A K-vitamin felfedezése - Carl Peter Henrik Dam és Edward Adalbert Doisy

1940-42-ben nem adtak ki Nobel-díjakat. Nobel Alfréd célja a díj alapításakor a béke, a tudomány és irodalom békés fejlődésének elősegítése volt. A háború éveiben a Nobel-díj-bizottságok nem működtek.

1943-ban döntöttek ismét a díjak odaítéléséről, amikor a kémiai Nobel-díjat a magyar származású Hevesy Györgynek ítélték, aki Németországban, Dániában és Svédországban fejtette ki tudományos tevékenységét az izotópok vizsgálata területén. De maradjunk az orvosi-élettani díjaknál.

1943-ban két tudósnak, a dán C. P. H. Damnak és az amerikai E. A. Doisynak megosztva ítélték a Nobel-díjat "a K-vitamin kémiai természetének, szerkezetének és hatásának felfedezéséért" - indoklással. A háborús események miatt a díjat csak 1944-ben vehették át Stockholmban.

Carl Peter Henrik Dam (1895-1976) a koppenhágai politechnikai egyetem kémiai fakultását végezte 1920-ban. Az egyetem élettani, majd biokémiai intézetében dolgozott. Hat évet töltött az USA kutatóintézeteiben, közben 1941-ben kinevezték a koppenhágai egyetem biokémia-professzorává. 1956-62-ig végigjárja Európa híres kutatóintézeteit. Már 1929-ben kezdte tanulmányozni, hogy milyen hatással van a tyúkokra, ha a zöld növényi táplálék hiányzik az étrendjükből és csak szintetizált koleszterollal táplálják őket. Az étrend következtében az állatokon bőr alatti, izom közti vérzéseket figyelt meg. Vitamin hiányára gyanakodott, ezért kipróbálta a már ismert vitaminokat. Elsősorban C-vitamin hiányára gondolt, de a citromlé sem segített a kísérleti állatokon. Mivel olyan anyag hiányát tételezte fel, melynek a véralvadásban lehet szerepe, a még ismeretlen anyagot K-vitaminnak nevezte el (koagulációalvadás).

A K-vitamin kémiai szerkezetének felismerése és a szintetikus előállítás Edward Adalbert Doisy (1893-1986) amerikai biokémikus nevéhez fűződik. Doisy 1914-ben fejezte be tanulmányait az illionisi egyetemen. Az első világháborúban töltött katonaévek miatt csak 1920-ban doktorált a Harvard Egyetemen. 1923-ban a St. Luis-i egyetem professzora lett, ahol előbb tanársegéd, majd docens volt. Tudományosan elismert kutató, akadémikus. Kezdetben a petefészekhormonokat tanulmányozta, 1929-ben előállította a petefészek ösztrogénhormonját kristályos formában. Egyéb női hormonok felfedezése is a nevéhez fűződik (ösztriol, ösztradiol). 1936-ban kezdte vizsgálni a baromfik vérzékenységét, melyet először C. P. H. Dam figyelt meg 1929-ben. Háromévi munka eredményeképpen előállította a Dam által feltételezett K-vitamint, megállapította kémiai szerkezetét, s rövidesen sor került az anyag szintetikus előállítására.

A szervezet K-vitamin-raktározása csekély, azonban injekciós kezeléssel a hiányállapot rendezhető. Ma már tudjuk, hogy a K-vitamin a véralvadás több faktorának a képzéséhez szükséges. A plazmában, csontban, izomban és vesében is található olyan fehérje, melynek előállításához K-vitaminra van szükség. Tehát a K-vitamin szélesebb körű szerepet játszik, mint azt felfedezésének idején gondolták.

A két Nobel-díjas tudós magas életkort megélt és sokféle felismeréssel gyarapította az orvostudományt.

Dam jelentős felfedezéseket tett az E-vitaminnal, a koleszterin-anyagcserével és az epekőképződéssel kapcsolatban. Doisynak a már említett petefészekhormon-felfedezései váltak világhírűvé, s nevéhez fűződik az inzulin tisztított formában történő előállítása. Antibiotikum-kutatásai nem hoztak jelentős eredményt, de a súlyos fertőzéseket okozó Pseudomonas aeruginosa nevű baktérium aktív alkotórészeinek tisztázása is az ő nevéhez fűzödik.

A K-vitamin, amit bevérzések elleni (antihemorrágiás) vitaminnak is neveznek, leveles zöld növényekben található. Az emberi béltraktusban normálisan jelen lévő kólibaktériumok is termelik. A K-vitamin zsírban oldódik, felszívódásához epesavak szükségesek, ezek hiánya, pl. elzáródásos sárgaság esetén K-vitamin-hiányon alapuló vérzések jöhetnek létre.

A K-vitamin-hiány okai lehetnek az elégtelen táplálkozás, felszívódási zavarok és a normál bélflórát elpusztító széles spektrumú antibiotikumok alkalmazása. A K-vitamin-hiány leginkább a normál bélflórával még nem rendelkező koraszülötteket vagy a nem táplálkozó, antibiotikum-kezelésben részesülő, műtét utáni állapotban lévő beteget fenyegeti.

| orvosi, Nobel-díj, vitamin, K-vitamin, véralvadás, bevérzés
2002-07-29 11:17:26


Meghalt Henry Lynch, a rák genetika atyja

Meghalt Henry Lynch amerikai orvos, aki az 1960-as években először állt elő azzal az akkor még ellentmondásos feltevéssel, hogy a daganatos betegségek egy része genetikai...


Miért nem fejezte be a Mona Lisát Leonardo?

Egy elesés következtében a singcsonti ideg sérülése miatt bénult meg Leonardo da Vinci (1452-1519) jobb keze - vélik olasz orvosok, akik elméletüket a Journal of the Roya...


Hogyan halt meg Nagy Sándor?

Egy új-zélandi tudós úgy véli, megfejtette Nagy Sándor halálának több mint 2300 éves rejtélyét. Katherine Hall, a Dunedini Orvostudományi egyetem oktatója, gyakorló ...


150 éves a Lipót

A budai Lipótmezőn százötven éve, 1868. december 6-án adták át az Országos Tébolydát, amely különböző elnevezésekkel 139 évig működött ott, ezért vált a Lipó...


Kaáli professzor aranydiplomás

Ünnepélyes keretek között pénteken a Szegedi Tudományegyetemen aranyoklevelet kapott Dr. Kaáli Nagy Géza, "50 éven át kifejtett értékes szakmai tevékenységének elism...