Szédülés

Szédülésről akkor beszélünk, amikor akkor is érzünk mozgást, amikor nincs. Enyhe közérzetrontó szédüléstől a járásképtelenségig vezető szédüléssel kerülhetünk szembe.

szédülés, agyi keringés | Gyógyszer a családban 2004 ;   InforMed | Szendei, K.
A szédülés okai között nagyon sokféle betegség szerepel a vérnyomás és a vércukor ingadozása, vérszegénység, enyhe vírusos megbetegedések, de kísérője lehet az agyi érelmeszesedésnek, a nyaki gerinc funkció zavarainak (vertebrobasilaris insufficientia =VBI), látási zavaroknak (kettőslátás, csökkent látás) kifáradásnak, sőt agyi térszűkítő folyamatoknak is. Szívritmuszavar agyi vérellátási hiányt okozva hoz létre szédülést. De gyógyszer mellékhatás, köhögés vagy koponya sérülése következtében is jelentkezhet. Gyakran a szorongást, bizonytalanságérzést is szédülésként éljük meg.

A valódi, orvosi értelemben vett szédülés (vertigo) rendszerint egyirányú és gyakran forgó jellegű (mint a körhintából kiszálláskor),

A szédülésérzés a belsőfül és az agyi centrumok közvetítésével jön létre. A belsőfül érzékelő sejtjei információkat küldenek a nyúltvelőbe testünk helyzetéről, majd innen történik a visszacsatolás, mely biztosítja testtartásunkat. E rendszer szabályozása összeköttetésben áll a szemmozgató izmokkal. A szemtekerezgés (nystagmus) fontos diagnosztikus jele a szédülésnek. E rendszer bármely pontjának sérülése végül is egyensúlyzavarokhoz, szédüléshez vezethet.

Szédülés jelentkezésekor mindig forduljunk orvoshoz, mert igen sok betegség állhat a hátterében. Főként el kell döntenie az orvosnak, hogy egy banális vírusfertőzés, az egyensúlyközpontra hatva okozza a tüneteket, vagy például egy jelentős vérnyomás-kiugrást kísérő agyi érkatasztrófa része. Ha perifériás eredetű a szédülés, akkor gyakran hallásromlás és fülzúgás (tinnitus) is kíséri, míg a központi eredetűt inkább zsibbadás, fejfájás.

Az okok tisztázása érdekében otoneurológiai kivizsgálás szükséges, a szemészeti, neurológiai (ideggyógyász) és belorvosi vizsgálat mellett.

Az időskori szédülés igen gyakran az agyi erek meszesedése, az arterioszklerózis kísérője. sajnos nehezen javítható. A diagnózis ismertében is legtöbbször a szédülés kezelése tüneti. Ez lehet gyógyszeres, de lehet életmód változtatással, egyensúlyi rehabilitációs tornagyakorlatokkal is segíteni rajta. A szédüléskor használt gyógyszerek részben fedik a hányás esetén használtakat.

Vényköteles szerek: tietilperazin (Torecan kúp és tabletta); betahisztin (Betaserc, Microser);-trimetazidin (Adexor); cinnarazin (Stugeron); vinpocetin (Cavinton); piracetam ( Cerebryl, Lucetam, Memoril, Nootroopil, Pirabene, Piracetam AL ); pyritinol (Enerbol.

Vény nélkül kapható:
ginko biloba készítmények

Gingium filmtabletta, Gingium 30 ml, ill. 100 ml oldat (ginkgo biloba kivonat)
Ginkgold 40 mg filmtabletta, Ginkgold 4 % cseppek (ginkgo biloba kivonat)
Ginkor Fort kapszula (ginkgo biloba kivonat)
Tanakan filmtabletta (ginkgo biloba kivonat)
Tebofortan csepp és tabletta (extr. Gingko bilobae siccum, a Gingko biloba leveleiből előállított kivonat)

A piracetam, a trimetazidin és a ginko biloba az agyi sejtek anyagcseréjének javításával csökkenti a szédülést, és egyben a szellemi teljesítményt is javítja, mivel mindkettő az agyi erek meszesedéséből eredő keringészavar következménye.

2005-05-18 19:50:25
| szédülés, agyi keringés