Hirdetés

Szondi Lipót pszichológus 120 éve született

Százhúsz éve, 1893. március 11-én született Nyitrán Szondi Lipót pszichiáter, a sorsanalitikus ösztönrendszer elméletének és a Szondi-tesztnek a kidolgozója.

Szondi Lipót, pszichológia, orvostörténet |

MTI Hírek10

Édesapja szegény suszter és segédrabbi volt, akit mesterségénél jobban érdekelt a Talmud tanulmányozása; édesanyja analfabéta volt. Apja két házasságából tizenkét gyermek született, a családban szlovákul és németül beszéltek, magyarul csak 1898-as Pestre költözésük után tanultak meg. Az anyagiakat az idősebb testvérek biztosították, a kisebb gyerekeket is ők taníttatták.

Lipót a gimnáziumot Pesten végezte, majd orvosi egyetemre ment. Tanulmányait félbeszakította az első világháború, amelyben szanitécként, majd csapatorvosként szolgált. A háború után lediplomázott, pályakezdő éveit az Apponyi Poliklinikán és a Gyógypedagógiai Pszichológiai Laboratóriumban Ranschburg Pál mellett töltötte. A belső elválasztású mirigyekkel és a hormonrendszerrel foglalkozott; hamarosan a legkeresettebb endokrinológus lett, magánrendelésére a jobb módú szülők vitték el serdülő gyermekeiket hormonális rendszerük vizsgálatára. Praxisa a negyvenes évek elejéig működött, és jelentős anyagi hátteret biztosított kutatásaihoz.

1927-ben a Gyógypedagógiai Főiskolán a pszichopatológia tanára és a kutatólaboratórium vezetője lett. Itt értelmi fogyatékosok, majd fiatal bűnözők pszichológiai és örökléstani vizsgálatát végezte, és felismerte a neurotikusok családfájának törvényszerűségeit. Számos dolgozatot írt az alkattan és az örökléstan kórlélektani vonatkozásairól. Gondolkodására nagy hatással voltak szépirodalmi olvasmányai (Dosztojevszkij, Zweig), és a szerzők, illetve saját családjának a története, amelyeket igen alaposan tanulmányozott.

1936-tól érdeklődése a mélylélektan és az öröklődés összefüggései felé fordult. Ekkor dolgozta ki a sorselemzést és ennek diagnosztikai módszerét, amely Szondi-teszt néven vált világszerte ismertté. Elméletének alapfeltevése, hogy sorsdöntő választásainkat lappangó ösztönadottságaink irányítják, génjeink mindenbe beleszólnak, barátainkat, szerelmeinket, munkánkat, de még betegségünket és halálunkat ezek irányításával választjuk. Freud egyéni és Jung kollektív tudattalanja között Szondi a tudattalan családi részére "talált rá". Szerinte ha felismertük magunkban az öröklött jellemvonásokat, ösztönöket, hajlamokat, kötöttségeinket és buktatóinkat, lehetővé válik adottságaink magasabb szintű kiélése, ami mind az egyénnek, mind a társadalomnak hasznára válik.

1937-ben jelent meg első sorsanalitikus tanulmánya, a Házasságok elemzése. A sorsanalízis első nagy korszaka 1944-ig tartott. Karizmatikus és varázsos egyéniségével Szondi a lélektan minden jelentős művelőjét, mások között Kardos Lajost, Mérei Ferencet, Hermann Imrét és György Júliát is maga köré vonta. Munkatársaitól aztán nemcsak feszített munkatempót, de már-már teljes odaadást is elvárt.

1941-ben származása miatt megfosztották katedrájától, 1944-ben családjával együtt a bergen-belseni lágerbe vitték, az év decemberében Svájcba került. Zürichben telepedett le, ahol kialakult körülötte a népes és kitűnő tagokból álló Szondi-kör, és intézményesedett a kísérleti ösztöndiagnosztika és a sorspszichológia elméletként, gyakorlatként és képzésként egyaránt.

1947-ben megalakította a Kísérleti Ösztöndiagnosztikai és Sorsanalitikai Munkaközösséget, 1958-ban létrejött a Sorspszichológiai Nemzetközi Kutatási Központ, 1961-ben egy gazdag betege adományából létrehozta a Szondi Intézetet, amelyet 90 éves koráig vezetett.

Zürichi évei alatt több mint húsz jelentős műve jelent meg, köztük az ösztöndiagnosztikáját és sorsanalízisét összefoglaló ötkötetes munkája. Káin, a törvényszegő címmel 1969-ben, Mózes, a törvényalkotó címmel 1973-ban írt könyvet, az első az agresszív ösztönökről, a második ezek megfékezéséről szól. 1980-ban az ösztönök széthúzásáról, széttartó tendenciáikról írt alapmunkát, utolsó éveiben az ösztönök szintézise foglalkoztatta.

A tudóst a párizsi Sorbonne és a Leuveni Egyetem is díszdoktorává avatta, számos egyetemen sorsanalitikai tanszékek létesültek, tanítványai világszerte terjesztik elméletét.

Szondi 1986. január 24-én halt meg a Zürichi tó partján fekvő Küsnachtban.
Szondi Lipót, pszichológia, orvostörténet

2013-03-11 04:47:44

Hirdetés

Legfrissebb

AZ ORVOS VÁLASZOL

Szakorvosaink válaszai olvasói kérdésekre

Mielőtt kérdez, keressen orvosaink korábbi válaszai között!

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop