyűk megbetegedésének a következménye, de akkor is létrejöhet, ha a szív tartósan magasabb vagy alacsonyabb pulzusszámmal működik.

A szívkoszorúerek (koronáriák) az érelmeszesedés következtében szűkülnek be. Ebben a folyamatban nagy szerepet játszik a magas vérnyomás, cukorbetegség. Második leggyakoribb ok az alkoholos eredetű szívizomgyengeség, de vírusfertőzések (pl. HIV fertőzés) is okozhat szívelégtelenséghez vezető szívizomgyulladást, de anyagcsere-betegségek (pl. kezeletlen pajzsmirigy-túlműködés, vérszegénység) is előidézhetik.

Az úgynevezett cardiotoxikus (a szívre mérgező hatású) gyógyszerek is előidézői lehetnek a szívizom károsodásának, ez főként a rákkezelésben alkalmazott egyes citosztatikum esetén fordul elő. Az antibakteriális éra előtt gyakori, fertőzéses eredetű, billentyűhibák előfordulása és jelentősége a szívelégtelenség kialakulásában jelentősen visszaesett. De ez nemcsak az antibakteriális gyógyszereknek, hanem az egyre jobb műbillentyűknek és műtéti technikáknak is köszönhető. Kezelhetetlen esetekben a szívátültetés ad reményt az életben maradásra.

A szívelégtelenség tünetei között a szívtáji fájdalom gyakorlatilag nem szerepel. A szívelégtelenség korai jele lehet a köhécselés, majd a nehézlégzés, korai kifáradás. Később szapora, néha aritmiás szívműködés. A pangás következtében májduzzanat, étvágytalanság alakulhat ki, a betegek ezért gyakran lefogynak. Előrehaladottabb állapotban éjjeli vizelés, szimmetrikusan, mindkét alsó végtagon jelentkező duzzanat (oedema - anasarca) alakul ki. Pihenésre a lábszár duzzanata, vizenyője betegség kezdetekor még reggelre magától meg szokott szűnni. Ágyban fekvő betegnél a vizenyő a keresztcsonttájon jelentkezik. Ha heveny bal szívfél elégtelenség alakul ki, akkor ez tüdővizenyővel (tüdőödémával) jár, mely életet veszélyeztető állapot.

Ha a szívelégtelenség fokozódik, a szív által percenként kipréselt vérmennyiség csökken, a szövetekben átáramló vérmennyiség és emiatt az oxigénellátás csökken, ennek következtében elsősorban az ajkak és a körmök lilásan elszíneződnek (ezt hívják szaknyelven cianózisnak). A tüdőödéma esetén a nagyfokú légszomj cianózissal is jár.

A heveny szívelégtelenség azonnali intenzív terápiás kezelést igényel.

Az egyoldali lábdagadás vagy az állómunkát végzők bokaduzzanata rendszerint statikai okok, pl. lúdtalp vagy a visszérkeringés zavarának következménye. A gyakori tévhittel ellentétben azonban külön ki kell hangsúlyozni, hogy az egyoldali bokaduzzanat biztosan nem, a kétoldali, pedig nem mindig jelent szívelégtelenséget. Okozhatja lúdtalp, visszérgyulladás, vagy egyszerűen érbeidegzési zavar is.

A krónikus szívelégtelenség kezelése

Ha műtéttel korrigálható betegség áll a háttérben, akkor ezt mielőbb el kell végezni, illetve az egyéb kiváltó okokat meg kell szüntetni, pl. alkoholtilalom. Csökkenteni kell a sóbevitelt, mert a só vízvisszatartást okoz. Fontos a megfelelő mértékben végzett testmozgás, gyógytorna, a folyadékbevitel korlátozása a veseműködéstől függően.

Vizelethajtókat szinte minden esetben alkalmazunk, ezeket gyakran ACE- gátlókkal kombinálják. A leggyakrabban alkalmazott vizelethajtók: a kacs- diuretikum furosemid, valamint a káliumspóroló spironolacton, triamteren, amilorid, enyhébb esetekben thiazidok és chlortalidon, indapamid.

