Mellkasi fájdalom

A mellkasi fájdalom jelentkezésekor alapvető a szív eredetű fájdalom kizárása, mely az egyik leggyakoribb ok.

Koszorúérgörcs (angina pectoris), szívizominfarktus, aortaszakadás okoz heveny, igen erős mellkasi fájdalmat. Ezenkívül a mellkasi fájdalom eredhet a mellkasfalból, a mellhártyából vagy a tüdőből, illetve a nyelőcsőből.

Ha a csontos mellkas mozgáskor, mély nelégzéskor vagy külső nyomásra fáj, akkor bordaközi fájdalom valószínű. Ez gerincbántalmak vagy fertőzés okozta izomfájdalom következménye, mely bármelyik fájdalomcsillapítóra jól reagál. (lásd a Fájdalom, láz című fejezetet)

A hirtelen kialakuló, szúró, légző mozgásra fokozódó mellkasi fájdalom esetén (néha akadályozza is a mély belégzést) mellhártyagyulladás gyanúja merül fel.

Ha ezt még légszomj is tetézi, akkor felveti az életet is veszélyeztető tüdőembólia lehetőségét, még inkább, ha vérköpés, esetleg szederjesség (cianózis) kíséri. Ilyenkor azonnal mentőt kell hívni. A tüdő egyéb megbetegedései ún. mély fájdalom formájában jelentkezhetnek.

Sérüléssel vagy spontán létrejövő légmell (pneumothorax = PTX) szintén hirtelen induló éles fájdalom, gyakran bőr alatt tapintható, "sercegő" levegővel.

A féloldali övszerű mellkasi fájdalom megelőzheti az övsömör (herpes zoster) bőrtüneteinek kialakulását. A bőrtünetek elmúlásával is gyakran marad fenn idegi eredetű fájdalom (ún. postherpetikus neuralgia), amely mindig egy körülírt, az ideg által ellátott bőrterületen jelentkezik. Legtöbbször az ismert vénynélküli fájdalomcsillapítók hatásosak. Idősebbeknél gyakrabban lép fel. (Gyógyszeres kezelést lásd a Baktérium és vírusellenes szerek című fejezetben.)

A Tietze szindróma a bordák és a szegycsont ízesülésének, kisizületeinek gyulladásából eredő mellkasi fájdalom.

Nyelőcsőből eredő mellkasi fájdalom keletkezhet: melyet nyelőcső görcs, fekély, rekeszsérv (hiatus hernia), refluxbetegség (GOR), nyelőcsővisszér esetén. A neurózis, pánikbetegség is utánozhatja a tüneteket. Minden esetben törekedni kell a fájdalom okának tisztázására, ezzel sok felesleges későbbi vizsgálat és kezelés előzhető meg.

A mellkasi fájdalom esetén a fentiek miatt alapvető fontosságú a kóreredet tisztázása, csak ezt követően lehet vagy szabad a kezelést elkezdeni.

2005-05-16 20:57:20
| mellkasi fájdalom, koszorúérgörcs, angian pectoris, infarktus, bordaközi ifegfájdalom, nyelőcsőgörcs, GERD, GOR, reflux, mellhártyagyulladás, övsömör

Angina

Az angina, amit angina pectorisnak is hívnak, a szívizom elégtelen oxigénellátása miatt átmenetileg fellépő mellkasi fájdalom vagy mellkasi nyomásérzés.


Tudnivalók az övsömörről

Ha valaki átesett a bárányhimlőn, nagy a valószínűsége, hogy a vírus még mindig jelen van a szervezetében. A varicella-zoster vírus évtizedekig szunnyadhat minden tünet nélkül, és amennyiben aktivizálódik, elindul az idegrostok mentén egészen a bőrfelszínig. Ha itt kialakulnak a fájdalmas kiütések, akkor beszélünk övsömörről.


Tegye rendbe a gyomrát!

Ég a gyomra? Feszül a hasa? A gyógyszertárak, fitotékák tele vannak olyan patikaszerekkel, amelyek segíthetnek. A legtöbb ember viszont úgy dönt, hogy inkább tűr...


A szívroham kevésbé ismert kockázati tényezői

A szívrohamért a legtöbben a zsíros ételeket és az ülő életmódot hibáztatják. Igaz, hogy az étrend, az életmód és az örökölt gének fontos szerepet játszanak, de van néhány olyan kockázati tényező is, amely kapcsolatba hozható a szívrohammal.


Átmeneti iszkémiás roham (TIA)

Az átmeneti iszkémiás roham (transiens ischaemiás attack - TIA) agyi működészavar, amit az agy vérellátásának átmeneti hiánya okoz.


Web Design & Development Prowebshop