Jules Bordet

A természettudósok, írók és az emberiség békéjéért harcolók legmagasabb kitüntetése a Nobel-díj . Ezt minden év decemberében, az alapító halálának évfordulóján adják át Stockholmban.

1915-19. között nem adtak ki orvosi-élettani Nobel-díjat. 1919-ben Jules Bordet belga orvos és mikrobiológus kapta a Nobel díjat "az Immunitással kapcsolatos kutatásai elismeréseképpen".

Bordet 1870-ben született Belgiumban, s orvosi diplomáját Brüsszelben kapta 1892-ben.

Friss diplomájával Párizsba kerül, a híres Pasteur Intézetbe, melynek akkor később szintén Nobel-díjas Mecsnyikov az igazgatója. Bordet két éves ottléte alatt elsajátítja a laboratóriumi kutatómunka technikai fogásait, s 1901-ben megalapítja a brüsszeli Pasteur Intézetet, s annak igazgatója lesz. A Pasteur intézetek a fertőző betegségek elleni harcot tűzték ki célul, ezek kutatására és a gyakorlati tennivalók meghatározására alakultak. Magyarországon Hőgyes Endre alapított 1890-ben ilyen intézményt kifejezetten a veszettség gyógyítására, ami ma már ilyen formában nem működik, viszont a párizsi Pasteur intézet ma is világhírnévnek örvend a mikrobiológiai kutatások és a gyakorlati mikrobiológia terén.

Bordet 1898-ban felfedezte, hogy ha a vérsavót 55 Celsius fokra hevítik, akkor elveszti baktérium ellenes hatását. A benne lévő ellenanyagok viszont nem pusztulnak el, friss vérsavóval kiegészítve ismét visszanyerik baktérium ellenes hatásukat. Feltételezte, hogy a vérsavóban van egy igen hőérzékeny alkotórész, mely komplementként (kiegészítőként) szükséges ahhoz, hogy az ellenanyag a baktériumhoz kötődjön. Ezt ő alexinnek nevezte, de később és ma is komplementnek hívjuk ezeket a fehérje természetű anyagokat. Ez a felfedezés tette lehetővé a szifilisz vérből történő diagnosztikáját, a Wassermann féle reakció felfedezését 1906-ban.

Bordet is fontos dolgot fedezett fel 1906-ban: a szamárköhögés (pertussis) kórokozóját, egy baktériumot, amit róla Bordetella pertussisnak neveztek el. Immunizálási módszert javasolt a szamárköhögés megelőzésére, mely meg is valósult, ma már minden gyermek megkapja az ismételten adott védőoltást a di-per-te oltás formájában. A szómozaikban a "per" a pertussist jelenti.

Bordet foglalkozott a véralvadás mechanizmusával, a vörösvértestek feloldódásával, s rájöttek arra, hogy ez esetben is szükség van az általa alexinnek nevezett anyagra.

Jelentős elméletet dolgozott ki az anafilaxiás sokk (idegen fajú fehérjék által okozott kóros túlérzékenység) és az ellenanyag reakció természetére vonatkozólag. Az allergia mechanizmusát a szervezet immunvédekezésének tartotta. Elmélete szerint - mely ma is helytálló - minden idegen anyag, mellyel a szervezet kapcsolatba kerül antigénként (allergénként) hat és megfelelő ellenanyag termelését provokálja. Ha egy újabb érintkezésnél az antigén és az antitest kapcsolatba lép allergia esetében biológiailag aktív anyagok szabadulnak fel, melyek az allergia látható klinikai tünetei (nyálkahártya gyulladás, köhögés, nátha, tüsszögés, stb.) váltja ki.

Jules Bordet, akit a bakteriológiai és az immunológia egyik klasszikusának tartunk, s életében a Nobel-díjon kívül is számos tudományos elismerést és díjat kapott, 91 éves korában halt meg Ixelles-i otthonában.

| orvosi, Nobel-díj, immunitás, fertőző, betegség, járvány, baktérium, vérsavó, anafilaxiás, sokk, túlérzékenységi, reakció
2002-07-29 11:05:18

Web Design & Development Prowebshop