Újabban váltak a standard terápia részeivé a szívelégtelenség kialakulásában és fenntartásában fontos szerepet játszó renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer működését befolyásoló szerek, az angiotensin-convertáló-enzim gátlók (ACE- gátlók) és az angiotensin II receptor blokkolók. Ismét előtérbe került, és javasolt a béta-blokkoló terápia, ha ennek egyéb ellenjavallata nincsen.

A digitálisz-készítményeket a gyűszűvirágból nyerjük. Régebben ez volt az alapgyógyszer, ma inkább csak a szapora szívműködéssel járó, fibrilláló (szívritmuszavaros) betegnek adjuk. A digitálisz-készítmények a szívelégtelenséget azáltal szüntetik meg, hogy fokozzák a szívizom összehúzódó képességét, és növelik energiafelhasználó képességét is. A digitálisz a pulzusszám csökkenését idézi elő, és ezáltal is javítja a szív teljesítőképességét, de ha ez bizonyos szint alá csökken, akkor ún. digitálisz-intoxikáció (mérgezés) jöhet létre. Ha a pulzus 60/perc alá csökkenne, a gyógyszert hagyjuk ki. Egyéb mellékhatásai mellett veszélyes ritmuszavarokat okozhat, jelentkezhet sárgalátás, látászavar, hányinger, hányás. A digitálisz-készítmények felhalmozódhatnak (kumulálódhatnak) a szervezetben, ezért szigorúan tilos a gyógyszer adagját orvosi előírás nélkül emelni. Mellékhatások jelentkezése esetén azonnal forduljunk orvoshoz. A hazánkban forgalomban lévő digitálisz-készítmények: Digoxin, Digimerck.

A nitrátok az erek simaizomzatát ellazítva csökkentik a szív terhelését, és ezáltal a tüneteket.

Ha a szívüregek kitágulnak, bennük vérrögök keletkezhetnek, mely leszakadva embóliát okozhat. Ennek kivédésére a beteg tartós, legtöbbször az élete végéig tartó, véralvadásgátló kezelésre szorul,pl. Syncumar, Marfarin, Aspirin, Astrix, Colfarit, Ticlid, Plavix.

2005-05-17 19:38:59
| szívelégtelenség, szívinfarktus, fulladás, oedema, lábdagadás, vizenyő, vízhajtó, diureticum, alvadásgátló

A szívroham kevésbé ismert kockázati tényezői

A szívrohamért a legtöbben a zsíros ételeket és az ülő életmódot hibáztatják. Igaz, hogy az étrend, az életmód és az örökölt gének fontos szerepet játszanak, de van néhány olyan kockázati tényező is, amely kapcsolatba hozható a szívrohammal.


A nők gyakrabban halnak meg infarktusban, mint a férfiak

Magyarországon a szívinfarktus következtében elhalálozott nők aránya magasabb, mint a férfiaké, ezért is fontos a tünetek korai felismerése és a gyors segítségkérés - mondta az EMMI egészségügyért felelős államtitkára Budapesten, sajtótájékoztatón.


Több orvosnő kell a sürgősségin

A szívinfarktussal felvett nőknek nagyobb esélyük van a túlélésre, ha kezelőorvosuk nő- áll a Proceedings of the National Academy of Sciences szaklapban megjelent tanulmányban, melyet a Harvard Egyetem kutatói közöltek.


Megkeseríthetik a nyaralást: vénák

A városnéző sétákat és a strandolást alaposan megnehezítik a sajgó lábak. Ilyenkor ugyanis, főleg nagy melegben, még az egészségesek is gyakran érzik lábukat nehéznek, fáradtnak, duzzadtnak, a visszérbetegség tünetei pedig fokozottabban jelentkeznek.


Fuldoklik a gyermek. Mit tegyünk?

Vajon megakadályozhatók-e a fulladásos esetek? Mit lehet tenni, ha a gyermek hirtelen fuldoklani kezd?


Web Design & Development Prowebshop