Allergiás reakción az immunrendszer azon reakcióját értjük, mely során a védekező folyamat a normális védekezési úttól eltér, ennek következtében a szervezet saját, ép szöveteit károsítja, a védekezés mellélő vagy túllő a célon. Az allergiát kiváltó anyagok általában fehérjék, de a lehetséges allergének száma közel végtelen.
Az e betegségcsoportba tartozó kórképek megegyeznek abban, hogy a kötőszövetben immuneredetű gyulladásos folyamatok zajlanak. Ennek megfelelően számos tünetük is hasonló, a különbséget csak az jelenti, hogy melyik szervben zajlik a folyamat. Így a tünetek a mellhártyagyulladás, szívbelhártyagyulladás, izületi gyulladás stb. tünetei.
A szénanátha (szezonális allergiás rhinitis) a pollenek és penészspórák belégzésekor keletkező allergia.
A gyógyszertan két fogalmat különböztet meg arra az esetre, ha a szer minőségileg eltérő hatást vált ki.
Az Európai Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság (EAACI) 1994-és állásfoglalása alapján az étellel szembeni kóros reakciókat két csoportra osztják.
Az allergénre adott válaszreakcióként hisztamin szabadul fel, mely az allergiás tünetek nagy részéért felelős. A hisztamin minden szövetben és szövetnedvben megtalálható vegyület.
Az InforMed által nyújtott információ célja, hogy segítse a látogatók és orvosuk közötti kapcsolatot, nem pedig, hogy pótolja!