Az orvos mindig megkérdezi, hogy a beteg változatlan étvágy mellett fogyott-e, nem szed- e étvágycsökkentő gyógyszert, gyógyterméket, nincs-e krónikus hasmenéssel járó betegsége, nem éri-e fokozott lelki megterhelés, állandó stressz; jók-e a fogai, tud-e rágni.

Tudni kell, nem szed-e a beteg hashajtót, melynek túlzott szedése hiányállapot, hasmenést és felszívódási zavart okoz. Nem részesül-e daganatellenes kezelésben?

Fokozott étvágy ellenére nem fogyott-e? Ilyen esetben elsősorban pajzsmirigy túlműködésre kell gondolni, főként, ha tenyérizzadás, hasmenés, szapora szívműködés, szemtünetek kísérik.

A második leggyakoribb ok ilyen esetben a cukorbetegség, ami legtöbbször fokozott folyadékfelvétellel és ürítéssel is jár a fogyás mellett.

Gyógyszermellékhatás is okozhat fogyást, pl. digitálisz (Digoxin), amfetaminszármazékok vagy egyéb stimulánsok. Sok gyógyszer helyileg izgatja a gyomor- bélnyálkahártyát, hányingert, émelygést okoz, ezáltal a táplálékfelvétel igénye csökken. Drogfüggőség fogyással járhat.

Számos betegség vezethet fogyáshoz, daganatos betegségek, elhúzódó lázas állapotok, krónikus fertőző betegségek (pl. AIDS, TBC), felszívódási és emésztési zavarok, krónikus szívbetegség, szívelégtelenség, krónikus májbetegségek és ritkább hormonbetegségek.

Tizenéveseknél a túl gyors növés, fokozott fizikai terhelés is fogyást okozhat.

Mindig használjunk mérleget. Fogyás esetén mindig meg kell állapítani, mi a fogyás oka, ha az alapbetegséget sikeresen kezelik, a testsúly is helyreáll.

Tápszerek javasolhatók, ha az alapbetegség nem gyógyítható meg rövid idő alatt. Ezeket ma vényre jelentős (90%-os) támogatással kapják meg a betegek.

A fáradékonyság az orvoshoz forduló beteg leggyakoribb panasza. A beteg fáradékonyságot, erőtlenséget, életuntságot, késztetéshiányt, gyengeséget, pihenés, alvás utáni vágyat érez, nem tudja kialudni magát, fáradtabban ébred, mint amikor lefeküdt. A fáradtságot fejfájás, gyengeségérzés is gyakran kíséri.

Kemény munka, tartós fizikai megterhelés, szellemi és érzelmi megterhelés után a fáradtság természetes dolog, ezért nem is megy senki orvoshoz.

Az állandó fáradtságérzés azonban kóros, ha szervi ok kizárható, legtöbbször pszichés eredet: szorongás, depresszió okozza.

A lázas heveny fertőző betegségek, idült fertőzések (AIDS, TBC) is fáradtságérzést okoznak. A daganatos betegségek kísérője a fáradékonyság és a megmagyarázhatatlan fogyás. Vérképzőszervi betegségek , vérszegénység, fehérvérűség a vörösvérsejtek számának, a vér oxigéntartalmának csökkenése miatt okoz fáradtságot.

Az alkoholizmus, drogfogyasztás, a vese, máj, bélrendszer, szív, tüdőbetegségek, veseelégtelenség egyik tünete a fáradtság. Egyes gyógyszerek (vízhajtók pl.) fáradtságérzést okozhatnak, kimerítik a beteget.

Krónikus fáradtság szindróma: Általában fiatal felnőttek, legtöbbször nők ismeretlen eredetű betegsége. Állandó visszatérő súlyos fáradékonyság jellemzi.

Esetleg elhúzódó mononucleosis infekcióza (Pfeiffer- féle mirigyláz) állhat a háttérben, vagy allergiás reakciók, genetikai immuneltérések. A fáradtsághoz hőemelkedés, torokfájás, nyirokcsomóduzzanat társulhat.

Fáradékonyság esetén mindig az alapbetegéget kell kezelni. Ennek hiányában a fáradékonyság gyógyszeres kezelése értelmetlen.