Hirdetés
Kilencven kutató vehette át az MTA doktora cím megszerzését tanúsító oklevelet
Kilencven kutató vehette át az MTA doktora cím megszerzését tanúsító oklevelét pénteken a Magyar Tudományos Akadémián, ezzel 2667-re bővült a tudomány doktora vagy az MTA doktora címmel rendelkező hazai tudósok száma.
Idén csaknem ugyanannyian szerezték meg az élettudományok és a műszaki tudományok területéről a címet: az előbbi kategóriában 32-en, az utóbbiban 34-en. A társadalom- és bölcsészettudományok művelői közül 24-en vehették át a doktori címet igazoló oklevelet - olvasható a Magyar Tudományos Akadémiának az MTI-hez eljuttatott közleményében.
A legtöbben az orvosi tudományok osztálya, a filozófia és történelemtudományok osztálya, valamint a műszaki tudományok osztálya képviseletében lettek az Akadémia doktorai. A kutatónők száma (13) a korábbi évekhez képest jelentősen csökkent. Az oklevelüket átvevő kutatók között idén a legfiatalabb csupán 34 éves, míg a legidősebb 78.
Az új akadémiai doktorok között három olyan tudós is van, aki a korábbi években az MTA Lendület kiválósági pályázata nyerteseként alapíthatott önálló kutatócsoportot: Ősi Attila paleontológus, több gerinces őslény felfedezője, Tapolcai János, aki az optikai hálózatok megbízható működéséhez kapcsolódó problémákat vizsgált és adott a megoldásukra módszereket, valamint Tusor Péter, aki a magyar egyházi elit római és bécsi integrációját kutatja.
Mint Lovász László, az MTA elnöke köszöntőjében kiemelte, az új akadémiai doktorok vezető kutatókként felelősséggel tartoznak azért, hogy Magyarországon továbbra is magas szintű kutatások folyjanak. Feladataikat sorolva az MTA elnöke közös létérdeknek nevezte a tudományos utánpótlásképzésben való aktív részvételt, illetve a tudományos eredmények közvetítését a társadalom felé, egyben cselekvő közéleti szerepvállalásra is biztatta a jelenlévőket.
Az MTA doktora cím, amelyet a tudományos fokozattal már rendelkező kutatók pályázhatnak meg, a tudományos előmenetel feltételét jelenti az akadémiai kutatóintézetek hálózatában és a felsőoktatási intézményekben. A cím birtokosai választhatók a Magyar Tudományos Akadémia levelező és rendes tagjaivá.
Az akadémiai intézményrendszer megújításához kapcsolódóan az MTA 182. rendkívüli közgyűlése 2011-ben döntött a doktori szabályzat módosításáról, aminek nyomán megváltozott a doktori cím követelményrendszere és eljárásrendje. A tavaly szeptembertől életbe lépő új szabályok - a kiválóság és teljesítmény elvét következetesen érvényesítve - a korábbinál szigorúbb feltételeket írnak elő a pályázóknak, és szélesebb nyilvánosság számára engednek betekintést a bírálati folyamatba. Az ügymenet ugyanakkor egyszerűsödött, illetve a pályázatok benyújtása folyamatossá vált.
A legtöbben az orvosi tudományok osztálya, a filozófia és történelemtudományok osztálya, valamint a műszaki tudományok osztálya képviseletében lettek az Akadémia doktorai. A kutatónők száma (13) a korábbi évekhez képest jelentősen csökkent. Az oklevelüket átvevő kutatók között idén a legfiatalabb csupán 34 éves, míg a legidősebb 78.
Az új akadémiai doktorok között három olyan tudós is van, aki a korábbi években az MTA Lendület kiválósági pályázata nyerteseként alapíthatott önálló kutatócsoportot: Ősi Attila paleontológus, több gerinces őslény felfedezője, Tapolcai János, aki az optikai hálózatok megbízható működéséhez kapcsolódó problémákat vizsgált és adott a megoldásukra módszereket, valamint Tusor Péter, aki a magyar egyházi elit római és bécsi integrációját kutatja.
Mint Lovász László, az MTA elnöke köszöntőjében kiemelte, az új akadémiai doktorok vezető kutatókként felelősséggel tartoznak azért, hogy Magyarországon továbbra is magas szintű kutatások folyjanak. Feladataikat sorolva az MTA elnöke közös létérdeknek nevezte a tudományos utánpótlásképzésben való aktív részvételt, illetve a tudományos eredmények közvetítését a társadalom felé, egyben cselekvő közéleti szerepvállalásra is biztatta a jelenlévőket.
Az MTA doktora cím, amelyet a tudományos fokozattal már rendelkező kutatók pályázhatnak meg, a tudományos előmenetel feltételét jelenti az akadémiai kutatóintézetek hálózatában és a felsőoktatási intézményekben. A cím birtokosai választhatók a Magyar Tudományos Akadémia levelező és rendes tagjaivá.
Az akadémiai intézményrendszer megújításához kapcsolódóan az MTA 182. rendkívüli közgyűlése 2011-ben döntött a doktori szabályzat módosításáról, aminek nyomán megváltozott a doktori cím követelményrendszere és eljárásrendje. A tavaly szeptembertől életbe lépő új szabályok - a kiválóság és teljesítmény elvét következetesen érvényesítve - a korábbinál szigorúbb feltételeket írnak elő a pályázóknak, és szélesebb nyilvánosság számára engednek betekintést a bírálati folyamatba. Az ügymenet ugyanakkor egyszerűsödött, illetve a pályázatok benyújtása folyamatossá vált.
2014-12-05 15:05:48