Mellhártyagyulladás

Mellhártyagyulladás legtöbbször akkor alakul ki, ha valamilyen kórokozó (baktérium vagy vírus) fertőzi meg a mellhártyát (a tüdőket, valamint a mellkas belső felszínét borító hártyákat).

| Gyógyszer a családban 2004 ;   InforMed | Szendei, K.
A mellüregben folyadékgyülem keletkezhet (izzadmányos mellhártyagyulladás), illetve a gyulladás kialakulhat folyadékgyülem nélkül (száraz mellhártyagyulladás).

Gyanúja akkor merül fel, ha hirtelen kezdődő mellkasi fájdalom társul az egyes légvételekhez. A fájdalom az enyhe mellkasi tünetektől, az erős szúró fájdalomig fokozódhat, kötődhet a lélegzetvételhez, de lehet folyamatos is. A fájdalom az elülső (mellkasfali) mellhártya gyulladása miatt alakul ki, és kisugározhat a hasba, a nyakba és a vállba. Ez a fájdalom nagyon jellegzetes, azért a diagnózis gyakran egyszerű. A betegséget elsősorban kopogtatással és hallgatódzással, másodsorban röntgenvizsgálattal állapítják meg.

A mellhártyagyulladás kezelése minden esetben az alapbetegségét kezelését jelenti.

További kiváltó oka lehet: allergia, daganatos megbetegedés, tüdőgyulladás, tuberkulózis (TBC), parazitás fertőzés, sérült borda, mellhártyát irritáló anyagok, krónikus ízületi gyulladás.

Ha a kiváltó betegség bakteriális fertőzés, pl. TBC, akkor baktériumellenes kezelés használ. (Lásd a Baktérium és vírusellenes szerek fejezetet.) Ha a kiváltó ok egy autoimmun betegség, akkor ennek kezelése megszünteti a gyulladást.

Az ismert vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók (lásd a Fájdalom, láz című fejezetet) a kiváltó októl függetlenül enyhítik a mellhártyagyulladás okozta fájdalmat.

2004-05-24 17:13:04
|

Web Design & Development Prowebshop